Folyóiratcikkek - magyar nyelvű (RKI)

Permanent URI for this collection

https://regscience.hu/handle/11155/112

Browse

Browsing Folyóiratcikkek - magyar nyelvű (RKI) by Author "Bódi, Ferenc"

Now showing 1 - 2 of 2
  • Thumbnail Image
    Item
    Lakóhelyi szegregáció a dél-alföldi mezővárosokban
    (2014) Lennert, József; Kovács, András Donát; Farkas, Jenő Zsolt; Bódi, Ferenc
    Tanulmányunkban az alacsony státuszú népesség dél-alföldi városokra jellemző koncentrálódási folyamatát vizsgáltuk meg. Az összehasonlító elemzéshez a régió 27 településének Integrált Városfejlesztési Stratégiáit használtuk fel, amelyek előnyeit a közös módszertan és a megközelítőleg egyidejű elkészítésük adják. Elemzésük során arra a következtetésre jutottunk, hogy a vizsgált településeken a szegregátumként lehatárolt területeknek térbeli megjelenésük alapján három típusát különböztethetjük meg: a települések belsejében, a települések peremén és a külterületeken található szegregátumokat. A településközpont környékén végbemenő szegregálódásra csak három példát találtunk, míg a településperemi megjelenés a legtöbb helyszínen megfigyelhető. A külterületi szegregálódás felmérése - részletes statisztikai adatok híján - jóval nehezebb, de így is számos település stratégiai dokumentumaiban számoltak be a külterületek negatív társadalmi folyamatairól. A szegregátumok kialakulhattak közvetlenül a város volt cigánytelepeiből, a térbeli elkülönülés újratermelődésével a felszámolt szegregátum földrajzi szomszédságában, illetve más, elsősorban alacsonyabb státuszú népességnek otthont adó lakótömbökből (Cs-s házak, munkáslakások, ONCsA-házak). Ilyen esetekben a társadalmi szukcesszió során a szegregátum akkor is etnikai gettó jelleget ölthet, ha eredetileg nem roma népesség otthonául szolgált. A külterületekre szorult alacsony státuszú népesség tekinthető a legveszélyeztetettebbnek, hiszen gazdálkodási tapasztalatoknak híján vannak, korábbi kapcsolatrendszerüket elvesztették, és a szociális ellátásuk is megnehezült.
  • Thumbnail Image
    Item
    A társadalmi kapacitás/deficit mérése a skandináv és a visegrádi országok régióinak példáján
    (2016) Farkas, Jenő Zsolt; Bódi, Ferenc; Róbert, Péter
    Tanulmányunk négy skandináv ország (Dánia, Finnország, Norvégia, Svédország) és négy volt szocialista ország (a visegrádi négyek: Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) összehasonlítását tűzte ki célul a társadalmi kapacitás vagy más megközelítésben anómia fogalma mentén. Célunk egy exploratív jellegű vizsgálat elvégzése volt, melyben kétféle mikro- és makromegközelítést alkalmaztunk. Az előbbi esetében a European Social Survey 2012. évi 6. felmérésének társadalmi jóllét moduljából saját indikátorokat dolgoztunk ki, amelyek a vizsgált országok társadalmának minőségére, az életminőségre és a szubjektív jóllét megítélésére vonatkoztak. A makroszintű elemzésnél az Eurostat Regio és Census 2011 adatbázisaiból válogattunk ki a témához kapcsolódó és a szakirodalomban elterjedt mutatókat. Vizsgálatunk során először az egyes országok, majd régióik (60 NUTS2 területi egység) jellegzetességeit tártuk fel, elsőként mikroszintű survey adatokból nyert saját, majd regionális makrostatisztikai indikátorokkal. A vizsgálat végén a kétféle mérés eredményeit összehasonlítottuk, illetve összefüggéseket határoztunk meg közöttük. A két országcsoport adatai közötti jelentős különbségek és a mögöttük feltárt összefüggések – véleményünk szerint – visszaigazolják más európai kutatások eredményeit, miszerint, a 2008-as válság nagyobb mértékben megviselte a gyenge szociális védőhálóval rendelkező országokat, különösen a társadalom szubjektív jóllétét tekintve. Azt tapasztaltuk továbbá, hogy a makro- és a mikromegközelítések eredményei számos esetben kiegészítik egymást, árnyalják az egyes területegységek jellemzőit, így együttes alkalmazásuk a társadalom állapotának pontosabb felmérését teszi lehetővé.