HUN-REN KRTK Regionális Kutatások Intézete

Permanent URI for this community

https://regscience.hu/handle/11155/1

Browse

Browsing HUN-REN KRTK Regionális Kutatások Intézete by Subject "agglomeráció - Budapest"

Now showing 1 - 10 of 10
  • Thumbnail Image
    Item
    Assessing the sustainability of urbanization at the sub-national level : the Ecological Footprint and Biocapacity accounts of the Budapest Metropolitan Region, Hungary
    (2022) Kovács, Zoltán; Farkas, Jenő Zsolt; Szigeti, Cecília; Harangozó, Gábor
    The growing concentration of people and wealth often results in imbalances of resource consumption and carrying capacity, therefore, the sustainability assessment of urbanization can offer an important basis for global sustainable transition. This paper aims to provide an analysis of the environmental sustainability of urbanization in Hungary focusing on the long-term changes of ecological footprint and biocapacity at the sub-national level, with a special attention to the Budapest Metropolitan Region (BMR). During the research a hybrid method considering an input-output model and household consumption data was used for the calculation of regional ecological footprint, whereas biocapacity was measured on the basis of land use data. Findings suggest, that even though the ecological deficit of the country has been gradually decreasing since the early 2000s, due to a shrinking population and increasing biocapacity, the ecological overshoot is still significant in the case of Budapest and its agglomeration (30 fold and 2.4 fold respectively). The unsustainability of the BMR is caused partly by demographic factors (7.6% population growth as opposed to the the 7.7% decrease in the countryside) and partly by rising per capita ecological footprint values (especially in the agglomeration from 2.73 to 2.92 gha/capita), which are not balanced by biocapacity on the supply side. This research concluded that policy makers in ageing societies with a highly centralized urban system like Hungary should launch programmes targeted specifically to primary metropolitan areas to improve environmental efficiency and encourage people to change their consumption behaviour.
  • Thumbnail Image
    Item
  • Thumbnail Image
    Item
    A felszínborítás-változás modellezésének néhány tapasztalata a budapesti agglomeráció példáján
    (Neumann János Egyetem, 2019) Farkas, Jenő Zsolt; Molnár, András; Módos, Rita; Lennert, József
    Kutatásunk keretében Corine Land Cover és Urban Atlas adatokon alapuló felszínborítás-változásmodellt készítettünkLand Change Modeler for ArcGIS környezetben, mellyel 2040-ig jeleztük előre a várható felszínborítási, földhasználati változásokat a budapesti agglomeráció területén. A munka során négy klíma, valamint egy demográfiai és migrációs modell adatait is felhasználtuk, melynek eredményeként egy bázis és négy darab eltérő klímaszcenáriót tartalmazó előrejelzés született. Eredményeink szerint az összes szcenárióban jelentősen nő a beépített felszínek területe, melyek további város összenövésekhez,konurbációkhoz vezethetnek. A bővülés forrását alapvetően a szántó és a komplex művelésű területek adják. Azt is megállapítottuk, hogy a vizsgált időtávban a felhasznált klímamodellek csak csekély mértékben befolyásolták a földhasználat-változás települési szinten összesített területi mintázatainak alakulását. A kutatási projekt a „NATÉR továbbfejlesztése” (KEHOP-1.1.0-15-2016-00007) program keretén belül valósult meg.
  • Thumbnail Image
    Item
    Flaggschiff oder Wasserkopf?: Budapests Bedeutung und Position in Ungarn
    (2013) Beluszky, Pál
    Statistiken untermauern seit über hundert Jahren die Bedeutung Budapests innerhalb Ungarns, als Zentrum für Wirtschaft, Finanzwesen, Verwaltung, Bildungswesen usw. Diese Position, „das Übergewicht“ der Hauptstadt ist jedoch seit jeher umstritten, sowohl auf politischer Ebene als auch in der fachlichen Diskussion. In den Debatten, seien sie pro oder kontra Budapest, gibt es einen bemerkenswerten gemeinsamen Nenner, nämlich, dass die Entwicklung der Hauptstadt nicht Ergebnis „natürlicher“ Prozesse, sondern aus schließlich auf (fach- und entwicklungs-) politische Massnahmen zurückzuführen ist. Dieser Artikel liefert einen Überblick zur Geschichte Budapests, und argumentiert, dass die Entwicklung der Stadt immer ihren „natürlichen“ Potentialen – geographischen Gegebenheiten, ihrer Verkehrslage entsprang, dass aber die politischen und Machtstrukturen und die damit verbundenen Werte, Strategien, Eingriffe gleichzeitig immer mitspielten. Die Frage ist, ob die inneren Triebkräfte und die äußeren Verhältnisse mit einander in Harmonie stehen, wie in der zweiten Hälfte des 19. Jahrhunderts oder eben nicht, wie zur Zeit des Staatsozialismus.
  • Thumbnail Image
    Item
    Költözési szándék és lakóhelyi szuburbanizáció a budapesti agglomerációban
    (Kodolányi János Főiskola, 2015) Schuchmann, Júlia
  • Thumbnail Image
    Item
    A külterületi zártkertek benépesülése a lakhatási válság árnyékában: Egy Budapest környéki eset tanulságai
    (2022) Vigvári, András
    A külterületi zártkertekbe való kiköltözés az utóbbi évek egyik legjelentősebb és legsajátosabb lakásmobilitási formája Magyarországon, amelynek során korábbi mezőgazdasági besorolású, rurális területek félinformális lakóövezetekké váltak. Az egykori, települések környékén található zártkertek az intenzív mezőgazdasági kertművelés fontos bázisául szolgáltak, az államszocializmusban pedig a második gazdasághoz kapcsolódó termelés mellett rekreációs és szabadidős funkcióval is bírtak a háztartások életében. A rendszerváltást követő gazdasági és társadalmi változások következtében a zártkertek is erőteljes funkcióváltáson mentek keresztül, ami a zártkertek lakhatásban betöltött szerepének növekedéséhez vezetett. A zártkertek államszocialista korszakra jellemző kistermelői és rekreációs szerepe erőteljesen visszaszorult: a területek egy része gyors hanyatlásnak indult,míg a kedvezőbb elhelyezkedésű területek lakhatásban betöltött szerepe az 1990-es évektől fokozatosan felértékelődött. A városok vonzásában fekvő, olcsó ingatlanokat kínáló zártkertek a 2000-es évektől egyre több kiköltöző háztartás lakhatási célpontjává váltak. Tanulmányomban egy budapesti agglomeráció peremén elhelyezkedő zártkert átalakulásán keresztül azt kívánom bemutatni, hogy milyen strukturális folyamatok járultak hozzá az egykori mezőgazdasági területek benépesüléséhez.
  • Thumbnail Image
    Item
    Lakóhelyi szuburbanizációs folyamatok a Budapesti agglomerációban
    (Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola, 2014) Schuchmann, Júlia
  • Thumbnail Image
    Item
    Máig érő múlt
    (Szent István Egyetemi Kiadó, 2015) Beluszky, Pál
  • Thumbnail Image
    Item
    New Trends of Suburbanization Processes in the Budapest Metropolitan Region
    (Institute of Architecture and Urban & Spatial Planning of Serbia, 2013) Schuchmann, Júlia
  • Thumbnail Image
    Item
    Vízfej, vagy zászlóshajó?
    (Idresearch Kft. - Publikon Kiadó, 2014) Beluszky, Pál