Folyóiratcikkek - magyar nyelvű (RKI)
Permanent URI for this collection
Browse
Browsing Folyóiratcikkek - magyar nyelvű (RKI) by Issue Date
Now showing 1 - 20 of 557
Results Per Page
Sort Options
- ItemA művelési ágak változásai a Homokhátságon(2006) Farkas, Jenő Zsolt
- ItemA geográfus Wallner Ernő helye a tudományban: a diskurzuselemzés lehetőségei(2012) Czirfusz, Márton
- ItemFiume 1868-1918: Erisz almája, avagy lebegő gyöngyszem Szent István koronáján?(2013) Hajdú, ZoltánThe Hungarian-Croatian Compromise was regulated by the article XXX of 1868, reached between the Parlament of Hungarian Kingdom on the one hand and the Sabor of Croatia, Slavonia and Dalmatia on the other hand. The article XXX of 1868 turned to be a joint basic law of Hungary and of Croatia, Slavonia and Dalmatia. Hungary and Croatia, Slavonia and Dalmatia form one state unity, alike towards to the other territories under His Majesty’s rule and towards other countries. Fiume, the only important harbour of Hungary and district of Fiume form a „separatum sacrae regni coronae adnexum corpus”, with regard to whose special autonomy and the legislative and administrative conditions. A new aggreement is to be reached by means of negotiations between the Hungarian Parliament, the Sabor of Croatia, Slavonia and Dalmatia and the town of Fiume for a joint understanding.
- ItemA Tér és Társadalom 2012-ben(2013) Czirfusz, Márton; Tagai, Gergely
- ItemKritikus tömeg alatt: a fejlesztési együttműködés lehetőségei a kisebb nagyvárosokban(2013) Lux, GáborA globális gazdaságban lezajló folyamatok a bővülő agglomerálódás és a nagyvárosok radikális felértékelődése felé mutatnak. A világvárosok hálózata és a hozzájuk kapcsolódó nagyvárosi központok a magas hozzáadott értékű gazdasági tevékenységek erős koncentrációját valósítják meg, és ezek a térségek a fejlesztéspolitika idealizált esettanulmányaivá is válnak. Ezzel párhuzamosan azonban az elégséges méretgazdasági előnyökkel nem rendelkező, 100–300 ezer lakosú kisebb nagyvárosok a perifériára sodródás veszélyével kénytelenek szembenézni. Mivel ezek a városok és kapcsolatrendszereik fedik le a közép-európai tér jelentős részét, kritikus kérdés, hogy képesek-e alkalmazkodni az uralkodó térfolyamatokhoz, képesek-e a gazdaságukat jó irányba elmozdító fejlesztő együttműködések kialakítására. Ebben a tanulmányban három kisebb nagyváros (Pécs, Miskolc és Győr) példáján azt vizsgálom, hogy a gazdasági szerkezet, a telephelyi adottságok és az üzleti környezet átalakulása, valamint a hálózatszerveződés milyen kapcsolatban van a helyi–térségi intézményi struktúrákkal, és mennyiben lehetséges az innovatív fejlesztéspolitika kialakítása olyan térségekben, ahol csak gyenge agglomerációs előnyök találhatók. A tanulmány felhívja a figyelmet a kedvező folytonosságot hordozó örökölt tényezők és az emberi erőforrások, a társadalmi tőke jelentőségére, valamint az ezek folyamatos megújítására képes intézményrendszer fontosságára. A városi kormányzás gyengesége miatt és meghatározó, tőkeerős hazai nagyvállalatok hiányában nem beszélhetünk fejlesztő városi rezsimekről, de a helyi tudás és a stratégiai gondolkodás városi térségekben fellelhető elemeinek egymáshoz illesztésével kialakíthatók a fejlesztési döntések megfogalmazására és képviseletére alkalmas fejlesztési koalíciók, illetve a neokorporativista (osztrák és délnémet mintájú) modellhez közel álló formalizált együttműködési rendszerek.
- ItemA perifériára szorult emberek egészségképe, egészségmagatartása(2013) Nárai, MártaJelen tanulmány a Felelő(s) közösségek c. konferencián elhangzott előadás írott változata, és egy 2012-ben Győrben, hajléktalan személyek körében végzett empirikus kutatás szubjektív egészségi állapotra és egészségmagatartásra vonatkozó legfontosabb eredményeit mutatja be. Összességében elmondható, hogy a megkérdezettek többsége küzd valamilyen betegséggel, egészségproblémával, melyek döntően a hajléktalanná válás után alakultak ki, jelentős hányadukra kockázati magatartás a jellemző, csupán kis részükről mondható el, hogy egészségi állapotához tudatosan viszonyul.
- ItemIzraeli telepítés- és településpolitika Júdeában és Szamáriában 1967 és 1990 között(2013) Grünhut, ZoltánThe international community oftentimes condemns Israel as an occupying power, and argues the legitimate rights of the Jewish state to maintain military or civil administration over the 1967’s borders. Although this is a well-known standpoint, and it is echoed in daily articles as well in diplomatic documents too, however we don’t know enough about the real historical, political and legal context, and especially not about the Israeli settlement policy in the disputed territories. The aim of this paper is to mention these aspects in more details, to demonstrate the complexity of these not so black and white circumstances, and to present some key points of the real context, with the goal to understand the conflict and the viable peace-building alternatives more in depth.
