Könyvek - Tanulmánykötetek - magyar nyelvű (RKI)

Permanent URI for this collection

https://regscience.hu/handle/11155/118

Browse

Browsing Könyvek - Tanulmánykötetek - magyar nyelvű (RKI) by Issue Date

Filter results by year or month
Now showing 1 - 20 of 81
  • Thumbnail Image
    Item
    A Rábaköz térszerkezete
    (MTA RKK Észak-dunántúli Osztály, 1988) Rechnitzer, János (szerk.)
    Győr-Sopron megye Tanácsa és a Magyar Tudományos Akadémia hosszútávú együttműködésében biztosította, hogy a Regionális Kutatások Központja Észak-dunántúli Osztályát létrehozza. Az osztályon tudományos vizsgálatok induljanak meg megyénk és a régió településhálózatáról, a gazdaság és a társadalom térbeli szerveződéséről. Ezen kutatási témakörben a vizsgálatok és elemzések fontos döntés előkészítő szerepet kaphatnak, mind a megyei hosszútávú terv realizálásánál, mind a helyi tanácsok, gazdálkodó egységek és szervezetek település- és területfejlesztési elképzeléseinek megalapozásánál. Az együttműködés eredményeként jelenik meg ez a tanulmánykötet. A szerzők arra vállalkoztak, hogy megyénk egyik történelmi és néprajzi hagyományokban bővelkedő, ugyanakkor egyre sokoldalúbb gazdasági erőforrásokkal rendelkező tájegységét — a Rábaközt — a településhálózat és a térbeli kapcsolatok rendszere alapján vizsgálják. A kutatás többirányúan közelítette a térséget, hiszen a földrajzi, környezeti tényezőktől kezdve, a gazdasági potenciál értékelésén át, a népességi és infrastrukturális viszonyokig elemezte a Rábaközt és településeit, rámutatva Csorna és Kapuvár térségszervező funkcióira. Napjainkban keressük a gazdaság és a társadalom megújításának eszközeit, módszereit. A megyei politika és irányítás is folyamatosan elemzi és értékeli azokat az erőforrásokat, amelyek a társadalmi-gazdasági kibontakozást elősegíthetik. Ezekben a törekvésekben az egyes térségek, tájegységek, egybetartozó település-együttesek is lényeges szerepet játszanak. Hiszen adottságaik feltárásával és széleskörű megismertetésével nemcsak a megye értékeit gyarapíthatják, hanem az ott élő lakosság önismeretét is bővíthetik. A tanulmánykötet a Rábaköz térszerkezetének elemzésével ezen célt szolgálta, bízva abban, hogy a további kutatások megyénk más térségeinek árnyaltabb megismeréséhez is hozzájárulhatnak.
  • Thumbnail Image
    Item
    A nyitott határ: A gazdasági és szellemi erőforrások innovációorientált fejlesztése az osztrák-magyar határmenti régiókban
    (MTA RKK Észak-dunántúli Osztály, 1990) Rechnitzer, János (szerk.)
    Burgenland és Nyugat-Dunántúl történelmileg összetartozó régiók, fejlődésükben számos azonosság mutatható ki, de ugyanilyen, vagy talán még nagyobb számban alakultak ki az elmúlt fél évszázadban a különbségek is. Sokoldalú vizsgálatokkal kísérelte meg az Österreichisches Institut für Berufsbildungsforschung (ÖIBF) és az MTA Regionális Kutatások Központja Észak-dunántúli Osztálya (Győr) feltárni a két határmenti térség jelenlegi gazdasági és foglalkoztatási szerkezetében ezen azonosságokat és eltéréseket. Törekedtünk arra, hogy az elemzéseinkben azokat a tényezőket emeljük ki, amelyek hordozzák a két régió megújítását, kiinduló pontok lehetnek egy innovációorientált, országhatárokon átnyúló együttes fejlesztési és együttműködési program további kiszélesítéséhez. A két régiónak és az azokat alkotó államigazgatási egységeknek a példamutató együltműködése már az elmúlt évtizedekben kialakult. Ezeknek a sokoldalú kapcsoIatoknak a Kelet-Közép-Európában és azon belül is Magyarországon megindult alapvető politikai és gazdasági változások új dimenziót adhatnak. Kutatásainkat már erre a nyitott szellemű, vasfüggönytől és politikai korlátoktól mentes szemléletére alapítottuk, azonban nem vonatkoztathattunk el a két régió - és természetesen a két ország - sajátosságaitól. Burgenland Ausztria perifériára szorult határmenti tartománya, amelynek a felzárkózásához az új kelet-európai politikai viszonyok alapján a társadalmilag és gazdaságilag