Folyóiratcikkek - magyar nyelvű (RKI)

Permanent URI for this collection

https://regscience.hu/handle/11155/112

Browse

Browsing Folyóiratcikkek - magyar nyelvű (RKI) by Title

Now showing 1 - 20 of 557
  • Thumbnail Image
    Item
    A 2020 utáni uniós fejlesztéspolitika tervezett jogi szabályozása – avagy merénylet a vidék ellen (vitaanyag)
    (2019) Finta, István
    Az Európai Unió olyan alapértékek képviselője és őre, amelyek biztosítják a tagállamok demokratikus működésének garanciáit. Az Európai Unió és a demokrácia egyik alapértéke a jogállamiság, mely – többek között – a beavatkozások jogszabályhoz való kötöttségét, a magasabb rendű jogszabályok elsődlegességét is magában foglalja. Alapkérdés, hogy vajon ezek az alapértékek vajon magát az EU jogalkotót is kötik-e? Mindezzel szoros összefüggésben olyan további kérdések is megfogalmazhatók, hogy vajon az Európai Unió működésének alapját képező Szerződés 174. cikkében rejlő területi szemlélet mennyire érvényesül az Unió jogi szabályozásában? Vajon a vidék, mint különös figyelmet érdemlő területi egység, miként jelenik meg a jogi szabályozásban, és az uniós fejlesztéspolitikában? Vajon a jogalkotó törekszik-e a Szerződésben meghatározott alapcélok – a kohézió erősítése, a területi különbségek mérséklése – érvényesítésére? A tanulmány elsősorban ezekre a kérdésekre keresi a választ 2020. utáni időszakra vonatkozó EU-s jogszabálytervezetek értékelése alapján.
  • No Thumbnail Available
    Item
    30 éves a Tér és Társadalom
    (2017) Barta, Györgyi
  • Thumbnail Image
    Item
    A feldolgozóipar és az Ipar 4.0 technológiák területi összefüggései Magyarországon a negyedik ipari forradalom elején
    (2024) Kiss, Edit Éva; Páger, Balázs
    Az elmúlt évtizedben, de különösen az utóbbi években a magyar ipar is számos kihívással nézett szembe, amelyek közül az egyik legfontosabb az Ipar 4.0 technológiák terjedése. A szakirodalmi tapasztalatok szerint ezt számos tényező befolyásolja. A tanulmányban azt vizsgáljuk evolúciós gazdaságföldrajzi megközelítésben, hogy milyen összefüggések vannak az eltérő technológiai intenzitású feldolgozóipari ágazatok területi koncentrációja és az Ipar 4.0 technológiák térbeli mintázata között a negyedik ipari forradalom elején. Különböző adatbázisok és indikátorok felhasználásával, amelyek a digitális infrastruktúrára és a társadalmi, gazdasági fejlettségre vonatkoztak, korreláció- és klaszterelemzést végeztünk megyei szinten. Megállapítottuk, hogy az Ipar 4.0 technológiák alkalmazása, és ezáltal a digitalizáció elsősorban azokban a térségekben előrehaladottabb, ahol a magas- és közepesen magas technológiai intenzitású ágazatok koncentrálódnak. A 2014–2019. között időszak, amely a negyedik ipari forradalom kezdeti szakaszának is tekinthető, egyik fontos trendje, hogy a feldolgozóiparban nőtt az alacsonyabb technológiai szintű ágazatok koncentrációja, ami viszont kevésbé kedvez a digitális technológiák alkalmazásának. Az Ipar 4.0-hoz kötődő technológiák térbeli megoszlása látványosan tükrözi a digitális megosztottságot az ország északi és déli fele között, mivel a fejlettebb és jelentősebb feldolgozóipari koncentrációval rendelkező északi országrészben sokkal markánsabb az előfordulásuk.
