Könyvek - Monográfiák - magyar nyelvű (RKI)

Permanent URI for this collection

https://regscience.hu/handle/11155/116

Browse

Browsing Könyvek - Monográfiák - magyar nyelvű (RKI) by Author "G. Fekete, Éva"

Now showing 1 - 2 of 2
  • Thumbnail Image
    Item
    Innovációk a kistérségi fejlesztésekben
    (MTA Regionális Kutatások Központja, 1991) G. Fekete, Éva
    A 80-as évek közepétől egyre nagyobb érdeklődés követi Magyarországon is a települési és kistérségi (összefoglaló nevén helyi) fejlesztési törekvéseket. Magyaron szágon is több ezerre tehető azok száma, akik alkotó módon, tudatosan törekszenek saját lakókörnyezetük fejlődésének előbbre vitelére, az igényeiknek megfelelőbb társadalmi és gazdasági környezet formálására. Közülük sokan viszonylag hamar szembesültek azzal, hogy egy-egy település fejlesztése önmagában nem vihető sikerre, térségi összefogásra van szükség. A térségi együttműködéseket motiválják a település határon átnyúló természeti és infrastrukturális adottságok, a közszolgáltatások méretgazdaságosságból következő hatékonysági szempontjai és a piac törvényszerűségei. A több település együttműködésében megvalósuló helyi fejlesztés sajátos szakértelmet követel. Sajátos, mert nem korlátozódhat egyetlen ágazatra, a helyi fejlesztőnek - a komplexitás jegyében - mindenhez kell értenie egy kicsit. Sajátos azért is, mert - a partnerség jegyében - a helyi fejlesztő munka meghatározó részét az emberekkel való kommunikáció és a közösségfejlesztés teszi ki. Sajátos azért is, mert minden helyi fejlesztési projekt egy-egy saját fejlesztésű innováció, a helyi adottságok különbözőségéből adódóan, szükségszerűen eltér minden más projekttől. Sokat segíthet azonban mások próbálkozásainak, kifejlesztett innovációinak megismerése. Mások helyi fejlesztési projektjeiből ötletet meríthetünk, tanulhatunk hibáikból és sok projekt tanulmányozása során kirajzolódnak a helyi fejlesztés általánosítható jellemzői is. Minden különbözőség ellenére is kísérteties hasonlóságok figyelhetők meg a helyi fejlesztésekben, legyenek azok Magyarországon, Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban vagy éppen Indiában, netán Szenegálban. Kutatóként elsősorban ezeket a közös jegyeket, a mögöttük álló strukturális sajátosságokat, megjelenésük és terjedésük feltételeit keressük. Az MTA Regionális Kutatások Központja Északmagyarországi Osztályán 1993 óta követjük nyomon a hazai és külföldi helyi fejlesztési kezdeményezéseket. Ez idő alatt - az OKTK 611/94 és A1040/111.b. sz. projektjei keretében - több száz szervezetet és több ezer projektet ismertünk meg, ill. rábukkantunk számos külföldi összefoglaló elemzésre is. Tapasztalatainkat, az elemzések során levont következtetéseinket ezúton kívánjuk megosztani a téma iránt érdeklődőkkel. Az “Együtt! De hogyan?" sorozat a több települést átfogó helyi fejlesztések művelői számára készül. Az első, 1995-ben megjelent kötetben a helyi kezdeményezések elindulásáról, a több települést átfogó szerveződések kialakulásának világszerte megfigyelhető folyamatairól, a nemzetközi és a hazai kistérségi fejlesztő célú szerveződések intézményesülésének jellemzőiről volt szó. Ezúttal a helyi és kistérségi fejlesztések tartalmi kérdéseit tárgyaljuk. A helyi fejlesztés értelmezését követően a helyi fejlesztés innovációival, az innovációk megszületését és terjedését befolyásoló tényezőkkel és folyamatokkal foglalkozunk. Reméljük, hogy a kötetben közölt 50 (40 külföldi és 10 hazai) helyi fejlesztési esettanulmány is új ötleteket ad és hozzájárul a helyi fejlesztés innovátorainak képzéséhez, az újszerű megoldások megszületéséhez és terjedéséhez, valamint az ezt segítő regionális és nemzeti területpolitikák kidolgozásához és megvalósításához.
