HUN-REN KRTK Regionális Kutatások Intézete

Permanent URI for this community

https://regscience.hu/handle/11155/1

Browse

Now showing 1 - 20 of 2291

Rural development issues in industrialized countries
(Centre for Regional Studies Hungarian Academy of Sciences, 1986) Enyedi, György (szerk.); Veldman, Joeke (szerk.)
A Rábaköz térszerkezete
(MTA RKK Észak-dunántúli Osztály, 1988) Rechnitzer, János (szerk.)
Győr-Sopron megye Tanácsa és a Magyar Tudományos Akadémia hosszútávú együttműködésében biztosította, hogy a Regionális Kutatások Központja Észak-dunántúli Osztályát létrehozza. Az osztályon tudományos vizsgálatok induljanak meg megyénk és a régió településhálózatáról, a gazdaság és a társadalom térbeli szerveződéséről. Ezen kutatási témakörben a vizsgálatok és elemzések fontos döntés előkészítő szerepet kaphatnak, mind a megyei hosszútávú terv realizálásánál, mind a helyi tanácsok, gazdálkodó egységek és szervezetek település- és területfejlesztési elképzeléseinek megalapozásánál. Az együttműködés eredményeként jelenik meg ez a tanulmánykötet. A szerzők arra vállalkoztak, hogy megyénk egyik történelmi és néprajzi hagyományokban bővelkedő, ugyanakkor egyre sokoldalúbb gazdasági erőforrásokkal rendelkező tájegységét — a Rábaközt — a településhálózat és a térbeli kapcsolatok rendszere alapján vizsgálják. A kutatás többirányúan közelítette a térséget, hiszen a földrajzi, környezeti tényezőktől kezdve, a gazdasági potenciál értékelésén át, a népességi és infrastrukturális viszonyokig elemezte a Rábaközt és településeit, rámutatva Csorna és Kapuvár térségszervező funkcióira. Napjainkban keressük a gazdaság és a társadalom megújításának eszközeit, módszereit. A megyei politika és irányítás is folyamatosan elemzi és értékeli azokat az erőforrásokat, amelyek a társadalmi-gazdasági kibontakozást elősegíthetik. Ezekben a törekvésekben az egyes térségek, tájegységek, egybetartozó település-együttesek is lényeges szerepet játszanak. Hiszen adottságaik feltárásával és széleskörű megismertetésével nemcsak a megye értékeit gyarapíthatják, hanem az ott élő lakosság önismeretét is bővíthetik. A tanulmánykötet a Rábaköz térszerkezetének elemzésével ezen célt szolgálta, bízva abban, hogy a további kutatások megyénk más térségeinek árnyaltabb megismeréséhez is hozzájárulhatnak.
Regional development processes and policies
(Centre for Regional Studies Hungarian Academy of Sciences, 1989) Berentsen, William H. (szerk.); Danta, Darrick R. (szerk.); Daróczi, Eta (szerk.)
Technologic change, increased international economic competition, and associated reorganization of goods and service producing entities are resulting in a restructuring of economies in the developed world. In turn, this is causing changes in the interrelated socioeconomic and regional structures of nations’ societies and creating new sets of social and regional problems. Ironically, included among these problems are the need for some nations, whose restructuring has yet to begin in earnest (e.g., in Hungary), to hasten the restructuring process in order to remain competitive in the international market place. There is a clear need for regional planners to devise new types of policies to respond to the political, social, and economic challenges of the 1990s and to implement these policies in an era of lessened support and funding from central governments. This situation presents and opportunity for regional analysts to interpret pattern and process reflected in current trends in regional development in order to provide data and analysis for the policy debate. Increasingly, it would appear that despite the appeal of broad, relatively simple theoretical notions in regional development (e.g., Williamson’s inverted U-curve of regional inequalities or the core—periphery or Sunbelt—Frostbelt dichotomies), greater complexity exists in the pattern and process of development than has generally heretofore been acknowledged. Despite the relatively simple theoretical notions in regional development, there have evolved more sophisticated methodological and empirical approaches for the study of regions. The analytic approach is exemplified by many of the papers in Regional Development Processes and Policies, the second volume of the Regional Research Reports series. Themes that emerge are: (1) sectoral structure, enterprise organization, and regional change; (2) related issues of regional inequalities and policy responses to undesirable regional change (including inequality); (3) spatial patterns of population change in response to economic change; and (4) methodological approaches to regional analysis in complex environments.