  • Thumbnail Image
    Item
    A klímavédelem realitásai a hazai városokban
    (2024) Óvári, Ágnes; Farkas, Jenő Zsolt; Kovács, András Donát
    Számos szerzővel egyetértve úgy véljük, hogy a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak enyhítésében a városoknak kulcsfontosságú szerepük van. A magyarországi nagyvárosokban 2018-tól – az adaptációt és mitigációt előtérbe helyező EU-s törekvések nyomán – a lokális szintű klímavédelem alapvető elvárássá vált, és elindult a helyi klímastratégiák kidolgozása. Ezen aktualitásból kiindulva, kutatásunk fő célkitűzése a lokális klímavédelem helyzetének alaposabb tanulmányozása volt, melyhez szükségesnek tartottuk a klímastratégia-alkotás körülményeinek áttekintését, a helyi tervezés szerepének és a klímakormányzás lehetőségeinek feltárását. Véleményünk szerint a témáról legátfogóbb ismeretekkel azok a szakemberek rendelkeznek, akik részt vettek a helyi dokumentumok kidolgozásában, így a vizsgálatok során tizennégy nagyobb város tisztségviselőivel, klímavédelmi szakértőivel és tervezőivel készítettünk huszonegy interjút. Eredményeink azt mutatják, hogy a klímastratégiákba foglalt célok és a megvalósítás lehetőségei között ellentmondások feszülnek. A külső, akár EU-s, akár nemzeti forrásoktól való függőség és a klímakormányzásban tapasztalható centralizációs törekvések miatt a lokális klímavédelmi önrendelkezés nehézkessé és korlátozottá vált, a közösségi alapokon szerveződő klímamenedzsment mozgástere beszűkült. Az elkészült klímastratégiák gyakran uniformizáltak, így eleve nem adnak alternatívákat a helyi innováció kiteljesedéséhez. Mindez kétségessé teszi a városok klímavédelmi vállalásainak betartását és a célok teljesítését.
  • Thumbnail Image
    Item
  • Thumbnail Image
    Item
    A magyar startup vállalkozások válságtűrő képessége – egy kvalitatív kutatás eredményei startup vállalkozók körében folytatott strukturált mélyinterjúk alapján
    (2024) Kézai, Petra Kinga
    A tanulmány a magyar startup vállalkozások válságtűrő képességét vizsgálja a koronavírus okozta járvány következtében bekövetkezett változásokra fókuszálva. A kutatás első felében szakirodalmi áttekintés alapján definiálja a startup fogalmat, majd összegzi a magyar, illetve a visegrádi országok vállalkozásvédelmi intézkedéseit, különös tekintettel a startupokra vonatkozóan. A kvalitatív elemzés eredményeit startup alapítókkal (n=22) készült félig strukturált mélyinterjú adta. A kutatás eredményeképpen megállapítást nyert, hogy a gazdasági válság nyertesei az IT-szektorban, az egészségügyben, az e-kereskedelem és a digitális oktatásban, ugyanakkor a nagy vesztesek a turizmusban és vendéglátásban tevékeny startupok. A válság pozitív hatásaként egyfajta megtisztulást zajlott a startupok körében, így az életképes vállalkozások túlélték a válságot a különböző vállalkozásvédelmi támogatásoknak köszönhetően.
