Folyóiratcikkek - magyar nyelvű (RKI)
Permanent URI for this collection
Browse
Browsing Folyóiratcikkek - magyar nyelvű (RKI) by Author "Bálint, Dóra"
Now showing 1 - 5 of 5
Results Per Page
Sort Options
- ItemDigitális ökoszisztéma – A megosztáson alapuló gazdaság definíciójának egy lehetséges megközelítése(2021) Bálint, DóraJelen tanulmány az információs kor egyik recens jelenségét, a megosztáson alapuló gazdaság vizsgálatát helyezi középpontjába, mely ernyő-jellege miatt nem rendelkezik egységes definícióval (Dudás, Boros 2019). Az írásban a szakirodalom alapján négy olyan alappillért azonosítok, mely a jelenség szűkebb értelmezéséhez szolgáltathat alapot. Ezek a magánszemélyek közvetlen összekapcsolása (1), a kihasználatlan kapacitások megosztása (2), az átmeneti, ideiglenes hozzáférés (3), valamint a digitalizáció által az online platform, mint szervezőerő (4). Az alappillérek kijelölése természetesen olyan kérdéseket és dilemmákat is felvet a fogalommal kapcsolatban, melyet az írásban bemutatok. A tanulmány konklúziója, hogy egy olyan komplex ökoszisztéma, mint a megosztáson alapuló gazdaság, bár természetszerűleg nem rendelkezhet egységes, konszenzuális definícióval, ám mégis szükséges törekedni egy keretrendszer kialakítására, annak okán, hogy a témában születő publikációkat értelmezni lehessen.A tanulmány három nagy egységből épül fel, melynek első felében röviden bemutatom a megosztáson alapuló gazdaság hátterét társadalomföldrajzos perspektívából. Ez két nagyobb alegységre oszlik, az információrobbanás és a területiség kapcsolatára, valamint a tér új dimenzióinak (online, digitális terek) rövid áttekintésére. Ezt követően a megosztáson alapuló gazdaság kialakulásában szerepet játszó tényezőket és elterjedését tekintem át végül pedig a harmadik részben definícióinak bemutatását követően a négy alappillér azonosítása és elemzése következik.
- ItemKözösségi munkavégzési terek és kreatív gazdaság egy periférikus nagyvárosban(2024) Bálint, Dóra; Horeczki, Réka; Lux, GáborA városi terek átalakulása a kreatív gazdaság értékteremtő szerepének felértékelődéséhez vezetett, amely többek között a kreatív munkavégzés új formáiban jelent meg. Az elmúlt másfél évtized a közösségi munkavégzés modelljének rohamos terjedését és számos formájának kialakulását eredményezte. A kreatív terek erősen kötődnek a globalizáció rendszereihez, ám egyben a lokális terekhez is szorosan kapcsolódnak, a glokalizáció sajátos formáját képviselik. Ugyanakkor a kreatív gazdaságot erős centrum-periféria megosztottság jellemzi, és bár formái a földrajzi és gazdasági perifériákon is megjelentek, ezekben a terekben léptékbeli, hálózatokhoz kötődő és intézményi hátráltató tényezők nyomják rá bélyegüket a fejlődésre. A sikeres kulturális ökoszisztémák felépítése jelentős nehézségekbe ütközik, amely a városfejlesztési politikák elé is akadályokat gördít. Ehhez kapcsolódva a tanulmányban Pécs, egy periférikus helyzetű nagyváros, ezen belül a közösségi munkavégzési terek (coworking központok) példáján keresztül elemezzük a periférikus kreatív gazdaságok formálódását és sajátos kihívásait. A nemzetközi és hazai szakirodalom tükrében a megosztáson alapuló gazdaság keretein belül vizsgáltuk a coworking jelenségét és annak térbeli hatásait, különös tekintettel a térségi perifériákra, majd három fázisban, a pécsi kreatív miliő felmérése és szakértői interjúk felhasználásával empirikus kutatást végeztünk. A hazai vidéki nagyvárosok között Pécs a kreatív városfejlesztési stratégiák és a coworking mozgalom bölcsője, ugyanakkor ez a fejlődési pálya