A nyitott határ: A gazdasági és szellemi erőforrások innovációorientált fejlesztése az osztrák-magyar határmenti régiókban
(MTA RKK Észak-dunántúli Osztály, 1990) Rechnitzer, János (szerk.)
Burgenland és Nyugat-Dunántúl történelmileg összetartozó régiók, fejlődésükben számos azonosság mutatható ki, de ugyanilyen, vagy talán még nagyobb számban alakultak ki az elmúlt fél évszázadban a különbségek is. Sokoldalú vizsgálatokkal kísérelte meg az Österreichisches Institut für Berufsbildungsforschung (ÖIBF) és az MTA Regionális Kutatások Központja Észak-dunántúli Osztálya (Győr) feltárni a két határmenti térség jelenlegi gazdasági és foglalkoztatási szerkezetében ezen azonosságokat és eltéréseket. Törekedtünk arra, hogy az elemzéseinkben azokat a tényezőket emeljük ki, amelyek hordozzák a két régió megújítását, kiinduló pontok lehetnek egy innovációorientált, országhatárokon átnyúló együttes fejlesztési és együttműködési program további kiszélesítéséhez. A két régiónak és az azokat alkotó államigazgatási egységeknek a példamutató együltműködése már az elmúlt évtizedekben kialakult. Ezeknek a sokoldalú kapcsoIatoknak a Kelet-Közép-Európában és azon belül is Magyarországon megindult alapvető politikai és gazdasági változások új dimenziót adhatnak. Kutatásainkat már erre a nyitott szellemű, vasfüggönytől és politikai korlátoktól mentes szemléletére alapítottuk, azonban nem vonatkoztathattunk el a két régió - és természetesen a két ország - sajátosságaitól. Burgenland Ausztria perifériára szorult határmenti tartománya, amelynek a felzárkózásához az új kelet-európai politikai viszonyok alapján a társadalmilag és gazdaságilag demokratizálódó Magyarország is hozzájárulhat. Nyugat-Dunántúl, a határmenti régió viszont egy válsággal terhelt relatív centrumtérség, amelynek nemcsak a gazdasági szerkezete fejlettebb, mint a magyar átlag, hanem a népessége is iskolázottabb, képzettebb, és településhálózata viszonylag magasabb szintű, jobban felszerelt, mint az ország keleti régiói. A viszonylagos azonosságak mögött azonban egy alapvető és meghatározó különbség is meghúzódik, éspedig az, hogy Magyarországon csak megkezdődött a piacgazdaság kialakítása, a reprivatizálás, a bürokratikus tervgazdaság maradványainak elbontása. Ezen folyamatok első látásra akadályozhatják a gazdasági kapcsolatokat, azonban olyan sajálos és megismételhetetlen gazdaságtörténeti helyzetben vagyunk, amikor alapvetően megváltozhatnak a két régió kapcsolatai és együttműíködésük a korábbiaktóI lényegesen eltérő, új alapokon épülhet tovább. Lehetőség kínálkozik a régiók aktív egymásba kapcsolódásához, egy újszerű együltműködési forma, a határokon átnyúIó regionális integrációk megalapozására. Az osztrák-magyar kapcsolatok jelentős hagyományokkal rendelkeznek, ebben a határ menti térségeknek a szerepe meghatározó volt, mivel közvetítették, segítették, és számos esetben serkentették az országok közötti együttműködéseket. Alapvető változás figyelhető meg ezen kapcsolatokban az elmúlt években, erősödött a magán vagy társadalmi érintkezések száma, megváltozott azok minősége, így a gazdaság szférájában is előtérbe kerültek az intenzív egymásraépülések, az integrációk. A határmenti térségek eddigi vizsgálatai az önállóságra, az infrastrukturális viszonyokra terjedtek ki. Megmaradtak ezen fontos kutatások a helyzelfeltárásoknál, a kistérségi kapcsolatok. háttérrendszereinek számbavételénél, illetve ezekből kialakítható közös fejlesztések, irányvonalainak kidolgozásánál. Mi más utat választottunk. Nemcsak a mennyiségi erőforrásokat elemeztük, hanem megkíséreltük a határmenti térségek gazdaságának, településhálózatának minőségi faktorait is számbavenni. A vállalkosztott utunk járatlan volt, hiszen a térségek gazdaságait az innovációs poternciál, a megújítási képesség jelenléte alapján próbáltuk meg elemezni. Kerestük Győr-Sopron megye és Vas