Tanulmányok - magyar nyelvű (RKI)
Permanent URI for this collection
Browse
Browsing Tanulmányok - magyar nyelvű (RKI) by Title
Now showing 1 - 20 of 617
Results Per Page
Sort Options
- ItemAz abszolút tér ideájának filozófiai gyökerei és hatása a kortárs tértudományokra(Dialóg Campus Kiadó, 2018) Tagai, Gergely
- ItemAz acélgyártás fellegvára(?) : Dunaújváros és térsége(MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet, 2013) Baranyai, Nóra
- ItemAdalékok Győr regionális funkcióihoz(Dialóg Campus Kiadó, 2016) Rechnitzer, János
- ItemÁgazati gazdaságföldrajzok a magyar geográfiai hagyományban: jelenetek Marxtól Hettnerig(ELTE TTK Földtudományi Doktori Iskola, 2012) Czirfusz, Márton
- ItemAgglomerációs externáliák és versenyképesség(PTE KTK Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola, 2016) Páger, Balázs; Komlósi, Éva
- ItemAgrárfoglalkoztatás a COVID árnyékában(KRTK Regionális Kutatások Intézete, 2022) Koós, Bálint
- ItemAgrárfoglalkoztatás a COVID–19 időszakában és a klímaváltozás árnyékában(2023) Koós, Bálint
- ItemAz Airbnb térbeliségének vizsgálata raszteres adatábrázolási technika alkalmazásával(Debreceni Egyetemi Kiadó, 2017) Boros, Lajos; Kovalcsik, TamásIt is widely known that web 2.0 and ICT technologies have a great impact on the world economy and one of these manifestations is the sharing economy. The sharing economy essentially means that users via a P2P based online platform share their unused capacities on an on-demand basis. In this milieu, large sharing economy firms emerged such as Airbnb or Uber, which offer solutions for changing consumer habits taking advantage of the opportunities offered by IT. The aim of this paper is to present a method to map the spatiality of Airbnb – a sharing economy pioneer offering short term accommodation – using a 3-band raster representation technique. Our study was based on quantitative research methods and we performed internet data query and applied GIS-based mapping methods. Our results present the hotspots of Airbnb accommodations within the city and the effects of distance and attractiveness on Airbnb prices.
- ItemAz Airbnb térbeliségének vizsgálata raszteres adatábrázolási technika alkalmazásával(Debreceni Egyetemi Kiadó, 2017) Dudás, Gábor; Boros, Lajos; Kovalcsik, Tamás; Kovalcsik, Balázs
- ItemAjánlás(Debreceni Egyetemi Kiadó, 2017) Pálné Kovács, Ilona
- ItemAlacsony intenzív beépítés a külső családi házas övezetben(HOLCIM Hungária Otthon Alapítvány, 2015) Fehér, Katalin; Vesztergom, Ádám; Dankó, Zsófia; Neumann, Péter; Makrai, Sándor
- ItemAlapvető köz- és magánszolgáltatások(KRTK Regionális Kutatások Intézete, 2020) Koós, Bálint
- ItemAz Alföld Kutatási Program néhány prognózisa és teljesülésük(MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete, 2019) Gaborjákné, Vydareny KláraAz 1991-1994 között elvégzett, az egész Alföldre vonatkozó komplex – ökonómiai és ökológiai – kutatás eredményeként elkészült az Alföld hosszú távú területfejlesztési koncepciója. Ennek keretében távlati prognózisok felvetésére is sor került. A népesség tekintetében az előrejelzés optimistább volt a valóságnál – nagyobb lett a természetes fogyás és a vándorlási veszteség, a kiegyenlített korcsoportos összetétel helyett az öregedés jelei mutatkoznak. A terület-felhasználás víziójában a szántóterület erőteljesebb csökkenésre számítottak a bekövetkezettnél, a konyhakertnél a szinten maradás helyett drasztikus visszaesés alakult ki. A gyümölcsösöknél a csökkenés helyett bővülés, a gyep esetében a növekedés helyett mérséklődés mutatható ki. A szőlőterület zsugorodására számítottak, de nem olyan mértékben, mint ahogy az megvalósult, az erdőterület nem lett annyival nagyobb, mint azt feltételezték. Az infrastruktúra vizsgálata sokféle hiányosságra hívta fel a figyelmet, sem a közúti, sem a vasúti hálózatban nem sikerült ezeket maradéktalanul kiküszöbölni. A szellemi infrastruktúra terén erősebb decentralizálódást, a Budapest központúság mérséklődését tartották kívánatosnak, ami nem következett be.
