HUN-REN KRTK Regionális Kutatások Intézete

Permanent URI for this community

https://regscience.hu/handle/11155/1

Browse

Browsing HUN-REN KRTK Regionális Kutatások Intézete by Title

Now showing 1 - 20 of 2291
  • Thumbnail Image
    Item
  • Thumbnail Image
    Item
    A 2020 utáni uniós fejlesztéspolitika tervezett jogi szabályozása – avagy merénylet a vidék ellen (vitaanyag)
    (2019) Finta, István
    Az Európai Unió olyan alapértékek képviselője és őre, amelyek biztosítják a tagállamok demokratikus működésének garanciáit. Az Európai Unió és a demokrácia egyik alapértéke a jogállamiság, mely – többek között – a beavatkozások jogszabályhoz való kötöttségét, a magasabb rendű jogszabályok elsődlegességét is magában foglalja. Alapkérdés, hogy vajon ezek az alapértékek vajon magát az EU jogalkotót is kötik-e? Mindezzel szoros összefüggésben olyan további kérdések is megfogalmazhatók, hogy vajon az Európai Unió működésének alapját képező Szerződés 174. cikkében rejlő területi szemlélet mennyire érvényesül az Unió jogi szabályozásában? Vajon a vidék, mint különös figyelmet érdemlő területi egység, miként jelenik meg a jogi szabályozásban, és az uniós fejlesztéspolitikában? Vajon a jogalkotó törekszik-e a Szerződésben meghatározott alapcélok – a kohézió erősítése, a területi különbségek mérséklése – érvényesítésére? A tanulmány elsősorban ezekre a kérdésekre keresi a választ 2020. utáni időszakra vonatkozó EU-s jogszabálytervezetek értékelése alapján.
  • No Thumbnail Available
    Item
    30 éves a Tér és Társadalom
    (2017) Barta, Györgyi
  • Thumbnail Image
    Item
    A feldolgozóipar és az Ipar 4.0 technológiák területi összefüggései Magyarországon a negyedik ipari forradalom elején
    (2024) Kiss, Edit Éva; Páger, Balázs
    Az elmúlt évtizedben, de különösen az utóbbi években a magyar ipar is számos kihívással nézett szembe, amelyek közül az egyik legfontosabb az Ipar 4.0 technológiák terjedése. A szakirodalmi tapasztalatok szerint ezt számos tényező befolyásolja. A tanulmányban azt vizsgáljuk evolúciós gazdaságföldrajzi megközelítésben, hogy milyen összefüggések vannak az eltérő technológiai intenzitású feldolgozóipari ágazatok területi koncentrációja és az Ipar 4.0 technológiák térbeli mintázata között a negyedik ipari forradalom elején. Különböző adatbázisok és indikátorok felhasználásával, amelyek a digitális infrastruktúrára és a társadalmi, gazdasági fejlettségre vonatkoztak, korreláció- és klaszterelemzést végeztünk megyei szinten. Megállapítottuk, hogy az Ipar 4.0 technológiák alkalmazása, és ezáltal a digitalizáció elsősorban azokban a térségekben előrehaladottabb, ahol a magas- és közepesen magas technológiai intenzitású ágazatok koncentrálódnak. A 2014–2019. között időszak, amely a negyedik ipari forradalom kezdeti szakaszának is tekinthető, egyik fontos trendje, hogy a feldolgozóiparban nőtt az alacsonyabb technológiai szintű ágazatok koncentrációja, ami viszont kevésbé kedvez a digitális technológiák alkalmazásának. Az Ipar 4.0-hoz kötődő technológiák térbeli megoszlása látványosan tükrözi a digitális megosztottságot az ország északi és déli fele között, mivel a fejlettebb és jelentősebb feldolgozóipari koncentrációval rendelkező északi országrészben sokkal markánsabb az előfordulásuk.
