Folyóiratcikkek - magyar nyelvű (RKI)
Permanent URI for this collection
Browse
Recent Submissions
Now showing 1 - 5 of 563
- ItemA magántulajdonú zöldterületekkel kapcsolatos kertgazdálkodási minták és attitűdök kelet-közép-európai szuburbán térségekben(2026) Hardi, Tamás; Hajdu-Smahó, Melinda; Páthy, Ádám; Kézai, Petra Kinga; Uszkai, Andrea; Baranyai, NóraA tanulmány a magántulajdonú zöldterületek (előkertek, kertek, udvarok, gyepfelületek stb.) tulajdonosainak és kezelőinek azon motivációit és attitűdjeit vizsgálja, melyek e zöldterületek mennyiségét és minőségét (zöldterület és udvarkezelés) befolyásolják. A települési zöld infrastruktúrának alapvető jelentősége van a lakóterületek mikroklímájának szabályozásában, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban. A kutatás célja egy kérdőíves felmérés segítségével annak feltárása, hogyan befolyásolják a tulajdonosok motivációi, attitűdjei és tevékenységi mintái a zöldterület-gazdálkodást, és hogyan lehet őket ökológiai szempontból a fenntarthatóbb gyakorlatokra ösztönözni. A vizsgálat a MADB (Motivation/Attitude Driven Behaviour) modellre épül, amely a motiváció és az attitűd viselkedésre és döntéshozatalra gyakorolt hatását elemzi. A 603 telektulajdonos körében Magyarországon, Romániában és Szlovákiában végzett felmérés alapján a tulajdonosok gyakran izolált ökoszisztémaként tekintenek kertjükre. A kutatás kimutatta, hogy a szuburbán területek lakóinak zöldterület-kezelési gyakorlatait elsősorban társadalmi-gazdasági státuszuk, környezeti tudatosságuk és a közösség normákhoz való igazodási hajlandóságuk határozza meg. Az őslakosok inkább a hasznosságot és az ökológiai funkciókat tartják fontosnak, míg a betelepülők a kényelmi és esztétikai szempontokat részesítik előnyben, ami a kertjeik szerkezetében és fajgazdagságában is megmutatkozik. Összességében a lakosság ökológiai tudatossága alacsony, a magánkertek többségét nem a település ökológiai rendszerének részeként kezelik, ami akadályozza a fenntartható és klímaadaptívkertgazdálkodás elterjedését.
- ItemA szomszéd kertje még mindig zöldebb? A szubjektív sikeresség kisvárosi esete Baranya vármegyében(2026) Horeczki, Réka; Póla, PéterThe study explores the concept of municipal success using the example of Baranya County, based on a review of the literature and the authors' own empirical research. The authors define success as a complex, multi-factor phenomenon that includes not only economic performance but also social cohesion, infrastructure provision, quality of leadership, and the exploitation of local resources. According to the results, the most frequently mentioned successful settlements are Bóly, where the success is primarily based on a stable economic base (industrial park, investors) conscious and long-term settlement management and strong social capital. The research shows that the effective use of external resources (grants) and political connections - although not always decisive - can also contribute to success. Overall, it can be concluded that in peripheral Baranya the main guarantee for municipal success is the conscious mobilization of local resources and long-term sustainable economic and social cooperation.
