Beszédes hallgatás : A csend interpretálása és a megismerés dilemmái a társadalomtudományi kutatásban
Loading...
Date
2017
Authors
Németh, Krisztina
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
Abstract
A Beszédes hallgatás című tematikus szám bevezetője a soron következő tanulmányokban felvetett problémák, dilemmák csomópontjait vizsgálja a szociológiai terepmunkát végző, interjúzó kutató szemszögéből. Jóllehet sem az elméleti áttekintés, sem a szóban forgó írások nem vállalkozhatnak a csend, a hallgatás és az eltakart valóságok teljes körű értelmezésére és az ezek megismerését övező problémák tematikus lefedésére, megpróbálják felvillantani a kutatót körülvevő csendek spektrumát, szituatív jelentéseinek sokféleségét, valamint a kutatót vagy éppen a kutatást övező csend (hallgatás) tágabb kontextusát, így a bizalom és a hatalom kérdését, illetve a kutatói pozíció bizonyos metaforáit. A csend egyszerre kötődik a hétköznapi beszédhelyzetekhez, illetve a tág értelemben vett kommunikatív
adatszerzéshez, tehát közvetítő közege, egyszersmind tárgya a társadalomtudományi vizsgálódásnak. Megértése megköveteli a személyközi helyzetekben létrejött közös, illetve kontextuális jelentések megfejtését. Az értelmezéskor a kutatónak egyfelől a saját pozíciójára és a helyzetekre gyakorolt hatására, másfelől a másik elzárkózására és megnyílására is reflektálnia kell.A csend (a hallgatás) értelmezése ugyanakkor többrétű és időben is dinamikus, s mindez nem pusztán az adatszerzés körülményeire (episztemológiai, módszertani és etikai kérdésekre) irányítja a figyelmet. Az utólagos, szisztematikus reflexió - akár a hermeneutikai munkaként felfogható „nyomozás” -
az in situ titokfejtés helyett/mellett bővítheti és mélyítheti az elemzési repertoárt és az értelmezés lehetőségeit is.
A Beszédes hallgatás című tematikus szám bevezetője a soron következő tanulmányokban felvetett problémák, dilemmák csomópontjait vizsgálja a szociológiai terepmunkát végző, interjúzó kutató szemszögéből. Jóllehet sem az elméleti áttekintés, sem a szóban forgó írások nem vállalkozhatnak a csend, a hallgatás és az eltakart valóságok teljes körű értelmezésére és az ezek megismerését övező problémák tematikus lefedésére, megpróbálják felvillantani a kutatót körülvevő csendek spektrumát, szituatív jelentéseinek sokféleségét, valamint a kutatót vagy éppen a kutatást övező csend (hallgatás) tágabb kontextusát, így a bizalom és a hatalom kérdését, illetve a kutatói pozíció bizonyos metaforáit. A csend egyszerre kötődik a hétköznapi beszédhelyzetekhez, illetve a tág értelemben vett kommunikatív adatszerzéshez, tehát közvetítő közege, egyszersmind tárgya a társadalomtudományi vizsgálódásnak. Megértése megköveteli a személyközi helyzetekben létrejött közös, illetve kontextuális jelentések megfejtését. Az értelmezéskor a kutatónak egyfelől a saját pozíciójára és a helyzetekre gyakorolt hatására, másfelől a másik elzárkózására és megnyílására is reflektálnia kell. A csend (a hallgatás) értelmezése ugyanakkor többrétű és időben is dinamikus, s mindez nem pusztán az adatszerzés körülményeire (episztemológiai, módszertani és etikai kérdésekre) irányítja a figyelmet. Az utólagos, szisztematikus reflexió – akár a hermeneutikai munkaként felfogható „nyomozás” – az in situ titokfejtés helyett/mellett bővítheti és mélyítheti az elemzési repertoárt és az értelmezés lehetőségeit is.
A Beszédes hallgatás című tematikus szám bevezetője a soron következő tanulmányokban felvetett problémák, dilemmák csomópontjait vizsgálja a szociológiai terepmunkát végző, interjúzó kutató szemszögéből. Jóllehet sem az elméleti áttekintés, sem a szóban forgó írások nem vállalkozhatnak a csend, a hallgatás és az eltakart valóságok teljes körű értelmezésére és az ezek megismerését övező problémák tematikus lefedésére, megpróbálják felvillantani a kutatót körülvevő csendek spektrumát, szituatív jelentéseinek sokféleségét, valamint a kutatót vagy éppen a kutatást övező csend (hallgatás) tágabb kontextusát, így a bizalom és a hatalom kérdését, illetve a kutatói pozíció bizonyos metaforáit. A csend egyszerre kötődik a hétköznapi beszédhelyzetekhez, illetve a tág értelemben vett kommunikatív adatszerzéshez, tehát közvetítő közege, egyszersmind tárgya a társadalomtudományi vizsgálódásnak. Megértése megköveteli a személyközi helyzetekben létrejött közös, illetve kontextuális jelentések megfejtését. Az értelmezéskor a kutatónak egyfelől a saját pozíciójára és a helyzetekre gyakorolt hatására, másfelől a másik elzárkózására és megnyílására is reflektálnia kell. A csend (a hallgatás) értelmezése ugyanakkor többrétű és időben is dinamikus, s mindez nem pusztán az adatszerzés körülményeire (episztemológiai, módszertani és etikai kérdésekre) irányítja a figyelmet. Az utólagos, szisztematikus reflexió – akár a hermeneutikai munkaként felfogható „nyomozás” – az in situ titokfejtés helyett/mellett bővítheti és mélyítheti az elemzési repertoárt és az értelmezés lehetőségeit is.
Description
Keywords
csend , hallgatás , kommunikáció , kutatói szerep
Citation
Szociológiai Szemle 27:(2) pp. 4-22. (2017)