Folyóiratcikkek - magyar nyelvű (RKI)
Permanent URI for this collection
Browse
Browsing Folyóiratcikkek - magyar nyelvű (RKI) by Subject "adaptáció"
Now showing 1 - 6 of 6
Results Per Page
Sort Options
- ItemA magyarországi klímasérülékenység területi különbségei(2024) Lennert, József; Koós, Bálint; Vasárus, Gábor LászlóE tanulmány célja a magyarországi klímasérülékenység területi különbségeinek feltárása. Ehhez három komponenst vizsgáltunk meg: a lakosság, mezőgazdaság és a tóparti turizmus klímasérülékenységét. Kutatásunkhoz a CIVAS modellt adaptáltuk, ami a sérülékenységet a klímaváltozás összetevőinek való kitettség, a változással szembeni környezeti, társadalmi és gazdasági érzékenység, valamint a változásokhoz való alkalmazkodási képesség összesített hatásaiként defniálja.A tanulmány klímakitettséget ábrázoló indikátorai egybevágnak a közelmúlt trendjeivel. A felhasznált forgatókönyvek az ország egész területére további intenzív hőmérsékletnövekedést vetítenek előre. Ezzel szemben a csapadék változása a közelmúltban és a jövőben is jóval differenciáltabb mintázatot mutat: az ország keleti, északkeleti harmadában számottevő csökkenéssel, az ország nyugati, délnyugati részében akár növekedéssel is lehet számolni. A hőmérséklet- és csapadékváltozás trendjeinek megfelelően az aszálykitettség várható változása is jelentős térbeli differenciát mutat, az Alföld közepének kiemelkedő kitettségével.Az érzékenység és az adaptációs képesség indikátorai felhasználásával fnomítottuk a klímasérülékenység egyes komponensek szerinti területi mintázatát. A három komponens vizsgált szerint erősen klímasérülékeny területek jelentős átfedést mutatnak. Kiemelendő a Dél- és Közép-Alföld sérülékenysége, valamint a nagyfokú érzékenység és a gyenge alkalmazkodóképesség miatt az Északi-középhegység egyes településcsoportjainak klímasérülékenysége. Külön kiemelendő a Balaton környezete, ahol a lakossági és mezőgazdasági klímasérülékenység mellett a tóparti turizmusból eredő klímasérülékenység is kockázatot jelent.
- ItemAntal Z. László: Klímaparadoxonok(2016) Kovács, András Donát
- ItemA csapadékvíz kezelés jelentősége a városi klímaadaptációban Kecskemét példáján(2021) Hoyk, EditNapjainkban sürgető feladat a városi csapadékvíz-menedzsment rendszerek kiépítése, amelyek segítségével megoldható a hirtelen lezúduló vízmennyiség tárolása, azok felhasználása; többek között öntözési célra, a zöld infrastruktúra fenntartására. Szükség van olyan projektek indítására, amelyek célja a csapadékvíz helyben történő beszivárgásának elősegítése, elszikkasztása. Utóbbi cél elérése érdekében a nemzetközi tapasztalatok alapján elsősorban az esőkertek kialakítása támogatandó. Tanulmányunkban a csapadékvíz menedzsmenttel kapcsolatos tudnivalókat foglaljuk össze, amelynek egyik alkalmazható eszközét az esőkertek jelentik.
- ItemAz éghajlatváltozás egészségkockázatai és népegészségügyi következményei: A hőhullámokkal szembeni sérülékenység területi különbségei Magyarországon(2019) Uzzoli, Annamária; Szilágyi, Dániel; Bán, AttilaA globális éghajlatváltozás hatással van az általános egészségi állapotra, a megbetegedési és halálozási viszonyokra, valamint az egészségügyi ellátó rendszer működésére. Az éghajlati sérülékenység társadalmi-gazdasági összetevői miatt egyenlőtlenségek állnak fenn az éghajlatváltozás következményeiben is. A jövőben fel kell készülni a hőhullámok számának, gyakoriságának és időtartamának növekedésére Európában, így Magyarországon is. Kutatásukban a szerzők a hőhullámok egészség kockázatainak és népegészségügyi hatásainak értelmezéséhez a nemzetközi gyakorlatból ismert éghajlati sérülékenység vizsgálatot alkalmazták. A tanulmány célja a sérülékenységi modell használatához kötődően a kitettség, az érzékenység, valamint az alkalmazkodóképesség mérésére szolgáló indikátorok megnevezése, a számítási módszertan magyarázata, illetve a sérülékenység értelmezési mechanizmusának feltárása. Az éghajlati sérülékenység vizsgálat lehetőséget adott a hőhullámokkal szemben leginkább sérülékeny járások körülhatárolására, a sérülékenység tipikus területi mintázatának azonosítására. Összességében megállapítható, hogy vannak olyan országrészek, amelyek nagyobb mértékben kitettek a szélsőséges időjárási körülményeknek és/vagy érzékenyebben reagálnak a társadalmi hatásokra, vagy gyengébb alkalmazkodóképességük miatt sérülékenyebbek az éghajlatváltozás következményeivel szemben, így az egyes sérülékeny területek földrajzilag jól körülhatárolhatóak Magyarországon.
- ItemKecskemét klímaváltozási kihívásai és alkalmazkodási lehetőségei(2020) Hoyk, Edit; Kanalas, Imre
- ItemTúlélés, ellenállás, adaptáció: informális gyakorlatok Magyarországon és Lengyelországban(2019) Danyi, Gábor; Vigvári, AndrásA tanulmány, amely a Replika folyóirat jelen tematikus számához készült bevezetőként, az informalitás és az informális társadalmi gyakorlatok gazdag szakirodalmába kínál betekintést. A tanulmány első két fejezete az informalitás elméleti megközelítéseit és fogalomtörténetét mutatja be, a hosszútávú félperifériás fejlődés közép-kelet-európai kontextusában. A tanulmány harmadik és negyedik fejezete az informalitás szakirodalmát a szocialista és posztszocialista Magyarország és Lengyelország példáján keresztül veszi szemügyre. Az áttekintés során az igazodási pontokat azok a megközelítések kínálják, amelyek az informalitásra válsághelyzetre adott válaszként, ellenállási formaként, valamint társadalmi örökségként és áthagyományozódó tudásként tekintenek. Ezek a szempontok azonban korántsem állnak kizáró viszonyban egymással, inkább olyan sajátosságokat képeznek, amelyek az informalitás zavarba ejtően sokszínű jelenségének különböző, egymással kompatibilis oldalait jelenítik meg. A longue durée perspektívájából vizsgálva az informális gyakorlatok egy hosszútávú társadalmi adaptáció részeként ragadhatók meg, amely a felhalmozódott társadalmi tudást olyan új adaptív formákká és gyakorlatokká alakítja át, amelyek a félperifériás társadalmak változó szükségleteire reagálnak.