- ItemAz Alföld lakáspiaci változásai – felfutás–válság–visszaépülés(MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete, 2019) Nagy, GáborA lakáspiacok növekedésének ciklikusságát az elmúlt évtized változásainak tükrében aligha szükséges bizonygatni. A szektorra - például a gazdasági aktivitási mutatók alakulásán és az elérhető reáljövedelmek változásán keresztül - hatnak a globális válság és felívelő periódusok, illetve a hazai gazdasági folyamatok. Ugyanakkor erős hatással van a lakáspiaci folyamatokra a központi kormányzat lakás- és tágabb társadalompolitikája is, mely helyzetbe hoz, vagy kizár – általában átmeneti jelleggel – jelentős társadalmi csoportokat, vagy tereket. A harmadik meghatározó faktort a lakásépítések alakulása jelenti, melynek dinamikája, területi koncentrációja és tágabban értelmezhető térbelisége a kínálati oldal felől gyakorol befolyást a lakáspiacokra. A negyedik – s egyben egyik legfontosabb - dimenziónak a lakáshitelezést és annak időben (sőt térben – lásd Pósfai 2018) változó elérhetőségét látjuk, mely a finanszírozáson (s a globálisan is értelmezhető financializációs folyamaton) keresztül hat a keresleti oldalra. Jelen tanulmányban az alföldi városok lakáspiaci indikátorainak változását mutatjuk be, kitekintve az országos nagyfolyamatokra. Kérdésünk: mutat-e sajátos – alföldi – jelleget a lakáspiaci folyamatok lefutása a vizsgált időszakban? Ha vannak a földrajzi térből, vagy városi sajátosságokból levezethető jellemzők, azok milyen irányban és mértékben változtatták meg a térség lakáspiaci folyamatait? A vizsgálat néhány alapvető indikátoron és a köztük kimutatható összefüggéseken keresztül mutatja be a lakáspiac alföldi sajátosságait, úgymint: árak alakulása (nominális és reálárak), tranzakciók számának alakulása, adásvételek összetételének változása (családi házak, társasházak, panelek szerepének változása), lokális piacméretek változása (a válság előtt, alatt és után).
- ItemAlföldi nagyvárosi lakáspiacok ciklikus átalakulása(Magyar Urbanisztikai Társaság, 2021) Nagy, GáborJelen tanulmányban egy olyan gazdasági ágazat időbeni változását igyekszünk a szűkebb – alföldi – térben követni, mely a „hagyományos” területi elemzésekben meglehetősen egyoldalúan volt eddig jelen. A lakáspiacot eddig alapvetően az újlakás-építések felől közelítették meg, részletesebb vizsgálatokban legfeljebb a lakásállomány minőségi paraméterei (komfortosság, infrastruktúrákkal való ellátottság, alapterület, szobaszám, laksűrűség) kerültek elő, melyek önmagukban fontosak ugyan, de nem adnak elégséges magyarázatot a népesség térbeli mozgásaira, vagy a helyi társadalmak átalakulására. Kevesebb figyelmet kapott a lakáspiac ciklikussága, mely különösen 1990 után – a piacgazdaság keretei között – fontos alakítója a területi különbségeknek minden léptékben, hiszen a magyar családok vagyonának háromötöde ingatlanban fekszik (Miből élünk? KSH, 2017). A korábbi elemzés (Nagy G., 2019) terét leszűkítettük a nagyrégió megyeszékhely városaira, melyek saját megyéik lakáspiaci folyamatait hosszabb távon is erőteljesen befolyásolják, több esetben dominálják (Debrecen, Szeged). A vizsgált periódus hossza, időzítése alkalmat ad arra, hogy a lokális lakáspiacok ciklikusságát és szerkezeti sajátosságait is érzékelhessük.
- ItemEgy alföldi tanyás mezőváros terének dinamikus változásai Kecskemét példáján(Nyíregyházi Egyetem Turizmus és Földrajztudományi Intézet, 2016) Csatári, Bálint; Farkas, Jenő Zsolt; Kovács, András Donát
- ItemÁllamhatárok és határokon átnyúló kapcsolatok 1990 után(MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete, 2013) Hajdú, Zoltán; Bali, Lóránt; Zágorec-Csuka, Judit
- ItemÁllamhatárok, perifériák, határvilágok a Kárpát-medence északkeleti szegletében a kétpólusú világ összeomlása után, az európai uniós csatlakozások előtt(Nemzetstratégiai Kutatóintézet, 2020) Hajdú, Zoltán
- ItemAz állami területfejlesztési politika pénzügyi eszközei – gondolatok Illés Iván nyomán(Publikon Kiadó, 2022) Perger, Éva