Lakóhelyi szegregáció a dél-alföldi mezővárosokban
Loading...
Date
2014
Authors
Lennert, József
Kovács, András Donát
Farkas, Jenő Zsolt
Bódi, Ferenc
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
Abstract
Tanulmányunkban az alacsony státuszú népesség dél-alföldi városokra jellemző koncentrálódási folyamatát vizsgáltuk meg. Az összehasonlító elemzéshez a régió 27 településének Integrált Városfejlesztési Stratégiáit használtuk fel, amelyek előnyeit a közös módszertan és a megközelítőleg egyidejű elkészítésük adják. Elemzésük során arra a következtetésre jutottunk, hogy a vizsgált településeken a szegregátumként lehatárolt területeknek térbeli megjelenésük alapján három típusát különböztethetjük meg: a települések belsejében, a települések peremén és a külterületeken található szegregátumokat. A településközpont környékén végbemenő szegregálódásra csak három példát találtunk, míg a településperemi megjelenés a legtöbb helyszínen megfigyelhető. A külterületi szegregálódás felmérése - részletes statisztikai adatok híján - jóval nehezebb, de így is számos település stratégiai dokumentumaiban számoltak be a külterületek negatív társadalmi folyamatairól. A szegregátumok kialakulhattak közvetlenül a város volt cigánytelepeiből, a térbeli elkülönülés újratermelődésével a felszámolt szegregátum földrajzi szomszédságában, illetve más, elsősorban alacsonyabb státuszú népességnek otthont adó lakótömbökből (Cs-s házak, munkáslakások, ONCsA-házak). Ilyen esetekben a társadalmi szukcesszió során a szegregátum akkor is etnikai gettó jelleget ölthet, ha eredetileg nem roma népesség otthonául szolgált. A külterületekre szorult alacsony státuszú népesség tekinthető a legveszélyeztetettebbnek, hiszen gazdálkodási tapasztalatoknak híján vannak, korábbi kapcsolatrendszerüket elvesztették, és a szociális ellátásuk is megnehezült.
Description
Keywords
szegregáció , városok - Dél-Alföld
Citation
Esély: Társadalom és szociálpolitikai folyóirat 25: (6) pp. 3-19. (2014)