megye kiválasztott gazdasági egységeiben, és ezek meghatározó településeiben a modernizáció módjait, a termelési és tevékenységi formák átalakulásának funkcióit egy új, a korábbiaktól eltérő fejlődési pálya kiindulópontjait. Az osztrák oldalon Burgenlandban kollégáink, az Österreichisches Institut für Berufsbildungsforschung munkatársai is vizsgálódtak hasonló tematikával, módszerekkel. Ezeknek az eljárásoknak az alapja egy felmérés voll. amelyben a térség meghatározó gazdasági egységeit az innováció fogadás és átalakítás kiinduló tényezőiről faggattuk ki, A vizsgálatunk főbb irányai megegyeztek az osztrák félle, azonban aZOI1ban a magyar gazdaságban meglévő sajátosságok miatt számos helyen kellett eltérnünk az azonos szemlélettőI. Összességében a kérdések lényege viszont nem külünbözött egymástól, sőt éppen a térségek gazdasági kapcsolatainak feltárásában kimondottan azonos elemeket használtunk. Célunk tehát kettős volt. Egyrészt feltárni egy valós piacgazdaságban és egy átmendi, de inkább centralizált gazdaságban az innovációs magatartás alapvető faktorait, ezzel értelmezni a megújítás, a modernizáció lehetséges módozatait, bejárható útjait és motiváIó faktorait. Másrészt kimutatni két ország elmaradott térségeiben a gazdasági fejlődés irányait, keresve a lehetséges szempontokat az együttműködésre, a jövőbeli esetleges integrációra. A tanulmánykötetben elsőként a magyar oldalon végzett vizsgálat eredményeit adjuk közre, majd azt követi a Burgenlandban elvégzett elemzés összefoglalása. Ezen szerkesztési elvet azért tartottuk fontosnak, hogy mindkét térség gazdaságának és telepiiléshálózatának jellemzőit megismertessük, hiszen így nemcsak az összevetés, hanem már az együttműködések kidolgozása is jóval egyszerűbb. A harmadik fejezetben közösen kidolgozott ajánlásokkal ismertetjük a felmérések és a szakértőkkel folytatott elemzések alapján. Az ajánlások célja az is, hogy a kutatások finanszÍrozói számára gyakorlatilag is használható, értékesíthető formában közreadja az eredményeket. Ezúttal is információkat szolgáltatunk a határmenti térségekben a gazdaság és a területfejlesztési politika részére, továbbá felvázolhatjuk a határon túli együttműködés eljövendő formáit. Ezen térségekben minden szükséges rövid vagy hosszú távú szociális, ill. gazdasági intézkedést abból a szempontból is kell értékelni, hogy azok mennyiben szolgálják a határon túli együttműködést. Tudatosulnia kell annak, hogy az ilyen kooperáció nem adomány, hanem a térségi, sőt az országos gondok enyhítésének eszköze is. Kutatásunkat nem tekintjük befejezettnek. Vizsgálalaink eredményeként számos elképzelést, lehetséges együttműködést vetettünk fel, amelyek új dimenzióba helyezhetik ezen térségek fejlődését, innovációs adottságaik aktivizálását. Ehhez további, már jobban a részletekre utaló vizsgálatokra van szükség.
The geographical problems of administrative reforms in Hungary
(1991) Hajdú, Zoltán
A magyar rendszerváltás sajátossága, hogy a háromoldalú politikai kerekasztal megbeszélések eredményeként kompromisszumos és békés jellegű volt. Még az állampárti parlament fogadta el, vezette át az alkotmánymódosításokat. Az új társadalmi, politikai struktúráknak megfelelően a szovjet típusú tanácsrendszerrel szemben ismét létrejött a magyar közigazgatási hagyományoknak megfelelő önkormányzati típusú közigazgatás. Az önkormányzatok (község, város, megye, Budapest és kerületei) rendkívül liberális önszerveződési lehetőségeket kaptak, a magyar önkormányzati közigazgatás - különösen a községi - sohasem rendelkezett ilyen széles lehetőségekkel. Az önkormányzatok között nincs hierarchikus, alá-, fölé rendeltségi viszony, de az önkormányzatok nagyságuk és igényük alapján különböző feladatok ellátását vállalhatják. A megye elvesztette korábbi politikai és hatalmi pozícióit, valójában középfokú intézményfenntartó társulássá vált.
