Könyvek - Tanulmánykötetek - magyar nyelvű (RKI)

Permanent URI for this collection

https://regscience.hu/handle/11155/118

Browse

Now showing 1 - 20 of 81

Alföldi kaleidoszkóp : A magyar vidék a XXI. században: Tanulmányok a 70 éves Csatári Bálint köszöntésére
(Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete, 2019) Farkas, Jenő Zsolt (szerk.); Kovács, András Donát (szerk.); Perger, Éva (szerk.); Lennert, József (szerk.); Hoyk, Edit (szerk.); T. Gémes, Tünde (szerk.)
Az "alföldi út" kérdőjelei: Alföld-kongresszus, 1993
(MTA Regionális Kutatások Központja, 1994) Timár, Judit (szerk.)
A kötet az 1993. december 1-jén és 2-án Békéscsabán megtartott ALFÖLD-KONGRESSZUS előadásait tartalmazza
Általános keretterv a Dráva-régió számára: DUPLO Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program
(MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete, 2014) Suvák, Andrea (szerk.); Póla, Péter; Varjú, Viktor; Gyüre, Judit; Đanković, Biljana; Ivoševac, Brigita; Đurđević, Nemet Ana; Moharić, Matija; Schubert, József; Sindler, Csaba
A Dráva térség annak ellenére, hogy egységes földrajzi egység, számos közigazgatási terület között oszlik meg, és sok intézmény hatáskörébe tartozik (Nemzeti Park, Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, különböző közigazgatási egységek). Emellett a térséggel sok különböző típusú fejlesztési terv foglalkozott már, elsősorban három megközelítésben: turizmus, természetvédelem és helyi fejlesztések. A projekt fő célja a térségre készült nagyszámú terv és fejlesztési koncepció felülvizsgálata és egyeztetése, illetve azoknak a jelenleg helyi igényekhez és korlátokhoz történő igazítása volt. A DUPLO projekt egyrészt áttekintette a projekttérségre érvényes fejlesztési terveket, másrészt pedig célként tűzte ki egy olyan új, átfogó tervezési keret megalkotását, amely az egész térséget egységes egészként kezeli. Ezt a keretet a partnerek dolgozták ki, az érintett helyi szereplők tapasztalata és motivációi alapján. A jelen dokumentum a következő program keretén belül került kidolgozásra: Egységes Tervezési Eszköz a Dráva-térségre (Drava Region Unified planning Toolkit), DUPLO, IPA Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Program (Cross-border Programme Hungary-Croatia)(IPA HUHR 1102/2.1.4/0014). A DUPLO projekt egy Horvátország-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Projekt, amely 2013 április 1-én indult és összesen 16 hónapig tartott.
Az átalakuló világrend küszöbén
(Publikon, 2013) Grünhut, Zoltán (szerk.); Vörös, Zoltán (szerk.)
Henry Kissinger a nagysikerű Diplomácia című monográfiájában azt írta: „Minden évszázadban színre lép egy ország, amely szinte bizonyos természeti törvényszerűségként mind hatalmánál fogva, mind pedig szellemi és erkölcsi indíttatásból saját értékrendjének képére formálja át a nemzetközi rendszer egészét”. Az amerikai stratéga úgy véli, a 17. században Franciaország, a következő száz év során Nagy-Britannia, aztán a Habsburg Birodalom, az elmúlt században pedig az Egyesült Államok volt a legjelentősebb hatással arra a majdhogynem definiálhatatlan jelenségre, amelyet egyetlen szóval világrendnek nevezünk, noha tisztában vagyunk vele, stabil „rend” soha nem volt a nemzetközi kapcsolatokban, s mostanság sem beszélhetünk ilyesmiről. Továbbszőve Kissinger gondolatmenetét, jogosan merül fel a kérdés: a 21. században mely nemzet