  • Thumbnail Image
    Item
    A magyarországi klímasérülékenység területi különbségei
    (2024) Lennert, József; Koós, Bálint; Vasárus, Gábor László
    E tanulmány célja a magyarországi klímasérülékenység területi különbségeinek feltárása. Ehhez három komponenst vizsgáltunk meg: a lakosság, mezőgazdaság és a tóparti turizmus klímasérülékenységét. Kutatásunkhoz a CIVAS modellt adaptáltuk, ami a sérülékenységet a klímaváltozás összetevőinek való kitettség, a változással szembeni környezeti, társadalmi és gazdasági érzékenység, valamint a változásokhoz való alkalmazkodási képesség összesített hatásaiként defniálja.A tanulmány klímakitettséget ábrázoló indikátorai egybevágnak a közelmúlt trendjeivel. A felhasznált forgatókönyvek az ország egész területére további intenzív hőmérsékletnövekedést vetítenek előre. Ezzel szemben a csapadék változása a közelmúltban és a jövőben is jóval differenciáltabb mintázatot mutat: az ország keleti, északkeleti harmadában számottevő csökkenéssel, az ország nyugati, délnyugati részében akár növekedéssel is lehet számolni. A hőmérséklet- és csapadékváltozás trendjeinek megfelelően az aszálykitettség várható változása is jelentős térbeli differenciát mutat, az Alföld közepének kiemelkedő kitettségével.Az érzékenység és az adaptációs képesség indikátorai felhasználásával fnomítottuk a klímasérülékenység egyes komponensek szerinti területi mintázatát. A három komponens vizsgált szerint erősen klímasérülékeny területek jelentős átfedést mutatnak. Kiemelendő a Dél- és Közép-Alföld sérülékenysége, valamint a nagyfokú érzékenység és a gyenge alkalmazkodóképesség miatt az Északi-középhegység egyes településcsoportjainak klímasérülékenysége. Külön kiemelendő a Balaton környezete, ahol a lakossági és mezőgazdasági klímasérülékenység mellett a tóparti turizmusból eredő klímasérülékenység is kockázatot jelent.
  • No Thumbnail Available
    Item
  • Thumbnail Image
    Item
    Adalékok Kelet-Közép-Európa térszerkezetének felrajzolásához
    (2013) Rechnitzer, János
    "The past few years have seen a dramatic increase in the number of Hungarian and international investigations and studies on East-Central Europe. From a geopolitical aspect this increase is warranted. This region is located between West and East. In an environment of fluctuating politicai emphases this position has been and will continue to be validated in unique ways. Analyses view the "Central European Boomerang" connecting the cities Gdansk-Poznan-Wroc1aw-Prague-Brno-Bratislava-Budapest as East-Central Europe's western developmental zone. The countries of the region display a development pattern in which the levels of eastern and western regions are markedly different. A general tendency is for regional resources to be concentrated in capital cities and their wider agglomerations, which are consistently prominent. Beyond capital cities only a few large urban areas or regional centers are able to demonstrate a fast development dynamic. This article analyses the processes of spatial structure of the East-Central European region in detail, outlining current and anticipated spatial development directions."
  • Thumbnail Image
    Item
    Az Airbnb szálláskínálatának jellemzői a megyei jogú városokban
    (2018) Dudás, Gábor; Kovalcsik, Tamás; Boros, Lajos; Kovalcsik, Balázs; Vida, György
    Az infokommunikációs technológiák világgazdaságra gyakorolt hatásának egyik megnyilvánulása a megosztáson alapuló, azaz a közösségi gazdaság (sharing economy) kialakulása és térnyerése. Ennek egyik jelentős piaci szereplője az Airbnb, egy olyan szállásmegosztó oldal, ami hétköznapi emberek számára is lehetővé teszi, hogy megosszák egymással kihasználatlan ingatlankapacitásaikat. Napjainkban az Airbnb mind a piaci értékét, mind az oldalon kínált szállások számát tekintve jelentősen felülmúlja a nagy szállodaláncokét, és a világ 191 országában, több mint 81 ezer városban van jelen, továbbá az általa kínált szállások száma meghaladja az ötmilliót. Ezek alapján nemcsak globális szinten, de magyarországi viszonylatban is versenytársa a hagyományos szállásadó szektornak. A tanulmány célja, hogy a korábbi, elsősorban Budapestre fókuszáló Airbnb kutatásokkal szemben a megyei jogú városokban vizsgálja a magyarországi közösségi (P2P ) szállásadás árait, és azokat összehasonlítsa a kereskedelmi szálláshelyekével. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy ezen városok Airbnb szálláskínálatának volumene jelentősen elmarad a fővárosétól, azonban mind a nemzetközi, mind a budapesti trendek érvényesülnek, továbbá az Airbnb szállásárak a megyei jogú városokban is versenyképesek a hagyományos szállásadás áraival, sőt a legtöbb esetben ezen az oldalon olcsóbban foglalhatunk szállást.