- ItemHatártalan” stratégiák és változó falu-város viszonyrendszer(2013) Nagy, Erika
- ItemDilemmák a jó kormányzás és decentralizáció összefüggéseiről(2013) Pálné Kovács, Ilona
- ItemAz ipar versenyképességi tényezőinek átalakulása a közép-európai gazdaságokban(2013) Lux, GáborThe competitiveness of Central European countries is characterised by the regional separation of industrial and tertiary forms of competitiveness. While capital cities and their agglomerations, as well as a few major urban centres with strong international functions are dominated by advanced business services, the spaces of minor cities and medium-sized towns are more strongly affected by the development of industry. Local and regional industrial competitiveness, which has strong linkages to the location choices of Foreign Direct Investment, had formerly been characterised by the strong role of general, quantitative factors such as the macroeconomic environment, national labour costs or access to domestic markets. In recent years, we could observe the rising significance of qualitative factors – skilled labour, local institutional milieus or access to emerging industrial clusters – which show not only stronger territorial embeddedness, but also the increasing significance of location advantage as collections of multiple competitiveness factors. This paper highlights on-going restructuring processes, the relevance of the institutional environment, as well as the possibilities of development policy.
- ItemA régiók és az állam konfliktusai az innovációs kormányzásban - Az innováció központi és regionális irányítása Magyarországon(2013) Gál, ZoltánThe paper deals with the evolving systems of central and regional govemance of innovation during the past two decades in Hungary. It examines the management of innovation, the organizational structure and institutions of innovation policy placing innovation in the development strategies of central governments. It discusses the reasons why the fully decentralised systems of regional innovation has not developed and what led to the weakening the regional innovation systems despite once the groundbreaking legistlation.
- ItemA területi kutatásoktól a regionális tudományig. Kelet- és közép-európai tudománytörténeti vázlat(2013) Horváth, GyulaE tanulmány a volt szocialista blokk országainak regionális kutatási kapacitásait értékeli. Képet ad a területi kutatások történeti előzményeiről, a megoldandó regionális feladatok jellemzőiről, a regionális tudomány intézményesítésének sajátosságairól, a publikációs fórumokról. Végezetül összegzi a regionális tudomány különböző ismérveinek jelenlétét az egyes országokban. A rendszerváltozást követően a piacgazdaság kiépülése mély regionális átalakulást indított el. A változások irányíthatósága miatt természetes igényként fogalmazódott meg a területi kutatások tematikai és szervezeti fejlesztése. Az európai uniós csatlakozás előkészítése újabb impulzusokat adott a kutatásoknak. A 21. század elején valamennyi országban bővültek a regionális kutatás nemzeti műhelyei. A kutatások volumenét, intézményi berendezkedését és területi elhelyezkedését tekintve különbségek figyelhetők meg. Azt állapíthatjuk meg, hogy két uniós tagországban – Lengyelországban és Magyarországon –, valamint Oroszországban kellő mennyiségben fellelhetők mindazok az elemek, amelyek a regionális tudományt önálló tudományágazatként jelenítik meg. A többi országban a diszciplináris ismérvek egy része hiányzik vagy gyenge fejlettséget mutat.
- ItemMegkésett köszönet Darrick Danta professzornak(2013) Timár, Judit
- ItemSzerb menekültek Temerinben: identitás és integráció(2013) Nagy, Imre; Kicošev, Saša; Ristić, Dušan
- ItemA válság és egészség Magyarországon: Feltételezések és vélemények(2013) Uzzoli, Annamária
- ItemA vidék bankjai?: A magyar takarékszövetkezeti szektor hitelezési aktivitása(2013) Gál, Zoltán; Burger, Csaba
- ItemA napelemes rendszerek, mint a területfejlesztés motorjai - egy társadalomtudományi értelmezés(2013) Varjú, ViktorHa a helyi társadalom befogadásának feltételeit nézzük, azt látjuk, hogy egy innováció integrálásának bizonyos akadályai vannak. Jelen tanulmány a fotovoltaikus rendszerek, mint innováció helyi társadalomba történő integrálódásának feltételeit vizsgálja. Empirikus kutatás alapján a cikk azt mutatja be, hogy a helyi társadalom szereplőinek milyen szerepe van ebben. A tanulmány arra jut, hogy a helyi döntéshozók és vezetők szerepe fontos az innováció terjedésében, a hátrányos helyzetű térségekben különösen.
