Könyvek - Monográfiák - magyar nyelvű (RKI)

Permanent URI for this collection

https://regscience.hu/handle/11155/116

Browse

Browsing Könyvek - Monográfiák - magyar nyelvű (RKI) by Issue Date

Filter results by year or month
Now showing 1 - 20 of 29
  • Thumbnail Image
    Item
    Innovációk a kistérségi fejlesztésekben
    (MTA Regionális Kutatások Központja, 1991) G. Fekete, Éva
    A 80-as évek közepétől egyre nagyobb érdeklődés követi Magyarországon is a települési és kistérségi (összefoglaló nevén helyi) fejlesztési törekvéseket. Magyaron szágon is több ezerre tehető azok száma, akik alkotó módon, tudatosan törekszenek saját lakókörnyezetük fejlődésének előbbre vitelére, az igényeiknek megfelelőbb társadalmi és gazdasági környezet formálására. Közülük sokan viszonylag hamar szembesültek azzal, hogy egy-egy település fejlesztése önmagában nem vihető sikerre, térségi összefogásra van szükség. A térségi együttműködéseket motiválják a település határon átnyúló természeti és infrastrukturális adottságok, a közszolgáltatások méretgazdaságosságból következő hatékonysági szempontjai és a piac törvényszerűségei. A több település együttműködésében megvalósuló helyi fejlesztés sajátos szakértelmet követel. Sajátos, mert nem korlátozódhat egyetlen ágazatra, a helyi fejlesztőnek - a komplexitás jegyében - mindenhez kell értenie egy kicsit. Sajátos azért is, mert - a partnerség jegyében - a helyi fejlesztő munka meghatározó részét az emberekkel való kommunikáció és a közösségfejlesztés teszi ki. Sajátos azért is, mert minden helyi fejlesztési projekt egy-egy saját fejlesztésű innováció, a helyi adottságok különbözőségéből adódóan, szükségszerűen eltér minden más projekttől. Sokat segíthet azonban mások próbálkozásainak, kifejlesztett innovációinak megismerése. Mások helyi fejlesztési projektjeiből ötletet meríthetünk, tanulhatunk hibáikból és sok projekt tanulmányozása során kirajzolódnak a helyi fejlesztés általánosítható jellemzői is. Minden különbözőség ellenére is kísérteties hasonlóságok figyelhetők meg a helyi fejlesztésekben, legyenek azok Magyarországon, Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban vagy éppen Indiában, netán Szenegálban. Kutatóként elsősorban ezeket a közös jegyeket, a mögöttük álló strukturális sajátosságokat, megjelenésük és terjedésük feltételeit keressük. Az MTA Regionális Kutatások Központja Északmagyarországi Osztályán 1993 óta követjük nyomon a hazai és külföldi helyi fejlesztési kezdeményezéseket. Ez idő alatt - az OKTK 611/94 és A1040/111.b. sz. projektjei keretében - több száz szervezetet és több ezer projektet ismertünk meg, ill. rábukkantunk számos külföldi összefoglaló elemzésre is. Tapasztalatainkat, az elemzések során levont következtetéseinket ezúton kívánjuk megosztani a téma iránt érdeklődőkkel. Az “Együtt! De hogyan?" sorozat a több települést átfogó helyi fejlesztések művelői számára készül. Az első, 1995-ben megjelent kötetben a helyi kezdeményezések elindulásáról, a több települést átfogó szerveződések kialakulásának világszerte megfigyelhető folyamatairól, a nemzetközi és a hazai kistérségi fejlesztő célú szerveződések intézményesülésének jellemzőiről volt szó. Ezúttal a helyi és kistérségi fejlesztések tartalmi kérdéseit tárgyaljuk. A helyi fejlesztés értelmezését követően a helyi fejlesztés innovációival, az innovációk megszületését és terjedését befolyásoló tényezőkkel és folyamatokkal foglalkozunk. Reméljük, hogy a kötetben közölt 50 (40 külföldi és 10 hazai) helyi fejlesztési esettanulmány is új ötleteket ad és hozzájárul a helyi fejlesztés innovátorainak képzéséhez, az újszerű megoldások megszületéséhez és terjedéséhez, valamint az ezt segítő regionális és nemzeti területpolitikák kidolgozásához és megvalósításához.
  • Thumbnail Image
    Item
    Vég kiárusítás I: Társadalomföldrajzi tanulmányok (1959-1992)
    (MTA Regionális Kutatások Központja, 1992) Beluszky, Pál
    Rendszerváltozás (?) után visszatekinteni 30 év termelésére, a szépítő emlékezés helyett a nyilvánosságnak szánt írásokat újraolvasni - nem nélkülöz némi kockázatot. Hogyan térsz vissza a szembesülés kalandjából? Értetlenül, elkeseredve, szégyenkezve? Önáltatásba s magyarázkodásba kezdve? Mindez persze az olvasó számára meglehetősen érdektelen - neki magának kell megtennie a maga utazását. Nem is untatom tapasztalásaimmal. Meglepetéseimmel, hümmögéseimmel, itt-ott szerény elégedettségemmel. Engedtessék meg egyetlen rácsodálkozásomról említést tenni. Csekély örömöt az okozott, hogy a mindenkori „ helyzet” megítélésében némi kritikai él jelen van írásaimban; ám a jobbító javaslatok az „ alaphelyzetet” szinte időtlen időre adottnak vélték (ez volt, természetesen, a rácsodálkozás tárgya!). A falvak helyzetének könnyítésekor a tsz-eket megkerülhetetlen (át nem alakítható, meg nem szüntethető) „tényként” kezeltük - kezeltem - , legfeljebb „túlhatalmától” kívántam óvni a falvakat s megértő együttműködést javasoltam. Az adott településpolitika jobbításáról sokfélét leírtam, de azt nem, hogy valami egészen más kellene. A társadalom, a gazdaság, a településhálózat haladásának kijelölt útjait kívántuk(tam) egyengetni, a felesleges tilalmi táblákat eltávolítani, a rendfenntartók önkényeskedéseit korlátozni; ám a lezárt utak megnyitásával nem számoltunk(tam). A történelem - szerencsére - merészebb. A végkiárusítás megkezdésével kettős célom van: hozzájárulni a társadalomföldrajz önképének újraformálásához, s hozzájárulni a jelenléthez. Jelenléthez a társadalomtudományok sorában azzal, hogy a - már megjelenésükkor többé-kevésbé „ holt” -folyóiratok, évkönyvek, konferenciaanyagok lapjairól megkíséreljük feltámasztani azokat az írásokat, amelyek a társadalomról a társadalomnak kívántak szólni, s amelyeknek némi időszerűsége ma is van. E célok alakították válogatásunk elveit s az újraközlés módját. Néhány rövidítésről - melynek többnyire ábrák és táblázatok estek áldozatául - eltekintve változatlan formában közöltük a tanulmányokat. (Az ábrák sorszámozását ez esetben sem változtattuk meg, így kikövetkeztethetőek a rövidítések.) Néhány egészen rövid megjegyzéstől eltekintve, tartózkodtunk az utólagos magyarázatoktól, kiegészítésektől, hibaigazításoktól is; legfeljebb a sajtóhibákat javítottuk, s bizonyos egységesítésre törekedtünk (táblázatok egységes formája, ábraaláírások egységesítése; nem volt lehetőségünk a bibliográfiai adatok teljes körű egységesítésére). Némi habozás után lemondtunk arról is, hogy a cikkek megírása utáni fejleményeket végigkövessük. Szándékunk szerint a válogatás egy-egy gondolat, témakör kibontakozását, fejlődését is szemlélteti (pl. az „Alföld-szindróma” esetében). Ez a szándék tette szükségessé a gondolat-ismétlések eltűrését; ezúttal kérek ezekért elnézést az olvasótól. S ezért csupán néhány témakörben - tudománypolitika, az Alföld-jelenség, tanyák és falvak, településpolitika - született írásokból válogattunk - remélve azt is, hogy a VÉG még várat magára, a KIÁRUSÍTÁS folytatódik.
  • Thumbnail Image
    Item
    Regionális folyamatok Magyarországon az átmenet időszakában
    (1996) Enyedi, György
    A regionális folyamatok a társadalmi-gazdasági változások térbeli lenyomatai. Magyarországon milyen módon és mit változtatott meg az átmenet? Mi volt az a „szocialista örökség”, amely módosulóban van? A településrendszer és a gazdaság térbeli rendje hogyan változott az államszocialista időszakban és alapvetően különbözött-e a nyugati piacgazdaságok térbeli rendjétől? Melyek az átmenet időszakában megjelent új területi folyamatok? Hirtelen jelentek meg, vagy volt előzményük az államszocialista időszakban? Mi volt az átmenet közvetlen hatása, milyen változásokat indított el az a lehetőség, hogy a nyugat-európai regionális folyamatok is hatnak a magyarországi folyamatokra? Hogyan formálódik az új gazdasági tér? Mi a szerepe ebben a szerkezeti átalakulásnak, a vállalatok és vállalatközi kapcsolatok módosulásának? Hogyan módosult a gazdasági körzetek rendszere az átmenet idején? Hogyan alakult át a településrendszer? A magyar falu: nyertes, vagy vesztes? Melyek a városverseny jelei és esélyei? A regionális fejlődés milyen forgatókönyvei fogalmazhatóak meg a viszonylag közeli (15 éves) jövőre vonatkozóan? Mi a területi integráció és dezintegráció viszonya? Számos korábbi integrációs forma felbomlott, s több jel arra utal, hogy a posztszocialista országokban (minden európai integrációs óhaj ellenére) főleg dezintegrációs erők működnek. Melyek Magyarország európai és közép-európai integrációját erősítő és gyengítő folyamatok? Milyen szerepet játszhat a regionális fejlődésben a környezet megóvásának igénye? Melyek a fenntartható regionális fejlődés esélyei? Kik a regionális fejlődést befolyásoló döntéshozatal szereplői? Melyek a területi és településfejlesztési politika konkrét feladatai és feltételei?
  • Thumbnail Image
    Item
    Vég kiárusítás II: Társadalomföldrajzi tanulmányok
    (MTA Regionális Kutatások Központja, 2002) Beluszky, Pál
    Rendszerváltozás (?) után visszatekinteni 30 év termelésére, a szépítő emlékezés helyett a nyilvánosságnak szánt írásokat újraolvasni - nem nélkülöz némi kockázatot. Hogyan térsz vissza a szembesülés kalandjából? Értetlenül, elkeseredve, szégyenkezve? Önáltatásba s magyarázkodásba kezdve? Mindez persze az olvasó számára meglehetősen érdektelen - neki magának kell megtennie a maga utazását. Nem is untatom tapasztalásaimmal. Meglepetéseimmel, hümmögéseimmel, itt-ott szerény elégedettségemmel. Engedtessék meg egyetlen rácsodálkozásomról említést tenni. Csekély örömöt az okozott, hogy a mindenkori „ helyzet” megítélésében némi kritikai él jelen van írásaimban; ám a jobbító javaslatok az „ alaphelyzetet” szinte időtlen időre adottnak vélték (ez volt, természetesen, a rácsodálkozás tárgya!). A falvak helyzetének könnyítésekor a tsz-eket megkerülhetetlen (át nem alakítható, meg nem szüntethető) „tényként” kezeltük - kezeltem - , legfeljebb „túlhatalmától” kívántam óvni a falvakat s megértő együttműködést javasoltam. Az adott településpolitika jobbításáról sokfélét leírtam, de azt nem, hogy valami egészen más kellene. A társadalom, a gazdaság, a településhálózat haladásának kijelölt útjait kívántuk(tam) egyengetni, a felesleges tilalmi táblákat eltávolítani, a rendfenntartók önkényeskedéseit korlátozni; ám a lezárt utak megnyitásával nem számoltunk(tam). A történelem - szerencsére - merészebb. A végkiárusítás megkezdésével kettős célom van: hozzájárulni a társadalomföldrajz önképének újraformálásához, s hozzájárulni a jelenléthez. Jelenléthez a társadalomtudományok sorában azzal, hogy a - már megjelenésükkor többé-kevésbé „ holt” -folyóiratok, évkönyvek, konferenciaanyagok lapjairól megkíséreljük feltámasztani azokat az írásokat, amelyek a társadalomról a társadalomnak kívántak szólni, s amelyeknek némi időszerűsége ma is van. E célok alakították válogatásunk elveit s az újraközlés módját. Néhány rövidítésről - melynek többnyire ábrák és táblázatok estek áldozatául - eltekintve változatlan formában közöltük a tanulmányokat. (Az ábrák sorszámozását ez esetben sem változtattuk meg, így kikövetkeztethetőek a rövidítések.) Néhány egészen rövid megjegyzéstől eltekintve, tartózkodtunk az utólagos magyarázatoktól, kiegészítésektől, hibaigazításoktól is; legfeljebb a sajtóhibákat javítottuk, s bizonyos egységesítésre törekedtünk (táblázatok egységes formája, ábraaláírások egységesítése; nem volt lehetőségünk a bibliográfiai adatok teljes körű egységesítésére). Némi habozás után lemondtunk arról is, hogy a cikkek megírása utáni fejleményeket végigkövessük. Szándékunk szerint a válogatás egy-egy gondolat, témakör kibontakozását, fejlődését is szemlélteti (pl. az „Alföld-szindróma” esetében). Ez a szándék tette szükségessé a gondolat-ismétlések eltűrését; ezúttal kérek ezekért elnézést az olvasótól. S ezért csupán néhány témakörben - tudománypolitika, az Alföld-jelenség, tanyák és falvak, településpolitika - született írásokból válogattunk - remélve azt is, hogy a VÉG még várat magára, a KIÁRUSÍTÁS folytatódik.
  • Thumbnail Image
    Item
    Kistérségi tervezés
    (Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség, 2008) G. Fekete, Éva
    A helyi és a kistérségi fejlesztés korunk divatossá vált fogalmai. Ám nem csak divatról van szó. A területi fejlődés és a területfejlesztés korábbi beavatkozásai mintegy kitermelték önmaguk tagadását. A motorizáció, a szintetikus anyagok, a tömegtermelés elterjedésével, az ebből következő erőforrás-koncentrációval jellemezhető modernizáció majd az azt felváltó, a gazdasági növekedés tengelyeit megerősítő, az egész Földet behálózó globalizáció számos olyan hatással járt, mely a kisebb területi egységekre, a lokális társadalmakra és gazdaságokra irányította a figyelmet. Általános felismeréssé vált, hogy a települések, az önálló identitással bíró kistérségek nem fejleszthetők a hatalmi centrumokból. A korábbi ágazati és területfejlesztési beavatkozások tapasztalatai egyértelműen igazolták a fejlesztés és az adott térség belső erőforrásai közötti harmónia elsődleges fontosságát. A belső erőforrásokba a termőföldön, ásványkincseken, táji-természeti és kulturális értékeken, a munkaerő mennyiségén és minőségén, az infrastrukturális adottságokon és a meglévő gazdasági szerkezeten kívül beleértjük a térség cselekvőképességét, a lakosok változtatásokhoz való viszonyát, térségi identitástudatát is. A mai területpolitikák mellett nem elég, ha egy térség elmaradott, ha gazdag természeti, netán kulturális értékekben, ha szinte egyoldalúan csak az agrárszektor jelenti a gazdaságot, ha elöregszik, ill. folyamatosan elvándorol a népesség, azaz minden paraméter azt mutatja, hogy a végletes leépülés elkerülése érdekében beavatkozásra van szükség. Az is kell, hogy még legyen a helyiekben annyi vitalitás, hogy megfogalmazzák fejlesztési igényeiket, számbavegyék lehetőségeiket és kezdeményezzék a változtatást. Ám a tapasztalatok azt is mutatják, hogy az akarat, bár nélkülözhetetlen, de még mindig nem elegendő. Tudniuk is kell, hogy hogyan lehet elérni, amit akarnak. A tudáson felül céljaik megvalósításához külső támogatottságra is szükségük van. E két utóbbi, ha az első megvan, megszerezhető. Külső szereplők, így a központi kormányzat is e két utóbbi feltétel teljesülésében tudnak segíteni. Például azzal, hogy a helyi kezdeményezéseken alapuló fejlesztés más térségek tapasztalataiból leszűrt módszertanát, a szükséges technológiai ismertetőket, a külső környezet alakulására vonatkozó információkat a helyi szereplők rendelkezésére bocsátják. Pontosan ez a célja a Kapcsolat Projekt keretében megszületett, a kistérségi tervezésre vonatkozó ismereteket összefoglaló és a potenciális felhasználók számára átnyújtó jelen kiadványnak. A több mint másfél évtizedes tervezői és oktatói munkásság alatt letisztult mondanivaló közvetlenül nem igazodik egyetlen aktuális hivatalos tervezői útmutatóhoz sem. Nem kísérli meg az eddig e tárgyban megjelent segédleteket egy újabb változatba összegyúrni. Sokkal inkább a kistérségi tervezés logikáját kívánja érzékeltetni és az ennek a logikának megfelelő lehetséges rendszerben adódó feladatok megoldásához mintákat mutatni. A Kiadó és a Szerző is reméli, hogy az Észak-magyarországi régió kistérségeiben haszonnal forgatják majd az elméleti ismeretek mellett a tervezési munkákat megkönnyítő módszertani útmutatásokat és gazdag példakészletet is tartalmazó könyvet. Ezzel talán hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy az elkövetkező időszakban még több kiváló kistérségi projekt szülessen és a kistérségek fejlesztői képesek legyenek tudatosan alakítani saját térségük, közvetve az egész régió fejlődését.
  • Thumbnail Image
    Item
    Határok és városok a Kárpát-medencében
    (MTA Regionális Kutatások Központja, 2009) Hardi, Tamás; Hajdú, Zoltán; Mezei, István
  • Thumbnail Image
    Item
  • Thumbnail Image
    Item
    Dinamikus egyensúlytalanság: A hazai közoktatási rendszer szétesése, felforgatása és a konszolidáció esélye
    (MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete, 2013) Velkey, Gábor Dániel
  • Thumbnail Image
    Item
  • Thumbnail Image
    Item
    Vidékkutatás 2012-2013: LEADER 2014-2020. Javaslat a felkészüléshez
    (MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete, 2014) Finta, István (szerk.); Finta, István; Magócs, Krisztina; Cserneczky, Tamás; Fejes, István; Sain, Mátyás; Szabados, Zsuzsa; Szabó, Mátyás; Tóth, Péter József
  • No Thumbnail Available
    Item
    Kontraproduktivitás a fejlesztéspolitikában?: Az EU-források felhasználásának gazdaságszociológiai elemzése
    (Szegedi Tudományegyetem; Belvedere Meridionale, 2015) Balogh, Péter
    A kötet az európai fejlesztési források felhasználásának mintázataival, területi szempontú egyenlőtlenségeivel foglalkozó kutatómunka keretében végzett vizsgálatokat mutatja be. A szerző kérdésfelvetése arra irányul, hogy a szocialista típusú urbanizációs modell keretében keletkező, illetve az által okozott egyenlőtlenségek miként alakultak át, illetve éltek tovább a rendszerváltás, majd az Európai Unióhoz való csatlakozás után. Az elemző munka komplex adatbázisokra és a hatáselemzés módszertani eszköztárára épül, mely interjúkkal és tartalomelemzéssel kerül árnyalásra. Az elemző fejezetekben egy-egy problémakör köré gyűjtve olvashatjuk a vonatkozó eredményeket. A kötet végén a szerző további lehetséges kutatási irányvonalakat is megjelöl.
  • Thumbnail Image
    Item
    Törökország közlekedése
    (MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete, 2015) Erdősi, Ferenc
  • Thumbnail Image
    Item
    Környezetpolitika és/vagy területfejlesztés: A környezeti- és fenntarthatósági politika dilemmái és viszonya a fejlesztéspolitikához
    (Dialóg Campus Kiadó : Dóm Kiadó, 2015) Varjú, Viktor
    „Ha majd kivágtuk az utolsó fát, megszennyeztük az utolsó folyót és kifogtuk az utolsó halat is, akkor majd rájövünk, hogy a pénz nem ehető…” Ez az indián mondás, amely a Greenpeace egyik jelmondatává vált, nem csak az ember földrajzi környezethez való viszonyát tükrözi, hanem azt is, hogy a területfejlesztéssel foglalkozó szakembereknek milyen dilemmával kell(ene) szembenézniük. A könyv napjaink legfontosabb környezetvédelmi kihívásait veszi számba és világít rá arra, hogy bár a környezetvédelem fejlődése és a technológiai innovációk ma már számos megoldási lehetőséget kínálnak, azok integrálása a területfejlesztésbe még nem mindig és nem mindenütt tökéletes. A könyvben elemzett, a környezetpolitikai integráció fejlődését és gyakorlati megvalósulását bemutató nemzetközi és hazai példák tanulsággal szolgálhatnak a területfejlesztéssel foglalkozóknak, és azoknak, akik erre a pályára készülnek.
  • Thumbnail Image
    Item
    Újraiparosodás Közép-Európában
    (Dialóg Campus Kiadó, 2017) Lux, Gábor
    Milyen szerepet játszik az ipar a modern poszt-indusztriális gazdaságokban? Miért süllyednek hosszan tartó ipari válságba egyes térségek, és miért válnak mások kimagaslóan sikeressé? Hogyan hatnak az ipar fejlődésére a különböző közpolitikák, és mit jelentenek az elmúlt évtizedben egyre szélesebb körben ismert újraiparosítási törekvések? Mely tényezők biztosítják ma egy-egy ipari térség tartós versenyképességét? Ez a munka összehasonlító szemléletben, a nyugat- és közép-európai regionális fejlődési folyamatok komplex elemzésével keresi a válaszokat a fenti kérdésekre. Tárgyalja az ipari átalakulás és alkalmazkodás fontosabb elméleteit, ismerteti a ma új reneszánszát élő iparpolitika eszközrendszerét, és kiterjedt empirikus kutatásokra támaszkodva, számos rövidebb vagy bővebb esettanulmánnyal illusztrálva mutatja be a közép-európai ipar átalakulási pályáit, hozzásegítve az olvasót egy ma is jelentős gazdasági szektor szerepének, fejlődési folyamatainak sokrétű értékeléséhez.
  • Thumbnail Image
    Item
    A cigány-magyar különbségtétel és a rokonság
    (L'Harmattan Kiadó, 2017) Kovai, Cecília
    A könyv egy magyarországi falu cigány közösségének mindennapjain keresztül mutatja be a cigány–magyar megkülönböztetés működését. Hogyan fonódik össze etnikai hovatartozás és osztályhelyzet? Milyen hatással van ez a helyiek identitására, rokonsági viszonyaikra és nemi szerepeikre? Milyen stratégiákat választanak hétköznapjaikban a könyv szereplői? És hogyan hatnak életükre a szélesebb társadalmi folyamatok, mint például az oktatási rendszer és a munkaerőpiac változásai? A kötet „cigány” perspektívából tárja fel az etnikai megkülönböztetés működését, de nem marad egyoldalú, mert ugyanolyan érzékenységgel mutatja be a „magyar” nézőpontot is. Amellett, hogy a könyv izgalmas és magával ragadó olvasmány, hozzájárul egy jellegzetesen közép-kelet-európai kisebbségi helyzet, a cigányság társadalomtudományi értelmezéséhez.
  • No Thumbnail Available
    Item
    A Közel-Kelet közlekedése
    (IDResearch Kft.; Publikon, 2017) Erdősi, Ferenc
  • Thumbnail Image
    Item
    Autonómiatörekvések Kelet-Közép-Európában
    (IDResearch Kft.; Publikon, 2017) Baranyai, Nóra
  • No Thumbnail Available
    Item
    Életvilág-értelmezések : Utak felbomlott világokhoz
    (Argumentum Kiadó, 2018) Németh, Krisztina
    Az életvilág egy empirikus kutatásoktól távol álló absztrakt fogalom.A gyakorlati alkalmazás nehézségei ellenére is vonzó, mert azt jelöli, ami magától értetődő, és eligazítást nyújt a mindennapi valóságban. A könyv gondolati vázát az életvilág-fogalom empirikus alkalmazhatóságát firtató kérdések alkotják, amelyek két felbomlott világ, egy holokausztban megsemmisített zsidó közösség és egy uradalmi cselédség által lakott puszta múltjának feltárását kísérték. A könyv a letűnt világokhoz vezető utakra hívja az olvasót: a társadalomtudományi elmélet és módszertan, valamint az empirikus eredmények kölcsönhatásainak értelmezésére, miközben reflektál a kutató megismerői pozíciójára és az emlékezet sajátos torzításaira.
  • Thumbnail Image
    Item
    A területi magyar közigazgatás modernizációs kihívásai és reformkísérletei az 1920 utáni korszakban
    (Nemzeti Közszolgálati Egyetem; Államtudományi és Közigazgatási Kar, 2019) Hajdú, Zoltán; Rácz, Szilárd
  • Thumbnail Image
    Item
    Az önkormányzási képesség dimenziói községi szinten
    (Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Közigazgatási Kar, 2019) Finta, István