  • Thumbnail Image
    Item
    Az Airbnb szerepe a Balatoni Turisztikai Régióban
    (2019) Dudás, Gábor; Nagy, Gyula; Boros, Lajos
    Naponta emberek tízezrei döntenek úgy, hogy nem a hagyományos, hanem a peer-to-peer (P2P) elven működő online szállásmegosztó platformokon – ilyen például az Airbnb – ismeretlenek által meghirdetett szálláshelyeken szállnak meg. Ez a folyamat napjainkban még döntően nagyvárosi jelenség, azonban egyre inkább teret nyer a jelentős turisztikai potenciállal rendelkező térségekben, komoly kihívások és verseny elé állítva a hagyományos piaci szereplőket. A tanulmány célja, hogy a korábbi, elsősorban nagyvárosokra fókuszáló Airbnb kutatásokkal szemben egy turisztikai régióban (Balaton Kiemelt Üdülőkörzet) vizsgálja meg az Airbnb kínálatát és területi jellemzőit. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a balatoni Airbnb kínálat illeszkedik a hazai és nemzetközi trendekhez, azonban a szálláskínálat volumene jelentősen elmarad a fővárosétól. A vizsgálat rávilágított továbbá arra, hogy az Airbnb-n keresztül történő professzionális lakáskiadás fokozottan van jelen a térségben, így a balatoni régióban az Airbnb nem tekinthető pusztán a felesleges ingatlankapacitások magánjellegű megosztására és hasznosítására használt platformnak (ahogyan maga a vállalat értelmezi saját szerepét a nyilvánosság felé), hanem bizonyos esetekben sokkal inkább egy üzleti motiváció által vezérelt lakáskiadó oldal.
  • Thumbnail Image
    Item
    Aktuális megjegyzések, bevezető gyanánt
    (2022) Rechnitzer, János; Páthy, Ádám
  • No Thumbnail Available
    Item
  • No Thumbnail Available
    Item
    „Az Alföld sajátságosan paradox hely...”
    (2015) Csatári, Bálint; Barta, Györgyi
  • Thumbnail Image
    Item
    Az alföldi tanyák változó szerepe a települészerkezetben
    (2018) Csatári, Bálint; Farkas, Jenő Zsolt
  • No Thumbnail Available
    Item
    Állam és tértermelés: „új” értelmezési keretek a tértudományokban - Szerkesztői előszó
    (2019) Timár, Judit; Nagy, Erika
    Henri Lefebvre „tértermelésről” szóló elmélete, miközben a Tér és Társadalomban meglehetősen gyorsan visszhangra talált, átfogóbb interpretálására, analitikus keretként történő alkalmazására csak egy évtizede vállalkoznak a magyarországi területi kutatásokban. Ez a tematikus szám e későn indult hazai diskurzus erősítésének szándékával született. Olyan tanulmányokat gyűjt egybe, amelyek szerzői azonos módon gondolkodnak a térről mint társadalmilag termelt folyamatról. Itt közölt írásaik fókuszában egyaránt az állam mint tértermelő szereplő áll. Eredményeik több ponton kapcsolódnak/ kapcsolhatók a térről és az államról, főként ezek viszonyáról szóló nemzetközi vitákhoz, akár azok lefebvre-i gyökeréig visszanyúlva, és a térkutatások egykor megalkotott elméleti kereteinek mai, magyarországi használatának új lehetőségeit felvillantva. E bevezető tanulmány első része a lefebvre-i (ill. általában a relacionális) térfelfogásnak azokat a csomópontjait villantja fel, amelyekhez az itt közölt cikkek is kapcsolódnak. Ezek között van a társadalmi tér társadalom által termelt jellegének (valamint ezen összefüggés fordítottjának) elfogadása, a térről való trialektikus gondolkodás, a történelmi materialista megközelítés kérdésfelvetéseit is használó történelmi perspektíva. A tanulmányok fókusza miatt kiemelt szerepet kap maga az a mód, ahogy Lefebvre az államot a tértermeléssel összefüggésben koncepcionalizálja. Ennek az államkoncepciónak a lényegét, majd az ebből kinövő nemzetközi tudományos diskurzusok fontos mozzanatait emeli ki a bevezető további része, és kitér a magyarországi területi kutatások néhány csomópontjára, áramlatára is, amelyekben tetten érhetőek e nemzetközi viták hatásai. Végül, a tematikus szám tanulmányainak azok a lényegi elemei kerülnek kiemelésre, melyek világossá teszik a közös gondolkodás lehetőségeit.