  • Thumbnail Image
    Item
    Kistérségi tervezés
    (Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség, 2008) G. Fekete, Éva
    A helyi és a kistérségi fejlesztés korunk divatossá vált fogalmai. Ám nem csak divatról van szó. A területi fejlődés és a területfejlesztés korábbi beavatkozásai mintegy kitermelték önmaguk tagadását. A motorizáció, a szintetikus anyagok, a tömegtermelés elterjedésével, az ebből következő erőforrás-koncentrációval jellemezhető modernizáció majd az azt felváltó, a gazdasági növekedés tengelyeit megerősítő, az egész Földet behálózó globalizáció számos olyan hatással járt, mely a kisebb területi egységekre, a lokális társadalmakra és gazdaságokra irányította a figyelmet. Általános felismeréssé vált, hogy a települések, az önálló identitással bíró kistérségek nem fejleszthetők a hatalmi centrumokból. A korábbi ágazati és területfejlesztési beavatkozások tapasztalatai egyértelműen igazolták a fejlesztés és az adott térség belső erőforrásai közötti harmónia elsődleges fontosságát. A belső erőforrásokba a termőföldön, ásványkincseken, táji-természeti és kulturális értékeken, a munkaerő mennyiségén és minőségén, az infrastrukturális adottságokon és a meglévő gazdasági szerkezeten kívül beleértjük a térség cselekvőképességét, a lakosok változtatásokhoz való viszonyát, térségi identitástudatát is. A mai területpolitikák mellett nem elég, ha egy térség elmaradott, ha gazdag természeti, netán kulturális értékekben, ha szinte egyoldalúan csak az agrárszektor jelenti a gazdaságot, ha elöregszik, ill. folyamatosan elvándorol a népesség, azaz minden paraméter azt mutatja, hogy a végletes leépülés elkerülése érdekében beavatkozásra van szükség. Az is kell, hogy még legyen a helyiekben annyi vitalitás, hogy megfogalmazzák fejlesztési igényeiket, számbavegyék lehetőségeiket és kezdeményezzék a változtatást. Ám a tapasztalatok azt is mutatják, hogy az akarat, bár nélkülözhetetlen, de még mindig nem elegendő. Tudniuk is kell, hogy hogyan lehet elérni, amit akarnak. A tudáson felül céljaik megvalósításához külső támogatottságra is szükségük van. E két utóbbi, ha az első megvan, megszerezhető. Külső szereplők, így a központi kormányzat is e két utóbbi feltétel teljesülésében tudnak segíteni. Például azzal, hogy a helyi kezdeményezéseken alapuló fejlesztés más térségek tapasztalataiból leszűrt módszertanát, a szükséges technológiai ismertetőket, a külső környezet alakulására vonatkozó információkat a helyi szereplők rendelkezésére bocsátják. Pontosan ez a célja a Kapcsolat Projekt keretében megszületett, a kistérségi tervezésre vonatkozó ismereteket összefoglaló és a potenciális felhasználók számára átnyújtó jelen kiadványnak. A több mint másfél évtizedes tervezői és oktatói munkásság alatt letisztult mondanivaló közvetlenül nem igazodik egyetlen aktuális hivatalos tervezői útmutatóhoz sem. Nem kísérli meg az eddig e tárgyban megjelent segédleteket egy újabb változatba összegyúrni. Sokkal inkább a kistérségi tervezés logikáját kívánja érzékeltetni és az ennek a logikának megfelelő lehetséges rendszerben adódó feladatok megoldásához mintákat mutatni. A Kiadó és a Szerző is reméli, hogy az Észak-magyarországi régió kistérségeiben haszonnal forgatják majd az elméleti ismeretek mellett a tervezési munkákat megkönnyítő módszertani útmutatásokat és gazdag példakészletet is tartalmazó könyvet. Ezzel talán hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy az elkövetkező időszakban még több kiváló kistérségi projekt szülessen és a kistérségek fejlesztői képesek legyenek tudatosan alakítani saját térségük, közvetve az egész régió fejlődését.