  • Thumbnail Image
    Item
    A klímavédelem realitásai a hazai városokban
    (2024) Óvári, Ágnes; Farkas, Jenő Zsolt; Kovács, András Donát
    Számos szerzővel egyetértve úgy véljük, hogy a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak enyhítésében a városoknak kulcsfontosságú szerepük van. A magyarországi nagyvárosokban 2018-tól – az adaptációt és mitigációt előtérbe helyező EU-s törekvések nyomán – a lokális szintű klímavédelem alapvető elvárássá vált, és elindult a helyi klímastratégiák kidolgozása. Ezen aktualitásból kiindulva, kutatásunk fő célkitűzése a lokális klímavédelem helyzetének alaposabb tanulmányozása volt, melyhez szükségesnek tartottuk a klímastratégia-alkotás körülményeinek áttekintését, a helyi tervezés szerepének és a klímakormányzás lehetőségeinek feltárását. Véleményünk szerint a témáról legátfogóbb ismeretekkel azok a szakemberek rendelkeznek, akik részt vettek a helyi dokumentumok kidolgozásában, így a vizsgálatok során tizennégy nagyobb város tisztségviselőivel, klímavédelmi szakértőivel és tervezőivel készítettünk huszonegy interjút. Eredményeink azt mutatják, hogy a klímastratégiákba foglalt célok és a megvalósítás lehetőségei között ellentmondások feszülnek. A külső, akár EU-s, akár nemzeti forrásoktól való függőség és a klímakormányzásban tapasztalható centralizációs törekvések miatt a lokális klímavédelmi önrendelkezés nehézkessé és korlátozottá vált, a közösségi alapokon szerveződő klímamenedzsment mozgástere beszűkült. Az elkészült klímastratégiák gyakran uniformizáltak, így eleve nem adnak alternatívákat a helyi innováció kiteljesedéséhez. Mindez kétségessé teszi a városok klímavédelmi vállalásainak betartását és a célok teljesítését.
  • Thumbnail Image
    Item
  • Thumbnail Image
    Item
    A magyar startup vállalkozások válságtűrő képessége – egy kvalitatív kutatás eredményei startup vállalkozók körében folytatott strukturált mélyinterjúk alapján
    (2024) Kézai, Petra Kinga
    A tanulmány a magyar startup vállalkozások válságtűrő képességét vizsgálja a koronavírus okozta járvány következtében bekövetkezett változásokra fókuszálva. A kutatás első felében szakirodalmi áttekintés alapján definiálja a startup fogalmat, majd összegzi a magyar, illetve a visegrádi országok vállalkozásvédelmi intézkedéseit, különös tekintettel a startupokra vonatkozóan. A kvalitatív elemzés eredményeit startup alapítókkal (n=22) készült félig strukturált mélyinterjú adta. A kutatás eredményeképpen megállapítást nyert, hogy a gazdasági válság nyertesei az IT-szektorban, az egészségügyben, az e-kereskedelem és a digitális oktatásban, ugyanakkor a nagy vesztesek a turizmusban és vendéglátásban tevékeny startupok. A válság pozitív hatásaként egyfajta megtisztulást zajlott a startupok körében, így az életképes vállalkozások túlélték a válságot a különböző vállalkozásvédelmi támogatásoknak köszönhetően.