- ItemVárosdiplomácia és stratégiai kompenzáció egy tematikus városhálózat példáján(2025) Csizmadia, Tímea; Horeczki, RékaA városok kiemelt szerepköre a gazdaság, társadalom vonatkozásában tagadhatatlan. A politikai színtéren, a diplomáciai kapcsolatokban is egyre inkább döntő illetékességgel számolhatunk a városok, főként a városhálózatok részéről. A nemzetállamok mellett megjelenő hatalmi tényezők, a nemzeti külpolitika vertikális széttagoltságát eredményezik, és a nemzetközi szervezetek egyre inkább a globális diplomácia asztalánál kívánnak helyet szerezni maguknak. A kutatásban olyan transznacionális tematikus hálózatokat vizsgálunk, amelyek az ún. puha (soft) hatalom gyakorlásán alapuló városdiplomáciát alkalmazzák, egy-egy globális kihívást hatékonyabban (lokális szinten, mégis a globális színtéren) kezelnek. Jelen tanulmányban az Egészséges Városok Hálózatának működésén keresztül mutatjuk be részletesebben azt a kihívást, amely a városok politikai és társadalmi napirendjén állandóan jelen van, alakítja a városi aktivitást, élhetőséget és a hatalomgyakorlás színtereit. Az elemzés megerősíti, hogy a hálózathoz való tartozás eltérő, autonóm szakpolitikai fókuszt eredményez a nemzeti standardokhoz képest. A városokra vonatkozó klaszterelemzés segítségével igazoljuk a tagság rugalmas, stratégiai kompenzáló szerepét: a legdinamikusabb klaszterbe tartozó város az innovációt egészségügyi fókusszal egészíti ki, míg a ciklikus fejlődésű városok a transznacionális reziliencia és a méltányosság révén szereznek diplomáciai reputációt, kompenzálva gazdasági hátrányaikat. A városhálózat által legitimált multilaterális diplomácia révén úgy véljük, hogy a városok képesek az élhetőségüket érintő kihívásokat transzformatív lehetőségekként szemlélni.
- ItemA területi felzárkózás hajtóerői Magyarországon és Romániában az ezredforduló után. Területi verseny országok és régiók között(2025) Zsibók, ZsuzsannaAz országok és régiók felzárkózási folyamatai folyamatosan a tudományos és szakmai érdeklődés előterében vannak tekintettel azok társadalmi-gazdasági következményeire. Az elmúlt években Románia folyamatos, látványos felzárkózást mutatott az EU átlagos fejlettségéhez viszonyítva, míg a magyar gazdaság lelassult. Ezt a folyamatot a tanulmány összehasonlító szemléletben az egy főre jutó bruttó hozzáadott érték időbeli alakulásával kívánja megragadni, és különböző statisztikai dekompozíciós módszerekkel felbontja annak legfontosabb hatótényezőire. Kiemelt hangsúlyt fektet a két gazdaság ágazati szerkezetére és annak változásaira. Megközelítésében a területi versenyképességnek a regionális tudományban meghonosodott fogalmából indul ki, ezért foglalkozik a demográfiai, foglalkoztatási és munkatermelékenységi mutatókkal.
- ItemKörnyezetkímélő mezőgazdasági formák összehasonlító elemzése(2025) Uszkai, AndreaA klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási körülmények, a piaci viszonyok és a vásárlói igények átalakulása, a támogatási rendszer formálódása, valamint a tudományos és technológiai fejlődés mind jelentős változásokat indukáltak a mezőgazdasági ágazatban az utóbbi években, évtizedekben. A tanulmány célja, hogy áttekintést nyújtson, milyen környezetkímélő gazdálkodási formákkal találkozhatunk napjainkban az élelmiszertermelés területén, amelyek a természeti környezet károsítása, az ökológiai rendszerek mükõdésének megzavarása nélkül képesek kielégíteni a társadalom élelmezési igényeit, legyen szó önellátás céljából létrehozott kis méretű konyhakertekről, vagy épp árutermelő nagygazdaságokról, rávilágítva az egyes megközelítések történeti gyökereire, sajátosságaira, továbbá értékelve őket a hozzájuk kapcsolható erősségek, gyengeségek, valamint lehetőségek és veszélyek szempontjából. E komplex elemzés legfon- tosabb eredménye és haszna, hogy szakmai támogatást nyújthat a gazdálkodóknak a különböző mezőgazdasági formákban rejlő potenciálokról és kockázatokról egyaránt. A tanulmány a releváns hazai és nemzetközi szakirodalom feldolgozásán, környezetkímélő gazdálkodást folytató személyek mélyinterjús megkérdezésén, valamint egy saját készítésű online kérdőív ide vonatkozó kérdéseinek feldolgozásán alapszik.