HUN-REN KRTK Regionális Kutatások Intézete

Permanent URI for this community

https://regscience.hu/handle/11155/1

Browse

Browsing HUN-REN KRTK Regionális Kutatások Intézete by Subject "agglomeráció"

Now showing 1 - 7 of 7
  • Thumbnail Image
    Item
    A gazdaságszerkezet és vonzáskörzet alakulása
    (Universitas-Győr Nonprofit Kft, 2014) Lados, Mihály (szerk.)
  • Thumbnail Image
    Item
    Geographical context of the revealed competitiveness of urbanised areas in Hungary excluding the Budapest agglomeration
    (2017) Dudás, Gábor; Vida, György
    The processes of economic globalization have transformed socio-economic spatial functioning of the territories. These trends caused international competition between countries, regions, and settlements. According to this, nowadays, the examination of competitiveness has become an important research question in economic geography. The aim of our study is to examine the scale-dependent processes of revealed competitiveness of agglomerations, agglomerating areas, and settlement groups in Hungary excluding the Budapest agglomeration. The study was based on quantitative research methods usingan empirical database and mathematical statistical methods. Firstly, we conducted a Principal ComponentAnalysis (PCA) of revealed competitiveness in different geographical scales and afterwards, we utilizedthe method of Spatial Autocorrelation on a settlement level. Our findings showed that there aresignificant spatial differences among the performance of the Hungarian urbanised areas. The east-west dichotomy considering competitiveness despite the European Unions’ developmental funds is still present between agglomerations, agglomerating areas, and settlement groups in Hungary. Moreover, accordingto our calculations, intra-regional polarization and scale mechanism are in connection with revealed competitiveness and it is justified by spatial autocorrelation.
  • Thumbnail Image
    Item
    Győri agglomeráció kutatása és eredményei a 60-as évektől napjainkig
    (Universitas-Győr Nonprofit Kft, 2014) Honvári, Patrícia
    Vitathatatlan, hogy az agglomerációval, a településegyüttesekkel foglalkozó vizsgálatok régóta vonzzák a kutatók figyelmét. Sokan, sokféleképpen próbáltak választ adni az agglomerációs jelenségre, és különféle módszerekkel meghatározni, lehatárolni annak területét. Bár minden kutatás célja az volt, hogy a központi terület vonzáskörzetét meghatározza, eltérő módszerekkel kísérelték meg ennek leírását. A tanulmány a magyarországi, valamint elsősorban a győri térség elmúlt évtizedekben végzett agglomerációs kutatásairól, módszertanáról ad történeti áttekintést.
  • No Thumbnail Available
    Item
    Kritikus tömeg alatt: a fejlesztési együttműködés lehetőségei a kisebb nagyvárosokban
    (2013) Lux, Gábor
    A globális gazdaságban lezajló folyamatok a bővülő agglomerálódás és a nagyvárosok radikális felértékelődése felé mutatnak. A világvárosok hálózata és a hozzájuk kapcsolódó nagyvárosi központok a magas hozzáadott értékű gazdasági tevékenységek erős koncentrációját valósítják meg, és ezek a térségek a fejlesztéspolitika idealizált esettanulmányaivá is válnak. Ezzel párhuzamosan azonban az elégséges méretgazdasági előnyökkel nem rendelkező, 100–300 ezer lakosú kisebb nagyvárosok a perifériára sodródás veszélyével kénytelenek szembenézni. Mivel ezek a városok és kapcsolatrendszereik fedik le a közép-európai tér jelentős részét, kritikus kérdés, hogy képesek-e alkalmazkodni az uralkodó térfolyamatokhoz, képesek-e a gazdaságukat jó irányba elmozdító fejlesztő együttműködések kialakítására. Ebben a tanulmányban három kisebb nagyváros (Pécs, Miskolc és Győr) példáján azt vizsgálom, hogy a gazdasági szerkezet, a telephelyi adottságok és az üzleti környezet átalakulása, valamint a hálózatszerveződés milyen kapcsolatban van a helyi–térségi intézményi struktúrákkal, és mennyiben lehetséges az innovatív fejlesztéspolitika kialakítása olyan