Válság és kiút : Falukonferencia
(MTA Regionális Kutatások Központja, 1991) Kovács, Teréz (szerk.)
Innovációk a kistérségi fejlesztésekben
(MTA Regionális Kutatások Központja, 1991) G. Fekete, Éva
A 80-as évek közepétől egyre nagyobb érdeklődés követi Magyarországon is a települési és kistérségi (összefoglaló nevén helyi) fejlesztési törekvéseket. Magyaron szágon is több ezerre tehető azok száma, akik alkotó módon, tudatosan törekszenek saját lakókörnyezetük fejlődésének előbbre vitelére, az igényeiknek megfelelőbb társadalmi és gazdasági környezet formálására. Közülük sokan viszonylag hamar szembesültek azzal, hogy egy-egy település fejlesztése önmagában nem vihető sikerre, térségi összefogásra van szükség. A térségi együttműködéseket motiválják a település határon átnyúló természeti és infrastrukturális adottságok, a közszolgáltatások méretgazdaságosságból következő hatékonysági szempontjai és a piac törvényszerűségei. A több település együttműködésében megvalósuló helyi fejlesztés sajátos szakértelmet követel. Sajátos, mert nem korlátozódhat egyetlen ágazatra, a helyi fejlesztőnek - a komplexitás jegyében - mindenhez kell értenie egy kicsit. Sajátos azért is, mert - a partnerség jegyében - a helyi fejlesztő munka meghatározó részét az emberekkel való kommunikáció és a közösségfejlesztés teszi ki. Sajátos azért is, mert minden helyi fejlesztési projekt egy-egy saját fejlesztésű innováció, a helyi adottságok különbözőségéből adódóan, szükségszerűen eltér minden más projekttől. Sokat segíthet azonban mások próbálkozásainak, kifejlesztett innovációinak megismerése. Mások helyi fejlesztési projektjeiből ötletet meríthetünk, tanulhatunk hibáikból és sok projekt tanulmányozása során kirajzolódnak a helyi fejlesztés általánosítható jellemzői is. Minden különbözőség ellenére is kísérteties hasonlóságok figyelhetők meg a helyi fejlesztésekben, legyenek azok Magyarországon, Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban vagy éppen Indiában, netán Szenegálban. Kutatóként elsősorban ezeket a közös jegyeket, a mögöttük álló strukturális sajátosságokat, megjelenésük és terjedésük feltételeit keressük. Az MTA Regionális Kutatások Központja Északmagyarországi Osztályán 1993 óta követjük nyomon a hazai és külföldi helyi fejlesztési kezdeményezéseket. Ez idő alatt - az OKTK 611/94 és A1040/111.b. sz. projektjei keretében - több száz szervezetet és több ezer projektet ismertünk meg, ill. rábukkantunk számos külföldi összefoglaló elemzésre is. Tapasztalatainkat, az elemzések során levont következtetéseinket ezúton kívánjuk megosztani a téma iránt érdeklődőkkel. Az “Együtt! De hogyan?" sorozat a több települést átfogó helyi fejlesztések művelői számára készül. Az első, 1995-ben megjelent kötetben a helyi kezdeményezések elindulásáról, a több települést átfogó szerveződések kialakulásának világszerte megfigyelhető folyamatairól, a nemzetközi és a hazai kistérségi fejlesztő célú szerveződések intézményesülésének jellemzőiről volt szó. Ezúttal a helyi és kistérségi fejlesztések tartalmi kérdéseit tárgyaljuk. A helyi fejlesztés értelmezését követően a helyi fejlesztés innovációival, az innovációk megszületését és terjedését befolyásoló tényezőkkel és folyamatokkal foglalkozunk. Reméljük, hogy a kötetben közölt 50 (40 külföldi és 10 hazai) helyi fejlesztési esettanulmány is új ötleteket ad és hozzájárul a helyi fejlesztés innovátorainak képzéséhez, az újszerű megoldások megszületéséhez és terjedéséhez, valamint az ezt segítő regionális és nemzeti területpolitikák kidolgozásához és megvalósításához.