  • Thumbnail Image
    Item
    A magyarországi klímasérülékenység területi különbségei
    (2024) Lennert, József; Koós, Bálint; Vasárus, Gábor László
    E tanulmány célja a magyarországi klímasérülékenység területi különbségeinek feltárása. Ehhez három komponenst vizsgáltunk meg: a lakosság, mezőgazdaság és a tóparti turizmus klímasérülékenységét. Kutatásunkhoz a CIVAS modellt adaptáltuk, ami a sérülékenységet a klímaváltozás összetevőinek való kitettség, a változással szembeni környezeti, társadalmi és gazdasági érzékenység, valamint a változásokhoz való alkalmazkodási képesség összesített hatásaiként defniálja.A tanulmány klímakitettséget ábrázoló indikátorai egybevágnak a közelmúlt trendjeivel. A felhasznált forgatókönyvek az ország egész területére további intenzív hőmérsékletnövekedést vetítenek előre. Ezzel szemben a csapadék változása a közelmúltban és a jövőben is jóval differenciáltabb mintázatot mutat: az ország keleti, északkeleti harmadában számottevő csökkenéssel, az ország nyugati, délnyugati részében akár növekedéssel is lehet számolni. A hőmérséklet- és csapadékváltozás trendjeinek megfelelően az aszálykitettség várható változása is jelentős térbeli differenciát mutat, az Alföld közepének kiemelkedő kitettségével.Az érzékenység és az adaptációs képesség indikátorai felhasználásával fnomítottuk a klímasérülékenység egyes komponensek szerinti területi mintázatát. A három komponens vizsgált szerint erősen klímasérülékeny területek jelentős átfedést mutatnak. Kiemelendő a Dél- és Közép-Alföld sérülékenysége, valamint a nagyfokú érzékenység és a gyenge alkalmazkodóképesség miatt az Északi-középhegység egyes településcsoportjainak klímasérülékenysége. Külön kiemelendő a Balaton környezete, ahol a lakossági és mezőgazdasági klímasérülékenység mellett a tóparti turizmusból eredő klímasérülékenység is kockázatot jelent.
  • No Thumbnail Available
    Item
  • Thumbnail Image
    Item
  • No Thumbnail Available
    Item
    Academic freedom under pressure in Hungary
    (2019) Balogh, Péter
  • Thumbnail Image
    Item
    Access to urban green spaces and environmental inequality in post-socialist cities
    (2020) Csomós, György; Farkas, Jenő Zsolt; Kovács, Zoltán
    Access to urban green spaces and environmental inequalities are increasingly on the agenda in contemporary cities due to increasing density of people, widening social inequalities, and limited access to Urban Green Spaces (UGS). This is even so in post-socialist cities where recent urban sprawl and suburbanisation could be strongly linked to the scarcity of adequate green spaces in the inner-parts of cities. This paper examines the provision and accessibility of public green spaces in Debrecen, a second tier city in post-socialist Hungary, with applying a walking distance approach. Using GIS technology and socio-demographic data of residents the study assesses the availability and accessibility of green spaces in the city, and their social equity. According to research results the geographical distribution of UGS is very uneven in the city, some neighbourhoods lack public green spaces, while others are well-supplied. This is partly due to the natural environment and the post-WWII development of the city. Research findings show that the quality of residential green spaces is generally poor or very poor. Research also confirmed the widening environmental inequalities within the local society. New upmarket residential areas, where the wealthiest section of population reside are rich in high-quality (private) green spaces. Other lower-status neighbourhoods, including some of the socialist housing estates, suffer from the lack of good quality green spaces. Authors argue that environmental justice should be a core concept of city-planning considering not only the officially designated public green spaces, but also other forms of urban green (institutional, private etc.).
  • Thumbnail Image
    Item
    Az acélgyártás fellegvára(?) : Dunaújváros és térsége
    (MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet, 2013) Baranyai, Nóra
  • Thumbnail Image
    Item
    Adalékok a magyar nagyvárosok fejlődési pályájának tanulmányozásához
    (Magyar Urbanisztikai Társaság, 2019) Rechnitzer, János
  • Thumbnail Image
    Item
    Adalékok Győr regionális funkcióihoz
    (Dialóg Campus Kiadó, 2016) Rechnitzer, János
  • Thumbnail Image
    Item
    Adalékok Kelet-Közép-Európa térszerkezetének felrajzolásához
    (2013) Rechnitzer, János
    "The past few years have seen a dramatic increase in the number of Hungarian and international investigations and studies on East-Central Europe. From a geopolitical aspect this increase is warranted. This region is located between West and East. In an environment of fluctuating politicai emphases this position has been and will continue to be validated in unique ways. Analyses view the "Central European Boomerang" connecting the cities Gdansk-Poznan-Wroc1aw-Prague-Brno-Bratislava-Budapest as East-Central Europe's western developmental zone. The countries of the region display a development pattern in which the levels of eastern and western regions are markedly different. A general tendency is for regional resources to be concentrated in capital cities and their wider agglomerations, which are consistently prominent. Beyond capital cities only a few large urban areas or regional centers are able to demonstrate a fast development dynamic. This article analyses the processes of spatial structure of the East-Central European region in detail, outlining current and anticipated spatial development directions."
