Folyóiratcikkek - magyar nyelvű (RKI)

Permanent URI for this collection

https://regscience.hu/handle/11155/112

Browse

Browsing Folyóiratcikkek - magyar nyelvű (RKI) by Subject "államszocializmus"

Now showing 1 - 3 of 3
  • Thumbnail Image
    Item
    Az állami beavatkozások szerepe a centrum-periféria viszonyrendszer formálásában Baranya megyében az államszocialista korszakban (1949-1990)
    (2021) Hajdú, Zoltán
    A központi hatalom az államszocialista korszakban korábban soha nem látott mértékben és mélységben vállalt szerepet az országos és megyei szinten egyaránt a települések közötti kapcsolatrendszerek formálásában. Az 1949-re kiépült pártállam az alkotmányos berendezkedéssel, a közigazgatás területi-, központ- és funkcionális rendszerének kialakításával, a tanácsrendszer formalizált hierarchikus rendjének meghatározásával, majd működtetésével meghatározó szereplővé vált a közigazgatási centrum – periféria rendszer formálásában. A működő közigazgatási struktúra és a területfejlesztés „összehangolása” folyamatosan napirenden volt a korszakban. Kolta János – jogász, tudományos kutató, egyetemi oktató - az országos tervek „lebontásakor, megyei szintű értelmezésekor” radikalizmusával többször túlment az országos törekvéseken. 1965-ben a megye településeinek nagyobb részét az „elhaló települések” kategóriába sorolta. Az 1971. évi OTK Baranya megyében is hierarchikus fejlesztési központkategóriákat (és hozzájuk rendelt körzetetek) jelentett, valójában városfejlesztési koncepció volt. A megyei redisztribúció révén Pécs és a kijelölt középfokú központok kitüntetett szerepet kaptak. A kiemelt alsó fokú központok szintjén még értelmezhető volt a fejlesztési törekvés, de „lejjebb” már nem. Az „egyéb” települések még a napi működéshez szükséges forrásokhoz is alig jutottak hozzá. A kormány előbb módosította, majd 1985-ben hatályon kívül helyezte az OTK-t, a rendszerváltás kezdetekor más kérdések kerültek előtérbe.
  • Thumbnail Image
    Item
  • Thumbnail Image
    Item
    A társadalmi újratermelés magyarországi területi egyenlőtlenségei az 1970-es években
    (2020) Czirfusz, Márton
    Az 1970-es évek magyarországi gazdasági válsága megváltoztatta a társadalmi újratermelés lehetőségeit és területi mintázatait. A változásokat az ipari bérmunka visszaszorulása és annak falusi térségekbe való kiszervezése, a háztáji és a második gazdaság bővülése, ademográfiai és a lakásépítési folyamatok fordulata fémjelezte. A tanulmány a társadalmi újratermelés politikai gazdaságtani megközelítésén alapulva, települési statisztikai adatokon vizsgálja a társadalmi újratermelés összetevőit az 1970-es évek Magyarországán, melyek elkülönítésére főkomponens-elemzést használ. A négy főkomponenses modellben elváltak egymástól az ipari bérmunkára, a másodikgazdaságra, valamint két főkomponensben a hosszú távú (generációs) újratermelésre vonatkozó indikátorok. A faktorpont értékek különböző területi mintázatai az egyes főkomponensek esetében eltérő térbeli szerveződésre utalnak. A kutatás megerősítette a korábbi területi kutatások számos megállapítását az 1970-es évek magyarországi válságáról. A hosszú távú újratermelés feltételrendszerében az elemzés egymással ellentétes trendeket mutatott ki: egyaránt magas faktorpont értékekkel rendelkeztek „kedvező helyzetű” és „hátrányos helyzetű” településekés térségek, ami a társadalmi reprodukció elméletének pontosítását indokolja a hazai államszocialista viszonyokra vonatkozóan. A vizsgálat jelentős eltéréseket mutatott ki a társadalmi újratermelés mechanizmusaiban a háztartási és a települési lépték között.