Regional policy and local governments
(Centre for Regional Studies of the Hungarian Academy of Sciences, 1991) Horváth, Gyula (szerk.)
In September 1990 Hungarian and Estonian researchers came together to a round-table talk in Pecs, the regional centre of Southern Hungary. Economists, jurists, political scientists and geographers of the Centre for Regional Studies of the Hungarian Academy of Sciences and of the Institute of Economics of the Estonian Academy of Sciences expounded their research results and exchanged ideas on the subject of regional policy and the development and work of local self-government communities. In both countries there have been requirements of there fundamental changes accumulated in past decades: change to a post-industrial society, structural and technological change in economy and change of social paradigm. The democratic transformation has opened merely the doors to the socio-economic modernization in both countries. The way there, however, is today for the most part unknown and thereare several unknown political factors influencing the tendency of development. Regional and settlement development has come to crucial cross-roads both in Hungary and Estonia. The period of fast town-growth and settlement concentration has come to an end as well. It is the turning-point of the new settlement-forming process as well that gives ground to the beginning of a new era of regional policy. What should the regional policy of the new economic system be like, in what way should it help the restoration of Hungarian and Estonian national markets, how can it serve best the macro- and microeconomic reintegration into the growth centres of Europe, in what way should the settlement function under market terms (conditions), what should the relationship between the local authority and the central state be like and what direction should the regional development policy take? The participants of this round-table conference tried to give answers to all these questions and the answers given to the various issues are published in this volume.
A regionális tudományok integrálása a felsőoktatásba: Területi szemlélet a közgazdaságtudományban avagy van-e regionális gazdaságtan Magyarországon?
(MTA Regionális Kutatások Központja, 1992) Lados, Mihály (szerk.); Kocsis, Zsolt (szerk.)
Vég kiárusítás I: Társadalomföldrajzi tanulmányok (1959-1992)
(MTA Regionális Kutatások Központja, 1992) Beluszky, Pál
Rendszerváltozás (?) után visszatekinteni 30 év termelésére, a szépítő emlékezés helyett a nyilvánosságnak szánt írásokat újraolvasni - nem nélkülöz némi kockázatot. Hogyan térsz vissza a szembesülés kalandjából? Értetlenül, elkeseredve, szégyenkezve? Önáltatásba s magyarázkodásba kezdve? Mindez persze az olvasó számára meglehetősen érdektelen - neki magának kell megtennie a maga utazását. Nem is untatom tapasztalásaimmal. Meglepetéseimmel, hümmögéseimmel, itt-ott szerény elégedettségemmel. Engedtessék meg egyetlen rácsodálkozásomról említést tenni. Csekély örömöt az okozott, hogy a mindenkori „ helyzet” megítélésében némi kritikai él jelen van írásaimban; ám a jobbító javaslatok az „ alaphelyzetet” szinte időtlen időre adottnak vélték (ez volt, természetesen, a rácsodálkozás tárgya!). A falvak helyzetének könnyítésekor a tsz-eket megkerülhetetlen (át nem alakítható, meg nem szüntethető) „tényként” kezeltük - kezeltem - , legfeljebb „túlhatalmától” kívántam óvni a falvakat s megértő együttműködést javasoltam. Az adott településpolitika jobbításáról sokfélét leírtam, de azt nem, hogy valami egészen más kellene. A társadalom, a gazdaság, a településhálózat haladásának kijelölt útjait kívántuk(tam) egyengetni, a felesleges tilalmi táblákat eltávolítani, a rendfenntartók önkényeskedéseit korlátozni; ám a lezárt utak megnyitásával nem számoltunk(tam). A történelem - szerencsére - merészebb. A végkiárusítás megkezdésével kettős célom van: hozzájárulni a társadalomföldrajz önképének újraformálásához, s hozzájárulni a jelenléthez. Jelenléthez a társadalomtudományok sorában azzal, hogy a - már megjelenésükkor többé-kevésbé „ holt” -folyóiratok, évkönyvek, konferenciaanyagok lapjairól megkíséreljük feltámasztani azokat az írásokat, amelyek a társadalomról a társadalomnak kívántak szólni, s amelyeknek némi időszerűsége ma is van. E célok alakították válogatásunk elveit s az újraközlés módját. Néhány rövidítésről - melynek többnyire ábrák és táblázatok estek áldozatául - eltekintve változatlan formában közöltük a tanulmányokat. (Az ábrák sorszámozását ez esetben sem változtattuk meg, így kikövetkeztethetőek a rövidítések.) Néhány egészen rövid megjegyzéstől eltekintve, tartózkodtunk az utólagos magyarázatoktól, kiegészítésektől, hibaigazításoktól is; legfeljebb a sajtóhibákat javítottuk, s bizonyos egységesítésre törekedtünk (táblázatok egységes formája, ábraaláírások egységesítése; nem volt lehetőségünk a bibliográfiai adatok teljes körű egységesítésére). Némi habozás után lemondtunk arról is, hogy a cikkek megírása utáni fejleményeket végigkövessük. Szándékunk szerint a válogatás egy-egy gondolat, témakör kibontakozását, fejlődését is szemlélteti (pl. az „Alföld-szindróma” esetében). Ez a szándék tette szükségessé a gondolat-ismétlések eltűrését; ezúttal kérek ezekért elnézést az olvasótól. S ezért csupán néhány témakörben - tudománypolitika, az Alföld-jelenség, tanyák és falvak, településpolitika - született írásokból válogattunk - remélve azt is, hogy a VÉG még várat magára, a KIÁRUSÍTÁS folytatódik.
