Folyóiratcikkek - magyar nyelvű (RKI)

Permanent URI for this collection

Browse

Recent Submissions

Now showing 1 - 5 of 549
  • Item
    A magyar startup vállalkozások válságtűrő képessége – egy kvalitatív kutatás eredményei startup vállalkozók körében folytatott strukturált mélyinterjúk alapján
    (2024) Kézai, Petra Kinga
    A tanulmány a magyar startup vállalkozások válságtűrő képességét vizsgálja a koronavírus okozta járvány következtében bekövetkezett változásokra fókuszálva. A kutatás első felében szakirodalmi áttekintés alapján definiálja a startup fogalmat, majd összegzi a magyar, illetve a visegrádi országok vállalkozásvédelmi intézkedéseit, különös tekintettel a startupokra vonatkozóan. A kvalitatív elemzés eredményeit startup alapítókkal (n=22) készült félig strukturált mélyinterjú adta. A kutatás eredményeképpen megállapítást nyert, hogy a gazdasági válság nyertesei az IT-szektorban, az egészségügyben, az e-kereskedelem és a digitális oktatásban, ugyanakkor a nagy vesztesek a turizmusban és vendéglátásban tevékeny startupok. A válság pozitív hatásaként egyfajta megtisztulást zajlott a startupok körében, így az életképes vállalkozások túlélték a válságot a különböző vállalkozásvédelmi támogatásoknak köszönhetően.
  • Item
    Bevezetés : kormányzási kihívások periférikus térségekben
    (2023) Pálné Kovács, Ilona; Horeczki, Réka
    E tematikus szám alapját képező kutatásba kezdve azt feltételeztük, hogy a fejlesztési központoktól távoli perifériák fejlődése a települési központok, a településhálózat dinamikájától, valamint a hatalmi intézményi központoktól, szereplőktől függ. A periféria érdekérvényesítési képessége azonban kiegészül a saját helyi erőforrások mozgósításának képességével is. A bevezetőben kutatásunk elméleti kereteit és módszertanát mutatjuk be. Kutatásunk eredményei rámutatnak arra, hogy a perifériák kormányzati szereplői a hiányzó intézményi erőforrások, a rossz érdekérvényesítési pozíció, a politikai függés okán egyre kevésbé képesek a mozgósításra és fejlesztési koalíciók kiépítésére.
  • Item
    Fenntartható iskolába járás Magyarországon. Pedibusz és bicibusz pilotprogramok szerepe napjainkban
    (2024) Kézai, Petra Kinga
    A modern városfejlesztés tükrében a városi kihívásokra reagálva különböző társadalmi-technikai innovációk terjedtek el, amelyek jól definiálható megoldásokat kínálnak. Az 1970-es évektől kezdődően a fejlett országokban különös tekintettel a városi terekben kialakult az úgynevezett ’backseat generation’, azon gyerekek csoportja, akiket szüleik nap mind nap autóval fuvaroznak az iskolába. Ezen jelenségnek számos negatív hatása van a gyermekekre, a környezetre és a városi terekre. Jelen tanulmány a városi közlekedésszervezés, azon belül is a napi rendszerességű iskolába járás problematikáját járja körül. Célja szakirodalmi elemzés alapján olyan jó példák bemutatása, mint a pedibusz és a bicibusz, amelyek a „slow city” koncepció tükrében a lokális értékekre és erőforrásokra helyezik a hangsúlyt. A tanulmány az utóbbi években Magyarországon is meghonosult pilotprogramok (gödöllői pedibusz és pécsi bicibusz) bemutatásával és értékelésével zárul. Ezen programok egyrészt felügyelt, biztonságos, csoportos megoldást kínálnak az iskolás gyermekeknek és családjaiknak az iskolába járáshoz, másrészt pedig közösséget építenek a különböző generációk között.
  • Item
    Közösségi munkavégzési terek és kreatív gazdaság egy periférikus nagyvárosban
    (2024) Bálint, Dóra; Horeczki, Réka; Lux, Gábor
    A városi terek átalakulása a kreatív gazdaság értékteremtő szerepének felértékelődéséhez vezetett, amely többek között a kreatív munkavégzés új formáiban jelent meg. Az elmúlt másfél évtized a közösségi munkavégzés modelljének rohamos terjedését és számos formájának kialakulását eredményezte. A kreatív terek erősen kötődnek a globalizáció rendszereihez, ám egyben a lokális terekhez is szorosan kapcsolódnak, a glokalizáció sajátos formáját képviselik. Ugyanakkor a kreatív gazdaságot erős centrum-periféria megosztottság jellemzi, és bár formái a földrajzi és gazdasági perifériákon is megjelentek, ezekben a terekben léptékbeli, hálózatokhoz kötődő és intézményi hátráltató tényezők nyomják rá bélyegüket a fejlődésre. A sikeres kulturális ökoszisztémák felépítése jelentős nehézségekbe ütközik, amely a városfejlesztési politikák elé is akadályokat gördít. Ehhez kapcsolódva a tanulmányban Pécs, egy periférikus helyzetű nagyváros, ezen belül a közösségi munkavégzési terek (coworking központok) példáján keresztül elemezzük a periférikus kreatív gazdaságok formálódását és sajátos kihívásait. A nemzetközi és hazai szakirodalom tükrében a megosztáson alapuló gazdaság keretein belül vizsgáltuk a coworking jelenségét és annak térbeli hatásait, különös tekintettel a térségi perifériákra, majd három fázisban, a pécsi kreatív miliő felmérése és szakértői interjúk felhasználásával empirikus kutatást végeztünk. A hazai vidéki nagyvárosok között Pécs a kreatív városfejlesztési stratégiák és a coworking mozgalom bölcsője, ugyanakkor ez a fejlődési pálya számos nehézséggel küzd, a város kreatív értékeinek termékesítése elmarad a várakozásoktól. Kutatásunk eredményei azt mutatják, hogy a városban a coworking központok sokszínű ökoszisztémája jött létre. Működésükben a nemzetközi mintákhoz hasonlóan meghatározó a belváros kulturális vonzereje és az egyetem szerepe; a pandémia utáni években pedig új bővülési hullám jeleit és a digitális nomádok újkeletű megjelenését láthatjuk. Ugyanakkor, bár ezek a központok katalizátorszerepet játszanak a kreatív gazdaság fejlődésében, még nem került sor érdemi klaszteresedésre, a tudásmegosztáson és kollektív tanuláson alapuló előnyök megjelenésére és a közösségi reziliencia kialakulására. Alacsony a tradeable kreatív termékek jelenléte, a szektort pedig számottevő fenntarthatósági problémák – bizonytalan üzleti modellek és a külső forrásoktól való függőség – jellemzik. A centrum–periféria viszonyok erős érvényesülése tehát a coworking, és a szélesebben értelmezett kreatív gazdaság lassú fejlődését vetíti előre Pécs városában.