Folyóiratcikkek - idegen nyelvű (RKI)

Permanent URI for this collection

https://regscience.hu/handle/11155/111

Browse

Browsing Folyóiratcikkek - idegen nyelvű (RKI) by Subject "agglomeráció"

Now showing 1 - 3 of 3
  • Thumbnail Image
    Item
    Geographical context of the revealed competitiveness of urbanised areas in Hungary excluding the Budapest agglomeration
    (2017) Dudás, Gábor; Vida, György
    The processes of economic globalization have transformed socio-economic spatial functioning of the territories. These trends caused international competition between countries, regions, and settlements. According to this, nowadays, the examination of competitiveness has become an important research question in economic geography. The aim of our study is to examine the scale-dependent processes of revealed competitiveness of agglomerations, agglomerating areas, and settlement groups in Hungary excluding the Budapest agglomeration. The study was based on quantitative research methods usingan empirical database and mathematical statistical methods. Firstly, we conducted a Principal ComponentAnalysis (PCA) of revealed competitiveness in different geographical scales and afterwards, we utilizedthe method of Spatial Autocorrelation on a settlement level. Our findings showed that there aresignificant spatial differences among the performance of the Hungarian urbanised areas. The east-west dichotomy considering competitiveness despite the European Unions’ developmental funds is still present between agglomerations, agglomerating areas, and settlement groups in Hungary. Moreover, accordingto our calculations, intra-regional polarization and scale mechanism are in connection with revealed competitiveness and it is justified by spatial autocorrelation.
  • Thumbnail Image
    Item
    Minor cities in a metropolitan world challenges for development and governance in three Hungarian urban agglomeration
    (2014) Lux, Gábor
    Minor cities represent urban centres on a sub-metropolitan scale which are struggling to integrate into competitive city networks characterized by intense, worldwide agglomeration processes. Lacking suf?cient mass and often situated on Europe’s geographic or socio-economic peripheries, they must balance specialization and diversi?cation agendas, and develop effective urban governance to remain viable economic centres. This paper investigates ongoing urbanization processes and their effects on minor cities, illustrated by three case studies from Hungary. Findings suggest that development cooperation and the foundations of ‘urban regimes’ emerge even in small and institutionally weak city-regions, although the content, as well as organization of the resulting arrangements exhibit differences from the base model.
  • Thumbnail Image
    Item
    Suburbanization processes in Sofia: demographic, socio-economic and spatial transformation of the agglomeration area
    (2024) Kazakov, Boris; Hardi, Tamás; Ilieva, Nadezhda; Ravnchka, Aleksandra; Rácz, Szilárd; Smahó, Melinda
    A tanulmány Bulgária fővárosának, Szófiának az agglomerációját, annak kiterjedését, népességdinamikáját, szuburbanizációs folyamatait, az új beépítéseket, valamint az agglomerációt alkotó települések közötti különbségeket vizsgálja. A települések népességdinamikájának elemzésére (a 2001-2021 közötti időszakot két szakaszra bontva) John W. Webb tipológiáját alkalmazza. A beépített területek és a vízzáró felszínek változásait műholdfelvételek és a Copernicus adatbázisban elérhető vízzárósági rétegek felhasználásával kutatja, különböző intenzitású új beépített területeket határoz meg. A települések gazdasági profilját és munkaerőpiaci helyzetét a GDP ágazati szerkezete, a foglalkoztatási és a munkanélküliségi ráta, a közvetlen külföldi tőkebefektetések és egyéb paraméterek alapján elemzi. Az agglomeráció központja – Szófia városa – morfológiai szerkezetét is vizsgálja. A demográfiai és gazdasági folyamatok, valamint az új építkezések intenzitása alapján körülhatárolja a főváros körüli aktív befolyási övezetet, amely egyrészt az intenzív új beépítés területeit, másrészt az utóbbi években jelentős bevándorlási többletet felmutató településeket foglalja magába. Ez a zóna képezi az agglomeráció lényegét, ahol a szuburbanizáció és a gazdasági tevékenységek a legintenzívebbek.