  • Thumbnail Image
    Item
    Adaptation possibilities to climate change with green infrastructure in urban environment
    (Szent István Egyetem Egyetemi Kiadó, 2018) Hoyk, Edit
  • Thumbnail Image
    Item
    Adaptation to climate change with green infrastructure in urban environmen = A városi zöld infrastruktúra vizsgálata a klímaváltozással szembeni adaptációkban
    (2018) Hoyk, Edit
    A klímaváltozás negatív hatásaival szembeni adaptáció városi környezetben elsősorban a túlzott felmelegedés elleni védekezésre, ill. a városi hősziget-hatás mérséklésére fókuszál. Ebben a folyamatban a zöld infrastruktúrának kitüntetett szerepe van, és kell, hogy legyen a jövőben is. Jelen tanulmányban egy magyarországi középváros, Kecskemét példáján mutatjuk be a városon belüli mikroklimatikus eltéréseket, amelyek utalnak a városi hősziget kialakulására. Mennyiségi és minőségi szempontból elemezzük a belváros zöldfelületeit, amelyek szerepet játszhatnak a hősziget-hatás csökkentésében, valamint kitérünk a túlmelegedéssel szembeni egyéb adaptációs lehetőségekre, mint pl. zöld falak és homlokzatok, zöld tetők, reflektív tetők és járdák, stb. Következtetésként javaslatokat fogalmazunk meg az egyes, zöld infrastruktúrához kötődő adaptációs eszközök alkalmazási lehetőségeivel kapcsolatban, amelyek egy kontinentális klímájú, közép-kelet európai középváros esetében hatékonyan szolgálhatják a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklését.
  • No Thumbnail Available
    Item
    Adaptation ways of local governments to the cross-border suburbanization: From a national periphery to an international core area?
    (Polish Academy of Sciences Institute of Geography and Spatial Organization ; Polish Geographical Society, 2013) Hardi, Tamás
  • Thumbnail Image
    Item
    Advancing marginalisation of Roma and forms of segregation in East Central Europe
    (2015) Kovács, Katalin
    The thematic focus of this article is on school segregation and its relationship to residential segregation as manifested in six villages and two towns in adjacent lagging regions of Hungary and Slovakia. The strong correlation of the two was evident in village ghettos but turned out not to be straightforward in mixed communities where a ghetto school can be created through ‘white flight’ of the non-Roma children even if the proportion of Roma in the community is low. Approximately 60% of Roma in these countries live in segregated neighbourhoods, and their children are taught in segregated schools or classes. These two circumstances already indicate overlap in aspects of marginalisation, which reaches an advanced stage in village and town ghettos. The causes leading to advanced marginality, severe poverty and social exclusion of Roma in the studied research sites were found to be similar on the two sides of the border, as were forms of school segregation. Successive waves of exodus of non-Roma from rural to urban areas were identified as common background patterns to ghettoisation in rural spaces. The wide educational gap between Roma and non-Roma that has been maintained and even grown after the fall of state socialism is also a shared disadvantage of Roma in the two countries, restricting the most skilled to precarious wage labour and the least skilled to virtual joblessness. Research results in rural contexts confirmed that if social and spatial (residential) forms of marginalisation overlap, children of segregated neighbourhoods are becoming trapped with rare exceptions by the separating aspirations of non-Roma parents and the segregating practices of the educational systems.