  • No Thumbnail Available
    Item
    Az állam szerepe a városi terek fogyasztás-központú „újratermelésében”
    (2019) Nagy, Gábor; Nagy, Erika
    A városi terek fogyasztásközpontú átalakítása, a folyamat szereplői és viszonyrendszereik a társadalmi-térbeli egyenlőtlenségek kritikai megközelítésű kutatásának fontos kérdéskörévé vált az utóbbi két évtizedben. A fogyasztás dinamikus társadalmi viszonyrendszerként történő értelmezéséből kiindulva – amellyel egyszerre ragadható meg a fennálló társadalmi struktúrák működése, kulturális logikája, és az egyén (mint fogyasztó) ezekre adott válasza – az állam piaci szabályozó-ellenőrző szerepét, pontosabban ennek és társadalmi-térbeli egyenlőtlenségeket „termelő” mechanizmusait mutatjuk be a magyarországi (posztszocialista) átmenet és „perifériás” kapitalizmus kontextusában. Koncepciónkban az állam a piaci szereplők közötti viszonyok alakítója szabályozók és intézményi gyakorlatok révén, amelyek lenyomatai az állam működését formáló társadalmi/hatalmi-térbeli viszonyoknak. Az állam fogyasztáshoz kapcsolódó, egyenlőtlenségeket „termelő” szerepe több térbeli léptékben és dimenzióban is megragadható, tanulmányunkban azonban a városi terekben zajló folyamatokra koncentrálunk. Elemzésünk empirikus része győri esettanulmányra épül, amelynek során kvalitatív módszerekkel próbáltuk feltárni a helyi állam és a többi szereplő viszonyát. A tanulmányban a mellett érvelünk, hogy (i) a fogyasztás szervezeti és térbeli kereteit alakító szabályozás alapvetően a városi gazdaságok/terek fogyasztásközpontú átalakítása irányába hatott, az ebben résztvevők körét a piaci szelekcióra „bízva”; ii) az előbbi folyamatok eredményként kialakult koniktusok egyrészt lassan és inkonzisztens módon formálódó állami szabályozás, és a mögötte húzódó, tőke/állam kapcsolatok metszetében, másrészt a központi állam/lokális állam változó viszonyrendszerében értelmezhetők; (iii) a városi terek fogyasztásközpontú átrendeződésében fölfedezhető a (perifériás kapitalizmusra jellemző) függőségi viszonyok bonyolult rendszere, ami a „sikeresnek” tekintett városok helyi szereplőinek mozgásterét is behatárolja.
  • No Thumbnail Available
    Item
  • Thumbnail Image
    Item
    Az állam térbeli szerkezetéről
    (2014) Pálné Kovács, Ilona
  • Thumbnail Image
    Item
    Állam vagy/és ország: Fogalmi és területi ütközések a Kárpát-medencében
    (2017) Hajdú, Zoltán
    Tribal accommodation and estate areas' supposable territorial order reconstructed by Balint Homan shows that the settlement and the arrangement carried a territorial rationality, adapted to geographic conditions. The "concept of Hungary" gradually evolved and the rulers began to call themselves "King of Hungary". In the Hungarian historical and territorial thinking the question of both .Motherland" and ,,Great Hungary" (Magna Hungaria) has appeared historically in several ways. Within the geography, the interpretation of the territorial relationship between the natural geographic big territory (Pannon Basin, Hungarian Basin, Central Danube Basin, Carpathian Basin, etc.) and the Hungarian state was an essential issue. This interaction became particularly important in geographic deterministic approaches.