fellépése hat majd sorsfordító eseményként? Bár sokak számára kézenfekvően Kína testesíti meg a választ, s gazdasági, diplomáciai, geopolitikai összefüggésben nem is alaptalan e vélekedés, mégis reálisabb az Egyesült Államok dominálta nemzetközi erőteret felváltó új korszakot valamiféle sokpólusú világként elképzelni. A kötet 12 tanulmány keretében azon országokat, szubnacionális együttműködéseket és térségeket vizsgálja, amelyeknek így vagy úgy, számukra kedvező kilátásokat, avagy kihívásokkal teli megpróbáltatásokat tartogatva, de szerepük lesz a fennálló világrend átalakulásában.
Burgenland
(Nemzetstratégiai Kutatóintézet, 2017) Fábián, Attila (szerk.); Hardi, Tamás (szerk.); Jankó, Ferenc (szerk.)
Dél-Pannónia
(MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete, 2013) Hajdú, Zoltán (szerk.); Nagy, Imre (szerk.)
Délkelet-Európa : államhatárok, határokon átnyúló kapcsolatok, térstruktúrák
(MTA Regionális Kutatások Központja, 2007) Hajdú, Zoltán (szerk.); Raffay, Zoltán (szerk.); Illés, Iván (szerk.)
Dialógus a regionális tudományról
(Magyar Regionális Tudományi Társaság, 2012) Rácz, Szilárd (szerk.); Rechnitzer, János (szerk.)
A Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola a Magyar Regionális Tudományi Társasággal együttműködésben egy olyan kötetet kívánt közreadni, amely a regionális tudomány művelőinek dialógusát mozdítja elő. Ennek érdekében mindegyik generációból gondolatközlésre kértünk fel szerzőket. A kötet koncepciója, hogy a regionális tudomány jelenlegi helyzetét, jövőbeli kutatási irányait és lehetséges kihívásait felvillantsa. A tanulmányok inkább töprengések, gondolatok, meglátások, a jelen irányainak értékelései és a jövő trendjeinek, vízióinak vázolásai. Olyan eligazodást segítő munkák, amelyeket a fiatalabb kutatók éppúgy használhatnak, mint az idősebbek, s értékes információkkal szolgálhatnak a társtudományok művelői számára is. Mindannyiunk számára elgondolkodtatóak lehetnek, vitákra serkentenek, ezáltal előbbre viszik a tudományterületet, annak jövőbeli megújításához adalékot nyújtanak. A kötet mozaikszerűen, tizenhét kutató által készített pillanatfelvétel segítségével kíván áttekintést nyújtani a regionális tudományról.
Együttműködés és innováció: nem lehetetlen! Kézikönyv kis- és középvállalkozások számára
(MTA KRTK RKI Nyugat-magyarországi Tudományos Osztály, 2013) Baráth, Gabriella (szerk.)
Elválaszt és összeköt - a határ : társadalmi-gazdasági változások az osztrák-magyar határ menti térségben
(MTA Regionális Kutatások Központja, 1999) Nárai, Márta (szerk.); Rechnitzer, János (szerk.)
Az Európai Unió bővítésének kihívásai – régiók a keleti periférián.: III. Alföld-kongresszus
(Nagyalföld Alapítvány, 2005) Nagy, Erika (szerk.); Nagy, Gábor (szerk.)
Az Európai Unió külső határán: Együttműködések Magyarország keleti államhatárai mentén
(MTA Regionális Kutatások Központja, 2005) Baranyi, Béla (szerk.)
A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja által gondozott legújabb kötet fontos és időszerű kérdésekkel foglalkozik. A határokkal, határmenti régiókkal és a határon átnyúló együttműködéssel kapcsolatos ismereteket alapvetően befolyásolják ugyanis azok a geopolitikai történések, amelyek az új Európa külső és belső határainak létrejöttét kísérték és kísérik. Közismert, hogy 2004. május 1-je jelentős mérföldkő volt az európai bővítési folyamatban: nyolc közép-és kelet-európai állam, valamint Málta és Ciprus csatlakoztak az Európai Unióhoz. Rajtuk kívül előreláthatólag már 2007-ben egy újabb bővítésre is sor kerül, hiszen Románia és Bulgária is az Unió előszobájában várakozik a bebocsátásra. Azegyüttműködés - különösen annak regionális és lokális határon átnyúló formáinak -szemszögéből vizsgálva az Európai Unió bővítése, a vízumokra és a határon átnyúló mobilitásra vonatkozó schengeni kritériumok bevezetése, csakúgy, mint az új „partnerség" kialakítása Ukrajnával és más szomszédos országokkal mind-mind egy gyorsan változó tágabb geopolitikai kontextusban értelmezhetők. A MTA RKK már évek óta aktív résztvevője a különböző határon átnyúló együttműködési formák gyakorlati megvalósítását vizsgáló kutatásoknak. Ezért is különösen fontos, hogy az ún. EXLINEA EU5-ös Nemzetközi Kutatási Programban résztvevő Debreceni Osztály kutatóinak úttörő munkája eljusson a szélesebb hazai és nemzetközi tudományos és szakmai körökhöz Európa geopolitikai átrendeződésének jelenlegi kiemelten fontos, történelemformáló időszakában. Több mint nyilvánvaló ugyanis, hogy a határon átnyúló együttműködés erősítését szolgáló minden jobbító szándék komoly hozzájárulást jelenthet a schengeni határvonással együtt járó helyzet kezeléséhez is, számolva immár az EU külső határainak számító magyar-román és magyar-ukrán államhatárok túloldalán, nemzetstratégiai szempontból továbbra sem elhanyagolható nagyszámú tömb- és szórványmagyarság jelenlétével.
Fejezetek a regionális gazdaságtan tanulmányozásához
(MTA Regionális Kutatások Központja, 1995) Rechnitzer, János (szerk.)
A fenntartható fejlődés és a megújuló természeti erőforrások környezetvédelmi összefüggései a Kárpát-medencében
(MTA Regionális Kutatások Központja, 2008) Fodor, István (szerk.); Suvák, Andrea (szerk.)
A XXI. század elején az emberiséget talán legmélyebben foglalkoztató probléma az, hogy saját jövőjét, további fennmaradásának biztosítását hogyan tudja összekapcsolni természeti környezetének a végső pusztulástól való megmentéséveI. Az már az 1980-as közepe óta igazoltnak tűnik, hogy a gazdasági növekedésnek azok a modelljei, amelyek nem tanúsítanak kellő mértéktartást a természet eltartóképességévei szemben és kellő figyelmet a társadalmi igazságosság iránt, súlyos kudarcra, bukásra vannak ítélve (Our Common Future 1987; Riói Föld Csúcs 1992 stb.). Azóta a kérdést még markánsabban, még türelmetlenebbül teszik fel a környezeti konfliktus kutatói. Mit jelent a fenntartható fejIődés tartalma? Milyen korlátozott gazdaságfejlesztéssei valósítható meg globálisan, lokálisan vagy az ember közvetlen térségében a környezeti fenntarthatóság? A környezettudományi kutatások ugyanakkor talán a középső méretarányt fedő renális összefüggések feltárásában mutatnak legnagyobb adósságot mind a mai napig. Ráadásul nagyon sok környezeti konfliktus regionális léptékben jelentkezik szerte egész Földünkön. Ilyen regionális teret ölel fel a Kárpát-medence, amely Európa nagytájai közül is kiemelkedik természeti környezetének érzékenységéveI és a szennyezés veszélyforrásaival, ugyanakkor természeti értékeiben különösen gazdag kistájainak színes sokaságából tevődik össze. A ritka természeti értékek sokaságára csupán egyetlen példát említünk, a kiemelten védett barlangok száma meghaladja a tízezret. Mindezek mellett arra is figyelnünk kell, hogy az itt lévő veszélyforrások nagy száma - a fenntarthatatlan gazdálkodás eredményeként - végveszélybe sodorhatja természeti értékeinket is. Az Ungvári Nemzeti Egyetem kutatásai arról tanúskodnak, hogy csupán Kárpátalja térségében közel hatszáz növényfajt és kétszázhatvan állatfajt fenyeget a kihalás veszélye. Ez a jelenség aktívabb védelemre ösztönöz bennünket. Figyelemre méltó azonban, hogya Kárpát-medence nem csupán védendő természeti ékeiben gazdag, de a gazdaság működéséhez nélkülözhetetlen természeti erőforrásokban is bővelkedik még napjainkban. De meddig? A környezeti fenntarthatóságot kifejező ökológiai lábnyom (2003-as adatok alapján) arról tanúskodik, hogy Európában csupán Albánia és Moldávia fogyaszt a fenntarthatósági határérték alatt, amely egyenletes fogyasztási elosztás mellett az emberiség egészére számítva 1,8 ha/fö. Ma Magyarországon az ökológiai lábnyom átlagban 3,6 ha/fő. Ez azt mutatja, hogy rosszul gazdálkodunk természeti értékeinkkel. Talán itt, a Kárpát-medencében az elfogyasztott javak mennyisége nem sok, de a meg nem újuló és megújuló természeti erőforrások használása, illetve elfogyasztása biztosan pazarló struktúrában történik. Ez önmagában is felveti a fenntarthatóság kérdőjeleit a Kárpát-medence országaiban. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogya Kárpát-medence környezeti konfliktusai, az azok mögött meghúzódó érdekellentétek csak közös elhatározással és cselekvéssel háríthatók el vagy mérsékelhetők. Ezek a célok a Kárpát-medence valamennyi országának együttes érdekét képviselik, mint ahogy a megújuló természeti erőforrások jobb kihasználására való törekvés is, amely egybeesik az Európai Unió környezetpolitikájának fenntartható stratégiájával. Ezeket a gondolatokat vitattuk meg 2008. november 10-11-én Pécsett A fenntartható fejlődés és a megújuló természeti erőforrások környezetvédelmi összefüggései a Kárpát-medencében cÍmű nemzetközi tudományos konferencián az MTA Pécsi Akadémiai Bizottság szervezésében, amelynek anyagát lektorált kötet formájában adjuk az Olvasó kezébe. A tudományos konferencián 125 fő vett részt, a szakembereken kívül számos hazai és határon túli doktori iskola képviselője is. A konferencia folytatása a 2003-ban megrendezett A fenntartható fejlődés környezetvédelmi összefüggései a Kárpát-medencében című tanácskozásnak és egyben előzménye a 2010-ben Pécs Európa Kulturális Fővárosa programjához kapcsolódó A Kárpát-medence, Európa nagy tája természet- és környezetvédelme című konferenciának, amely egész Európa számára nyitott.
A fenntartható mezőgazdaságtól a vidékfejlesztésig: IV. Falukonferencia
(MTA Regionális Kutatások Központja, 1997) Kovács, Teréz (szerk.)
Földből élők: Polarizáció a magyar vidéken
(Argumentum Kiadó, 2016) Kovács, Katalin (szerk.)
A gazdaságszerkezet és vonzáskörzet alakulása
(Universitas-Győr Nonprofit Kft, 2014) Lados, Mihály (szerk.)
Határkonstrukciók magyar-szerb vizsgálatok tükrében
(MTA Regionális Kutatások Központja, Alföldi Tudományos Intézet, 2007) Timár, Judit (szerk.)
Hátrányban vidéken
(Argumentum Kiadó, 2013) Kovács, Katalin (szerk.); Váradi, Monika Mária (szerk.)
Innováció támogatási rendszerek: Kézikönyv mikro- és kisvállalkozások számára
(MTA KRTK RKI Nyugat-magyarországi Tudományos Osztály, 2014) Lados, Mihály (szerk.); Kovács, Gábor (szerk.)

Browse

Browsing Könyvek - Tanulmánykötetek - magyar nyelvű (RKI) by Title

Results Per Page

Sort Options