térségekben, ahol csak gyenge agglomerációs előnyök találhatók. A tanulmány felhívja a figyelmet a kedvező folytonosságot hordozó örökölt tényezők és az emberi erőforrások, a társadalmi tőke jelentőségére, valamint az ezek folyamatos megújítására képes intézményrendszer fontosságára. A városi kormányzás gyengesége miatt és meghatározó, tőkeerős hazai nagyvállalatok hiányában nem beszélhetünk fejlesztő városi rezsimekről, de a helyi tudás és a stratégiai gondolkodás városi térségekben fellelhető elemeinek egymáshoz illesztésével kialakíthatók a fejlesztési döntések megfogalmazására és képviseletére alkalmas fejlesztési koalíciók, illetve a neokorporativista (osztrák és délnémet mintájú) modellhez közel álló formalizált együttműködési rendszerek.
  • Thumbnail Image
    Item
    Minor cities in a metropolitan world challenges for development and governance in three Hungarian urban agglomeration
    (2014) Lux, Gábor
    Minor cities represent urban centres on a sub-metropolitan scale which are struggling to integrate into competitive city networks characterized by intense, worldwide agglomeration processes. Lacking suf?cient mass and often situated on Europe’s geographic or socio-economic peripheries, they must balance specialization and diversi?cation agendas, and develop effective urban governance to remain viable economic centres. This paper investigates ongoing urbanization processes and their effects on minor cities, illustrated by three case studies from Hungary. Findings suggest that development cooperation and the foundations of ‘urban regimes’ emerge even in small and institutionally weak city-regions, although the content, as well as organization of the resulting arrangements exhibit differences from the base model.
  • Thumbnail Image
    Item
    Suburbanization processes in Sofia: demographic, socio-economic and spatial transformation of the agglomeration area
    (2024) Kazakov, Boris; Hardi, Tamás; Ilieva, Nadezhda; Ravnchka, Aleksandra; Rácz, Szilárd; Smahó, Melinda
    A tanulmány Bulgária fővárosának, Szófiának az agglomerációját, annak kiterjedését, népességdinamikáját, szuburbanizációs folyamatait, az új beépítéseket, valamint az agglomerációt alkotó települések közötti különbségeket vizsgálja. A települések népességdinamikájának elemzésére (a 2001-2021 közötti időszakot két szakaszra bontva) John W. Webb tipológiáját alkalmazza. A beépített területek és a vízzáró felszínek változásait műholdfelvételek és a Copernicus adatbázisban elérhető vízzárósági rétegek felhasználásával kutatja, különböző intenzitású új beépített területeket határoz meg. A települések gazdasági profilját és munkaerőpiaci helyzetét a GDP ágazati szerkezete, a foglalkoztatási és a munkanélküliségi ráta, a közvetlen külföldi tőkebefektetések és egyéb paraméterek alapján elemzi. Az agglomeráció központja – Szófia városa – morfológiai szerkezetét is vizsgálja. A demográfiai és gazdasági folyamatok, valamint az új építkezések intenzitása alapján körülhatárolja a főváros körüli aktív befolyási övezetet, amely egyrészt az intenzív új beépítés területeit, másrészt az utóbbi években jelentős bevándorlási többletet felmutató településeket foglalja magába. Ez a zóna képezi az agglomeráció lényegét, ahol a szuburbanizáció és a gazdasági tevékenységek a legintenzívebbek.
  • Thumbnail Image
    Item
    A szuburbanizáció környezetátalakító szerepe a győri agglomerációban
    ("RIK-U" Kft., 2020) Hardi, Tamás; Hegyiné Bolla, Katalin
    One of the most important territorial processes in the highly urbanized continent of Europe is the suburbanization, urban sprawl which occurs in a gradual manner over long periods and is not perceived as dramatic. This paper examines the urban sprawl and its impacts in Hungary in the case of Győr Functional Urban Area, in an economic growing regional centres’ agglomeration. Desktop and field empirical researches were conducted, with different methods such us GIS analysis of land use change.