Tények és vélemények a helyi önkormányzatokról
(MTA Regionális Kutatások Központja, 1993) Csefkó, Ferenc (szerk.); Pálné Kovács, Ilona (szerk.)
This volume contains the material of a conference organized in December 1992 by the Hungarian Academy of Sciences Centre for Regional Studies. Lawyers, political scientists, sociologists, economists, management specialists and practising local govemment officers spoke about their research results and personal experiences conceming the hardly more than two-year-old Hungarian local govemment system. While it was generally accepted that the new local govemment model, replacing the Soviet-type council system, enables a more democratic and decentralized sort of goveming, a great number of criticism with negative facts and opinions were reported as well. The Hungarian local govemment system is bearing certain symptoms of infantile disorders, such as the involvement of too much politics, the lack of professional competence, the confusion of roles, the underdevelopment of local democracy and an unwilling attitude towards cooperation and integration. Besides this, some essential structural problems have become clear, which will make it difficult to realize the advantages of self-goveming in the future. The Central redistribution, the dependence, of local resources on the State, the increase of deconcentrated state organs, the weakening of the role of middle-level self-govemment, the rather disintegrated administrative system with the isolated legal status of cities are all questions to be solved by budgetary and legal reforms. The lectures in this volume cover all the important elements of the existing local govemment system, both thematically and from the point of view of different disciplines (elections, administrative system, financial and property management, counties, activities of representative bodies, social politics, issuing decrees, planning, staff etc.)
Local government reform in Hungary
(Belhaven Press, 1993) Hajdú, Zoltán
Development strategies in the Alpine-Adriatic region
(Centre for Regional Studies Hungarian Academy of Sciences, 1993) Horváth, Gyula (szerk.)
Hungary : society, state, economy and regional structure in transition
(Centre for Regional Studies Hungarian Academy of Sciences, 1993) Hajdú, Zoltán (szerk.)
Település, gazdaság, igazgatás a térben
(MTA Regionális Kutatások Központja, 1993) Kovács, Katalin (szerk.)
Kiút a válságból : II. Falukonferencia
(MTA Regionális Kutatások Központja, 1993) Kovács, Teréz (szerk.)
Szétszakadás, vagy felzárkózás : a térszerkezetet alakító innovációk
(MTA Regionális Kutatások Központja, 1993) Rechnitzer, János (szerk.)
Régiók és városok az olasz modernizációban
(MTA Regionális Kutatások Központja, 1993) Horváth, Gyula (szerk.)
European challenges and Hungarian responses in regional policy
(Centre for Regional Studies Hungarian Academy of Sciences, 1994) Hajdú, Zoltán (szerk.); Horváth, Gyula (szerk.)
Az "alföldi út" kérdőjelei: Alföld-kongresszus, 1993
(MTA Regionális Kutatások Központja, 1994) Timár, Judit (szerk.)
A kötet az 1993. december 1-jén és 2-án Békéscsabán megtartott ALFÖLD-KONGRESSZUS előadásait tartalmazza

Browse

Browsing HUN-REN KRTK Regionális Kutatások Intézete by Issue Date

Results Per Page

Sort Options