- ItemA Tisza-tér értelmezésének dilemmái regionális dimenziókban(2013) Baranyi, Béla; Sinóros-Szabó, BotondA tanulmány különösen fontos terület elemzésével foglalkozik, hiszen a Tisza folyó az Alföld térszerveződésének az alapja, Kelet-Magyarország legfőbb térszerkezeti tengelye, egyszersmind kontinentális jelentőségű ökológiai folyosója. A Tisza öt országot összekapcsoló folyó, óriási vízgyűjtő területtel. Leghosszabb szakasza Magyarországon van. A folyó térkörnyezetében közvetlenül két millió ember él, azok biztonságát és kedvező életminőségét kell megteremteni. Mindez nagy kihívás a regionális fejlesztés, a gazdasági, technológiai növekedés, az innovációs folyamatok felgyorsítása és a természeti-, környezeti harmónia megteremtése szempontjából.
- ItemBevezető: utak és úton lévők(2013) Váradi, Monika Mária; Wastl-Walter, Doris; Filep, Béla; Gábrity Molnár, IrénA Tér és Társadalom tematikus száma egy 2010 és 2012 között, magyarországi, svájci és szerbiai kutatók közreműködésével lezajlott nemzetközi kutatás eredményeiből kínál ízelítőt. A kutatás fókuszában a Vajdaságból Magyarországra, illetve a volt jugoszláv tagköztársaságokból a Vajdaságba irányuló migráció vizsgálata és értelmezése állt. Az elmúlt bő két évtizedben a Vajdaságból való legújabb elvándorlás, a Vajdaságba irányuló migráció, közvetlenül vagy közvetve a Jugoszlávia széteséséhez és az új nemzetállamok kialakulásához vezető háborúkhoz és azok gazdasági, társadalmi, politikai következményeihez köthető. Míg a kilencvenes években a háborúk kiváltotta kényszermigráció, addig az ezredfordulót követően a tanulmányi, valamint a munkavállalási célú (gazdasági) migráció volt a meghatározó vándorlási folyamat. A kvalitatív módszerekkel nyert kutatási eredményeink értelmezése során a transznacionális tér, a transznacionális és az etnikai migráció elméleti és szemléleti kereteit egyaránt figyelembe vettük. Az általunk vizsgált migrációs folyamatok transznacionális térben zajlanak, és a transznacionális irodalomban leírt migráns élethelyzetek, gyakorlatok – különböző nemzetállamokban elhelyezkedő lokalitásokhoz való egyidejű, bár eltérő intenzitású kötődés, kapcsolatok – több példájával is találkoztunk. Ludger Pries nyomán a transznacionális migrációt és a transznacionális migráns alakját olyan ideáltípusnak tekintettük, amelyhez az egyes migráns utak és helyzetek csupán közelítenek, és empirikus eredményeink alapján azt mondhatjuk, hogy a valóban plurilokális, vagyis a két helyhez való egyidejű, intenzív és tartós kötődés s az ehhez kapcsolódó gyakorlatok csupán a migránsok kisebbségét, illetve a migrációs életpályák egy-egy szakaszát jellemzik. A vizsgált migrációs folyamatokban az etnicitás strukturális tényezőként és a migráns tapasztalatok értelmezési kereteként egyaránt perdöntő szerepet játszik. Az etnikai migráció szakirodalomban tárgyalt mindhárom magyarázó modellje – az anyaországba való hazatérés, a gazdasági okokból való, illetve a kisebbségi létben elszenvedett sérelmek által ösztönzött migráció – alkalmas a migrációt kiváltó és mozgató okok elemzésére, a migráns narratívák értelmezésére, azt azonban nem állíthatjuk, hogy bármelyikük kizárólagos érvényre tehet szert. Más kutatókhoz hasonlóan Rogers Brubaker meghatározását tartjuk a leginkább gyümölcsözőnek, aki az etnikai migráció tág értelmezését használva minden olyan vándorlási folyamatot etnikai migrációnak tekint, amelyben az etnicitás kulturális és szimbolikus tőkeként szabályozó szerepet játszik.
- ItemA regionális tudomány Közép-Európában: Gondolatok A Kárpát-medence régiói sorozat jubileumán(2013) Horváth, GyulaA dolgozat a volt szocialista blokk öt országának regionális tudományi kapacitásait veszi sorra. Bemutatja a tudományágazat néhány elõzményét, illusztrálja annak fejlõdéstörténetét, a regionális kutatások intézményesítését és publikációs fórumait. Összegzi a regionális tudomány jellemzõit az egyes orzágokban. A társadalmi-gazdasági terek differenciálódása a közép-európai országok 20. századi fejlõdésének jellemzõ vonása volt éppúgy, mint a kontinens más régióiban. Az államberendezkedés heterogén szervezeti formái megmutatkoztak a területpolitikák különbözõségeiben is. Az államszocialista korszakban a területi kutatások a nemzeti határokon belül maradtak, nemzetközi kapcsolatrendszerük – Magyarország és Lengyelország kivételével – gyenge és esetleges volt. Az európai uniós csatlakozás a 21. század elején ezekben az országokban a regionális kutatásoknak erõteljes lendületet adott. A regionális tudományt befolyásoló tényezõk az elõbbi két országban bontakoztak ki a legteljesebb formában. A dolgozat zárófejezete a magyar regionális tudomány közép-pozícióit elemzi, különös figyelmet fordítva egy fontos tudományos termékre, A Kárpát-medence régiói könyvsorozatra.