számos nehézséggel küzd, a város kreatív értékeinek termékesítése elmarad a várakozásoktól. Kutatásunk eredményei azt mutatják, hogy a városban a coworking központok sokszínű ökoszisztémája jött létre. Működésükben a nemzetközi mintákhoz hasonlóan meghatározó a belváros kulturális vonzereje és az egyetem szerepe; a pandémia utáni években pedig új bővülési hullám jeleit és a digitális nomádok újkeletű megjelenését láthatjuk. Ugyanakkor, bár ezek a központok katalizátorszerepet játszanak a kreatív gazdaság fejlődésében, még nem került sor érdemi klaszteresedésre, a tudásmegosztáson és kollektív tanuláson alapuló előnyök megjelenésére és a közösségi reziliencia kialakulására. Alacsony a tradeable kreatív termékek jelenléte, a szektort pedig számottevő fenntarthatósági problémák – bizonytalan üzleti modellek és a külső forrásoktól való függőség – jellemzik. A centrum–periféria viszonyok erős érvényesülése tehát a coworking, és a szélesebben értelmezett kreatív gazdaság lassú fejlődését vetíti előre Pécs városában.
- ItemÖttusán át a triatlonig – a nemzetközi földrajzi olimpia és a hazai válogatóverseny felépítésének összehasonlító elemzése(2022) Bálint, DóraThe International Geography Olympiad (iGeo) is the largest geography competition in the world among students attending secondary schools. It measures different mainly practice-oriented skills such as the analysis of geographical data and suggestions for local development. In this study, I compare the tasks of this competition and the Hungarian selection competition to highlight the main differences. I use the tests opened to the public in these two competitions. The study also attempts to present some of the challenges of the preparation process based on the preparation experience between 2018 and 2021 with ten students. In the conclusion, I identify six key activities which help to develop the preparation process. The study consists of three large units. In the first, I summarize the general characteristics of the national selection competitions. Next, I analyse the structure, rounds, and tasks of iGeo and Hungeo. In the last section, I present the Hungeo-specific tasks which only occur in the national competition.
- ItemA telekocsizás utasszámának területi változásai a COVID-19-járvány első két hullámának idején, az Oszkar.com platform adatai alapján(2021) Bálint, DóraA COVID-19-járvány következtében világméretben és jelentősen visszaesett a mobilitás valamennyi összetevője, a településen belüli közlekedéstől egészen a földrészek közötti utazásokig. A tanulmány célja a hazai telekocsi-forgalom elemzése az első két járványhullám idején. A szerző a legnagyobb hazai, magánszemélyeket összekötő megosztáson alapuló modellben működő platformon (Oszkar.com) lefoglalt ülőhelyszámokból tíz darab háromnapos időszak lekérdezését a bázishoz (a legnépszerűbb Miskolc–Budapest útvonal februári forgalmához) viszonyította. A tanulmány a járványhelyzettel összefüggő korlátozó intézkedések mobilitásra gyakorolt hatásait nemcsak időben, hanem területileg is vizsgálja. Eredményei szerint a második hullám mind a fertőzöttek, mind pedig a halálozások számában az elsőnél sokkal súlyosabban érintette hazánkat, a telekocsi-forgalom az első hullámban mégis jelentősebb mértékben esett vissza a bázishoz képest, ami a korlátozások időbeli eltérésével, a gazdaság 2020 tavaszi szinte teljes leállásával, valamint a vírus elhúzódó jelenlétével magyarázható, és arra enged következtetni, hogy a COVID-19- járvány kezdeti, sokkszerű hatásai hosszabb távon alkalmazkodásra kényszerítik a társadalmat.