demokratizálódó Magyarország is hozzájárulhat. Nyugat-Dunántúl, a határmenti régió viszont egy válsággal terhelt relatív centrumtérség, amelynek nemcsak a gazdasági szerkezete fejlettebb, mint a magyar átlag, hanem a népessége is iskolázottabb, képzettebb, és településhálózata viszonylag magasabb szintű, jobban felszerelt, mint az ország keleti régiói. A viszonylagos azonosságak mögött azonban egy alapvető és meghatározó különbség is meghúzódik, éspedig az, hogy Magyarországon csak megkezdődött a piacgazdaság kialakítása, a reprivatizálás, a bürokratikus tervgazdaság maradványainak elbontása. Ezen folyamatok első látásra akadályozhatják a gazdasági kapcsolatokat, azonban olyan sajálos és megismételhetetlen gazdaságtörténeti helyzetben vagyunk, amikor alapvetően megváltozhatnak a két régió kapcsolatai és együttműíködésük a korábbiaktóI lényegesen eltérő, új alapokon épülhet tovább. Lehetőség kínálkozik a régiók aktív egymásba kapcsolódásához, egy újszerű együltműködési forma, a határokon átnyúIó regionális integrációk megalapozására. Az osztrák-magyar kapcsolatok jelentős hagyományokkal rendelkeznek, ebben a határ menti térségeknek a szerepe meghatározó volt, mivel közvetítették, segítették, és számos esetben serkentették az országok közötti együttműködéseket. Alapvető változás figyelhető meg ezen kapcsolatokban az elmúlt években, erősödött a magán vagy társadalmi érintkezések száma, megváltozott azok minősége, így a gazdaság szférájában is előtérbe kerültek az intenzív egymásraépülések, az integrációk. A határmenti térségek eddigi vizsgálatai az önállóságra, az infrastrukturális viszonyokra terjedtek ki. Megmaradtak ezen fontos kutatások a helyzelfeltárásoknál, a kistérségi kapcsolatok. háttérrendszereinek számbavételénél, illetve ezekből kialakítható közös fejlesztések, irányvonalainak kidolgozásánál. Mi más utat választottunk. Nemcsak a mennyiségi erőforrásokat elemeztük, hanem megkíséreltük a határmenti térségek gazdaságának, településhálózatának minőségi faktorait is számbavenni. A vállalkosztott utunk járatlan volt, hiszen a térségek gazdaságait az innovációs poternciál, a megújítási képesség jelenléte alapján próbáltuk meg elemezni. Kerestük Győr-Sopron megye és Vas megye kiválasztott gazdasági egységeiben, és ezek meghatározó településeiben a modernizáció módjait, a termelési és tevékenységi formák átalakulásának funkcióit egy új, a korábbiaktól eltérő fejlődési pálya kiindulópontjait. Az osztrák oldalon Burgenlandban kollégáink, az Österreichisches Institut für Berufsbildungsforschung munkatársai is vizsgálódtak hasonló tematikával, módszerekkel. Ezeknek az eljárásoknak az alapja egy felmérés voll. amelyben a térség meghatározó gazdasági egységeit az innováció fogadás és átalakítás kiinduló tényezőiről faggattuk ki, A vizsgálatunk főbb irányai megegyeztek az osztrák félle, azonban aZOI1ban a magyar gazdaságban meglévő sajátosságok miatt számos helyen kellett eltérnünk az azonos szemlélettőI. Összességében a kérdések lényege viszont nem külünbözött egymástól, sőt éppen a térségek gazdasági kapcsolatainak feltárásában kimondottan azonos elemeket használtunk. Célunk tehát kettős volt. Egyrészt feltárni egy valós piacgazdaságban és egy átmendi, de inkább centralizált gazdaságban az innovációs magatartás alapvető faktorait, ezzel értelmezni a megújítás, a modernizáció lehetséges módozatait, bejárható útjait és motiváIó faktorait. Másrészt kimutatni két ország elmaradott térségeiben a gazdasági fejlődés irányait, keresve a lehetséges szempontokat az együttműködésre, a jövőbeli esetleges integrációra. A tanulmánykötetben elsőként a magyar oldalon végzett vizsgálat eredményeit adjuk közre, majd azt követi a Burgenlandban elvégzett elemzés összefoglalása. Ezen szerkesztési elvet azért tartottuk fontosnak, hogy mindkét térség gazdaságának és telepiiléshálózatának jellemzőit megismertessük, hiszen így nemcsak az összevetés, hanem már az együttműködések kidolgozása is jóval egyszerűbb. A harmadik fejezetben közösen kidolgozott ajánlásokkal ismertetjük a felmérések és a szakértőkkel folytatott elemzések alapján. Az ajánlások célja az is, hogy a kutatások finanszÍrozói számára gyakorlatilag is használható, értékesíthető formában közreadja az eredményeket. Ezúttal is információkat szolgáltatunk a határmenti térségekben a gazdaság és a területfejlesztési politika részére, továbbá felvázolhatjuk a határon túli együttműködés eljövendő formáit. Ezen térségekben minden szükséges rövid vagy hosszú távú szociális, ill. gazdasági intézkedést abból a szempontból is kell értékelni, hogy azok mennyiben szolgálják a határon túli együttműködést. Tudatosulnia kell annak, hogy az ilyen kooperáció nem adomány, hanem a térségi, sőt az országos gondok enyhítésének eszköze is. Kutatásunkat nem tekintjük befejezettnek. Vizsgálalaink eredményeként számos elképzelést, lehetséges együttműködést vetettünk fel, amelyek új dimenzióba helyezhetik ezen térségek fejlődését, innovációs adottságaik aktivizálását. Ehhez további, már jobban a részletekre utaló vizsgálatokra van szükség.
  • Thumbnail Image
    Item
    Válság és kiút : Falukonferencia
    (MTA Regionális Kutatások Központja, 1991) Kovács, Teréz (szerk.)
  • Thumbnail Image
    Item
  • Thumbnail Image
    Item
    Tények és vélemények a helyi önkormányzatokról
    (MTA Regionális Kutatások Központja, 1993) Csefkó, Ferenc (szerk.); Pálné Kovács, Ilona (szerk.)
    This volume contains the material of a conference organized in December 1992 by the Hungarian Academy of Sciences Centre for Regional Studies. Lawyers, political scientists, sociologists, economists, management specialists and practising local govemment officers spoke about their research results and personal experiences conceming the hardly more than two-year-old Hungarian local govemment system. While it was generally accepted that the new local govemment model, replacing the Soviet-type council system, enables a more democratic and decentralized sort of goveming, a great number of criticism with negative facts and opinions were reported as well. The Hungarian local govemment system is bearing certain symptoms of infantile disorders, such as the involvement of too much politics, the lack of professional competence, the confusion of roles, the underdevelopment of local democracy and an unwilling attitude towards cooperation and integration. Besides this, some essential structural problems have become clear, which will make it difficult to realize the advantages of self-goveming in the future. The Central redistribution, the dependence, of local resources on the State, the increase of deconcentrated state organs, the weakening of the role of middle-level self-govemment, the rather disintegrated administrative system with the isolated legal status of cities are all questions to be solved by budgetary and legal reforms. The lectures in this volume cover all the important elements of the existing local govemment system, both thematically and from the point of view of different disciplines (elections, administrative system, financial and property management, counties, activities of representative bodies, social politics, issuing decrees, planning, staff etc.)
  • Thumbnail Image
    Item
    Település, gazdaság, igazgatás a térben
    (MTA Regionális Kutatások Központja, 1993) Kovács, Katalin (szerk.)
  • Thumbnail Image
    Item
    Kiút a válságból : II. Falukonferencia
    (MTA Regionális Kutatások Központja, 1993) Kovács, Teréz (szerk.)
  • Thumbnail Image
    Item
    Szétszakadás, vagy felzárkózás : a térszerkezetet alakító innovációk
    (MTA Regionális Kutatások Központja, 1993) Rechnitzer, János (szerk.)
  • Thumbnail Image
    Item
    Régiók és városok az olasz modernizációban
    (MTA Regionális Kutatások Központja, 1993) Horváth, Gyula (szerk.)
  • Thumbnail Image
    Item
    Az "alföldi út" kérdőjelei: Alföld-kongresszus, 1993
    (MTA Regionális Kutatások Központja, 1994) Timár, Judit (szerk.)
    A kötet az 1993. december 1-jén és 2-án Békéscsabán megtartott ALFÖLD-KONGRESSZUS előadásait tartalmazza
  • Thumbnail Image
    Item
    A mezőgazdaságtól a vidékfejlesztésig : III. Falukonferencia
    (MTA Regionális Kutatások Központja, 1995) Kovács, Teréz (szerk.)
  • Thumbnail Image
    Item
    Fejezetek a regionális gazdaságtan tanulmányozásához
    (MTA Regionális Kutatások Központja, 1995) Rechnitzer, János (szerk.)
  • Thumbnail Image
    Item
    A fenntartható mezőgazdaságtól a vidékfejlesztésig: IV. Falukonferencia
    (MTA Regionális Kutatások Központja, 1997) Kovács, Teréz (szerk.)
  • Thumbnail Image
    Item
    Régiók felemelkedése és hanyatlása : regionális átalakulás a Brit-szigeteken
    (MTA Regionális Kutatások Központja, 1997) Horváth, Gyula (szerk.)
  • Thumbnail Image
    Item
    Társadalmi-gazdasági átalakulás a budapesti agglomerációban 1.
    (Regionális Kutatási Alapítvány, 1999) Barta, Györgyi (szerk.); Beluszky, Pál (szerk.)
  • Thumbnail Image
    Item
    Elválaszt és összeköt - a határ : társadalmi-gazdasági változások az osztrák-magyar határ menti térségben
    (MTA Regionális Kutatások Központja, 1999) Nárai, Márta (szerk.); Rechnitzer, János (szerk.)
  • Thumbnail Image
    Item
    Integrált vidékfejlesztés: V. Falukonferencia
    (MTA Regionális Kutatások Központja, 2000) Kovács, Teréz (szerk.)
    A rendszerváltás óta eltelt egy évtized kutatási tapasztalatai azt bizonyítják, hogy Magyarországon a piacgazdasági átalakulás az ország különböző térségei között korábban is meglévő feszültségeket, különösen a vidék problémáit igen élesen felszínre hozta. Napjainkban, az értékváltást megélő társadalmunkban a falusi települések közötti és a társadalmon belüli egyenlőtlenségek egyre jobban elmélyülnek. A munkanélküliségbe és szegénységbe került falusi emberek jó része még mindig kizárólag csak a kormányzati szinttől vagy az önkormányzattól várja sorsa jobbra fordulását, a piaci keretek között nem találja fel magát. Ugyanakkor az emberiség fejlődésének történelmében most, az információs társadalom korában először adatik meg, hogy a kis településeken is elérhető legyen minden, ami a szellemi fejlődéshez szükséges. E lehetőség kihasználása mellett ha van még egykét vállalkozó lokálpatrióta, helyi politikus többnyire polgármesterek , akik a falu javát akarják szolgálni, akkor ott elindul a fejlődés. A Pécsett megtartott V. falukonferenciakötetbe szerkesztett tanulmányok ezekről a problémákról és sikerekről szólnak.
  • Thumbnail Image
    Item
    Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón
    (MTA Regionális Kutatások Központja, 2000) Rechnitzer, János (szerk.); Horváth, Gyula (szerk.)
  • Thumbnail Image
    Item
    A régiók szerepe a bővülő Európai Unióban
    (MTA Regionális Kutatások Központja, 2000) Horváth, Gyula (szerk.)
  • Thumbnail Image
    Item
    A vidéki Magyarország az EU-csatlakozás előtt: VI. Falukonferencia
    (MTA Regionális Kutatások Központja, 2003) Kovács, Teréz (szerk.)
    A VI. falukonferencia megtartása az európai uniós csatlakozásunk előtti utolsó évre esett, aminek hatása érezhető volt konferenciánk cím- és témaválasztását illetően is. A vidék felzárkóztatásának kérdése jelenleg is nagyon időszerű, de várhatóan a jövőben, Magyarország uniós csatlakozásával még időszerűbb lesz. A rendszerváltás után a falusi térségekben élők az országos átlaghoz viszonyítva nagyobb arányban tartoztak a vesztesekhez, és minél távolabb volt egy falu a várostól, annál inkább nőtt a vesztesek aránya. Azért, hogy ez ne ismétlődjön meg, most összefogásra, együttműködésre, szolidaritásra van szükség. A kötetben szereplő tanulmányok szellemiségükben ezt a célt szolgálják, és szakmai választ adnak az agrár- és vidékfejlesztés egyes fontos kérdéseire.