Folyóiratcikkek - magyar nyelvű (RKI)

Permanent URI for this collection

https://regscience.hu/handle/11155/112

Browse

Browsing Folyóiratcikkek - magyar nyelvű (RKI) by Author "Beluszky, Pál"

Now showing 1 - 3 of 3
  • Thumbnail Image
    Item
    Borsod-Abaúj-Zemplén megye „fogyó félholdja”
    (2019) Beluszky, Pál
    Az alábbi írás nem tekinthető kutatási eredménynek. Annak – az egyébként meglehetősen ismert – helyzetnek az érzékeltetésére szánjuk, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi sávjában, az országhatár mentén az Ózdi járás déli határától, Borsodnádasdtól a Hegyközig, Sátoraljaújhely városhatáráig 20–35 km széles, összefüggő hátrányos helyzetű, rossz természeti adottságú, kedvezőtlen forgalmi helyzetű, gyors ütemben hanyatló, helyenként „menekülésszerű” elvándorlá ssal sújtott aprófalvas övezet húzódik. E dombvidéki jellegű táj(sorozat) mintegy 2650–2700 km2 kiterjedésű (Komárom megye területe 2264, Nógrádé 2544 km2), rajta 170–172 település található, ezekben 2017-ben 126 ezer ember élt. A népsűrűség 47,3 fő/km2. Az övezet hátrányos hel yzete nem mai keletű – tulajdonképp évszázadokkal korábban is felismerhető folyamatokra vezethető vissza –, de folyamatosan változó problémákat produkálva mindmáig fennáll s „kezelést” igényel. (Ez a „kezelés” helyenként és esetleg a „tervszerű visszavonulás” levezénylésé t is jelentheti.) S miután a „problémák” mixe időről-időre változik, „kezelésük” is új megoldásokat igényel, mindez pedig az övezet folyamatos vizsgálatát követeli meg, a lehetséges „új és új megoldások” számbavételét. E bevezető írásunk az említett problémákat és lehetséges „kezelésüket” veszi számba. Hangsúlyozva, hogy e problémák mélyebb okainak feltárása, a folyamatok megi smerése még előttünk álló feladat.
  • Thumbnail Image
    Item
  • Thumbnail Image
    Item
    A városok - olvasztótégelyek? (A [nyelvi] asszimiláció területi vonatkozásai a dualizmus korában - II.)
    (2017) Beluszky, Pál
    In the Austro-Hungarian Monarchy (1867–1918), many different peoples (national, national) lived together in point of their mother tongues, their history, their geographic characteristics, their denominational affiliation, their public status and their political aspirations. This complicated nationality composition and relations characterized the population of Hungary, which forms part of the Monarchy (325.4 thousand km2, 20.88 million inhabitants); in 1910, 45.5% of the country's population was non-Hungarian, with six nationalities (German, Slovakian, Romanian, Serbian, Croatian, Ruthenian) exceeding 470,000, and thousands of Slovanians, Bulgarians, Poles, Italians, Czech Moravians lived in the country. The Hungarians (Hungarian native speakers! - since the Hungarian statistical service did not keep count of the nationality but the mother language). were in 1890 in a minority and their proportion rose to 54.5% by 1910. Although state administration was "officially" based on the state-nation approach, in practice, together with the Hungarian vox populi, was worried about the high proportion of non-Hungarians from the country's population and urged the language change of the ethnic minority population, the "becoming Hungarian", that was going quickly in the country (1880: 46.6% Hungarian mother tongue, 1910: 54.5%). On the one hand, the growing proportion of Hungarians stemmed from the higher than average natural increment and the linguistic assimilation (but to the increase in proportion of Hungarians contributed by the fact that nationalities participated in the emigration beyond their ratio). The study took into account the causes of language assimilation, with special regard to spatial structure impacts (the geographic, settlement specificities of the residential areas of individual nationalities, the effects of urbanization, etc.).