Lakóhelyi szegregáció a dél-alföldi mezővárosokban
dc.author.affiliation | ATO | hu |
dc.author.affiliation | NONRKI | hu |
dc.author.mtmtid | 10038706 | |
dc.author.mtmtid | 10003246 | |
dc.author.mtmtid | 10014635 | |
dc.contributor.author | Lennert, József | |
dc.contributor.author | Kovács, András Donát | |
dc.contributor.author | Farkas, Jenő Zsolt | |
dc.contributor.author | Bódi, Ferenc | |
dc.coverage.mtmt | mtmt | hu |
dc.date.accessioned | 2015-01-19T11:52:41Z | |
dc.date.available | 2015-01-19T11:52:41Z | |
dc.date.issued | 2014 | |
dc.description.abstract | Tanulmányunkban az alacsony státuszú népesség dél-alföldi városokra jellemző koncentrálódási folyamatát vizsgáltuk meg. Az összehasonlító elemzéshez a régió 27 településének Integrált Városfejlesztési Stratégiáit használtuk fel, amelyek előnyeit a közös módszertan és a megközelítőleg egyidejű elkészítésük adják. Elemzésük során arra a következtetésre jutottunk, hogy a vizsgált településeken a szegregátumként lehatárolt területeknek térbeli megjelenésük alapján három típusát különböztethetjük meg: a települések belsejében, a települések peremén és a külterületeken található szegregátumokat. A településközpont környékén végbemenő szegregálódásra csak három példát találtunk, míg a településperemi megjelenés a legtöbb helyszínen megfigyelhető. A külterületi szegregálódás felmérése - részletes statisztikai adatok híján - jóval nehezebb, de így is számos település stratégiai dokumentumaiban számoltak be a külterületek negatív társadalmi folyamatairól. A szegregátumok kialakulhattak közvetlenül a város volt cigánytelepeiből, a térbeli elkülönülés újratermelődésével a felszámolt szegregátum földrajzi szomszédságában, illetve más, elsősorban alacsonyabb státuszú népességnek otthont adó lakótömbökből (Cs-s házak, munkáslakások, ONCsA-házak). Ilyen esetekben a társadalmi szukcesszió során a szegregátum akkor is etnikai gettó jelleget ölthet, ha eredetileg nem roma népesség otthonául szolgált. A külterületekre szorult alacsony státuszú népesség tekinthető a legveszélyeztetettebbnek, hiszen gazdálkodási tapasztalatoknak híján vannak, korábbi kapcsolatrendszerüket elvesztették, és a szociális ellátásuk is megnehezült. | hu |
dc.description.access | csak helyi hálózaton érhető el | hu |
dc.format.extentfirstpage | 3 | hu |
dc.format.extentlastpage | 19 | hu |
dc.format.extentvolume | 25 | hu |
dc.identifier.access | RKI-LOCAL | |
dc.identifier.citation | Esély: Társadalom és szociálpolitikai folyóirat 25: (6) pp. 3-19. (2014) | hu |
dc.identifier.issn | 0865-0810 | hu |
dc.identifier.mtmt-recordid | 2802875 | |
dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/11155/756 | |
dc.language | magyar | hu |
dc.relation.ispartofjournal | Esély: Társadalom és szociálpolitikai folyóirat | hu |
dc.relation.ispartofjournalissue | 6 | hu |
dc.rights | Creative Commons Attribution Non-Commercial No Derivatives (CC-BY-NC-ND-4.0) Nevezd meg!-Ne add el!-Ne változtasd! | hu |
dc.subject | szegregáció | hu |
dc.subject | városok - Dél-Alföld | hu |
dc.title | Lakóhelyi szegregáció a dél-alföldi mezővárosokban | hu |
dc.type | journalArticle | en |
dc.type.description | folyóiratcikk | hu |
Files
License bundle
1 - 1 of 1
Loading...
- Name:
- license.txt
- Size:
- 1.71 KB
- Format:
- Item-specific license agreed upon to submission
- Description: