Könyvek - Monográfiák - magyar nyelvű (RKI)

Permanent URI for this collection

Browse

Recent Submissions

Now showing 1 - 5 of 27
  • Item
    Regionális folyamatok Magyarországon az átmenet időszakában
    (Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, 1996) Enyedi, György
    A regionális folyamatok a társadalmi-gazdasági változások térbeli lenyomatai. Magyarországon milyen módon és mit változtatott meg az átmenet? Mi volt az a „szocialista örökség”, amely módosulóban van? A településrendszer és a gazdaság térbeli rendje hogyan változott az államszocialista időszakban és alapvetően különbözött-e a nyugati piacgazdaságok térbeli rendjétől? Melyek az átmenet időszakában megjelent új területi folyamatok? Hirtelen jelentek meg, vagy volt előzményük az államszocialista időszakban? Mi volt az átmenet közvetlen hatása, milyen változásokat indított el az a lehetőség, hogy a nyugat-európai regionális folyamatok is hatnak a magyarországi folyamatokra? Hogyan formálódik az új gazdasági tér? Mi a szerepe ebben a szerkezeti átalakulásnak, a vállalatok és vállalatközi kapcsolatok módosulásának? Hogyan módosult a gazdasági körzetek rendszere az átmenet idején? Hogyan alakult át a településrendszer? A magyar falu: nyertes, vagy vesztes? Melyek a városverseny jelei és esélyei? A regionális fejlődés milyen forgatókönyvei fogalmazhatóak meg a viszonylag közeli (15 éves) jövőre vonatkozóan? Mi a területi integráció és dezintegráció viszonya? Számos korábbi integrációs forma felbomlott, s több jel arra utal, hogy a posztszocialista országokban (minden európai integrációs óhaj ellenére) főleg dezintegrációs erők működnek. Melyek Magyarország európai és közép-európai integrációját erősítő és gyengítő folyamatok? Milyen szerepet játszhat a regionális fejlődésben a környezet megóvásának igénye? Melyek a fenntartható regionális fejlődés esélyei? Kik a regionális fejlődést befolyásoló döntéshozatal szereplői? Melyek a területi és településfejlesztési politika konkrét feladatai és feltételei?
  • Item
    Urbanizáció és környezet - A városfejlődés okai és következményei
    (Libri Kiadó, 2023) Hardi, Tamás
    A világ népességének a többsége városokban él, sőt a városlakók száma még ma is egyre nő. Ezek a térségek az emberi fogyasztás központjainak számítanak, így növekedésük jelentős mértékben felelős a környezetszennyezésért, ami napjaink egyik fő globális problémája. Éppen a probléma fontossága miatt a kötet fókuszában a város és természeti környezetének kapcsolata áll. Milyen hatást gyakorol a városi létforma az ökoszisztémára? Hogyan változtatja meg a városi éghajlatot, a vízkörforgást, a talajt, a biodiverzitást, a területhasználatot? Hogyan fejleszthetjük tovább városainkat egy fenntarthatóbb, a 21. század elvárásainak megfelelő módon? Hogyan lehet megfelelni a növekvő lakosság igényeinek, s egyúttal olyan élhető környezetet teremteni, amely szolgálhatja a következő generációkat is? Ezekre a mindannyiunkat érintő kérdésekre kaphat választ a könyvből az olvasó.
  • Item
    A globalizálódott tengerhajózás és a világkereskedelem
    (KRTK Regionális Kutatások Intézete, 2021) Erdősi, Ferenc
  • Item
    Trieszt - Fiume : Két szomszédos kikötő versengése az első világháborúig
    (KRTK Regionális Kutatások Intézete, 2022) Erdősi, Ferenc
    A mai szabadkikötő-választás mellett és egy harmadik kikötő, Koper felzárkózása ellenére, a 20. század eleji piacterület-struktúra tartósnak bizonyult. A német kikötők továbbra is versenyeznek az észak-adriaiakkal. Ennek az időszaknak egy sajátos szeletét, két szomszédos kikötő versengését mutatja be a szerző, továbbá a következő kérdésekre keresi a választ: 1. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején milyen volt a funkcionális viszony Trieszt és Fiume között? 2. A két kikötő vonzásterületének kialakításában milyen szerepet játszottak a vasutak? 3. Mekkora mértékben fedték át a kikötők szárazföldi területei egymást? 4. Milyen módszerekkel védte meg a Burg csehországi piacterületét Hamburggal szemben? 5. Mivel járult hozzá Fiume az osztrák Dalmácia ellátásához?
  • Item
    A világkereskedelem fő tengeri útvonalai, kockázatos szűkületei és csatornái
    (GlobeEdit, 2021) Erdősi, Ferenc
    Ma már a világkereskedelem 85 %-ának a tengerhajózás a hordozója. Gazdaságosságát jelenősen befolyásolja az útvonalválasztás. A” gőzkorszakban „ megépültek a távolságokat alaposan csökkentő, műszakilag és geopolitikailag érzékeny „világcsatornák „. A Szuezi – csatorna háborús károk miatt évekig zárva volt, de hajóbaleset után is napokra megbénult. Többszöri bővítésük ellenére sem tudnak átkelni e megacsatornákon a gigahajók. Kalóztámadások, a közeli országok politikai szembenállása teszi időnként kockázatossá az útvonal összpontosító tengerszorosokat, az olajszállítást. Bár a forgalomhoz mérten javult a tengerhajózás biztonsága, azonban az időnkénti hajókatasztrófák az álltaluk okozott károk mérete továbbra is aggasztó. Emberi mulasztások a legkorszerűbb hajókon is végzetesek lehetnek. A gyorsuló klímaváltozás Panamában a csapadékcsökkenés zsilip vízellátási gondokat hozott. Az Arktiszon az erős jégolvadást kihasználva üzemszerűvé vált a hajózás. Kialakulóban van egy újabb kontinens közi útvonal. Jövőjét a Jeges – tengerparti országok és Kína érdekeltségén kívül az emberiségnek a globalizmushoz való viszonyától is függ.