Debreceni Egyetem

Permanent URI for this community

https://regscience.hu/handle/11155/333

Browse

Browsing Debreceni Egyetem by Title

Now showing 1 - 5 of 5
  • Thumbnail Image
    Item
    Adalékok a határ mentiség újraértelmezéséhez Magyarországon
    (2014) Baranyi, Béla
    Az első világháborút követő radikális geopolitikai átrendeződés új államok és államhatárok sokaságát hozta létre Közép-Európában. A nagyhatalmi alkuk eredményeként kialakított új nemzetállami keretek hosszú időre az interregionális kapcsolatok kiszélesítésének legfőbb akadályává váltak Közép-Európában, mindenekelőtt Magyarországon. Az új helyzettel együtt járó ellenséges viszony és a bizalmatlanság légköre nem kedvezett a szomszédsági kapcsolatoknak sem. A Kárpát-medence térképét drasztikusan átrajzoló trianoni békeszerződés (1920) alapján meghúzott határok, a példátlan nagyságrendű terület- és népességvesztésen túl ugyanis gazdasági-társadalmi, infrastrukturális és etnikai értelemben addigra már szervesen összetartozó térszerkezeti egységeket, valóságos régiókat szabdaltak szét. Magyarországnak az elkövetkező évtizedekben emiatt a határ menti kapcsolatrendszerét újra kellett pozícionálnia.
  • Thumbnail Image
    Item
    Compendium: Válogatott tanulmányok a regionális tudomány köréből
    (Debreceni Egyetemi Kiadó, 2017) Baranyi, Béla (szerk.)
  • Thumbnail Image
    Item
    Gondolatok a területi kohézió kérdésről a Kárpát-medencében a regionális tudomány szemszögéből
    (Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar; Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, 2016) Baranyi, Béla
    A regionális tudomány egyik részdiszciplínája, a régiótörténet szemszögéből készült tanulmány abból indul ki, hogy az első világháborút követő radikális geopolitikai átrendeződés nyomán a Kárpát-medencében létrejött új nemzetállami keretek hosszú időre az államhatárokon átívelő együttműködés kiszélesítésének, a közép-kelet-európai térszerkezet egységesülésének (kohéziójának), végső soron a jó szomszédsági viszony elmélyítésének legfőbb akadályaivá váltak. Az európai régiók fejlődési irányainak alakításában viszont kedvező körülményeket biztosítottak azok a kohéziós politika erősítését szolgáló folyamatok, amelyek távlatos eredménye évszázadokon át formálódott integrációs kapcsolatok modern formában történő újjászerveződése, egy nagy Kárpát- medencei makroregionális gazdasági tér létrejötte lehetne. Magyarország eminens nemzetpolitikai érdeke tehát, hogy az EU hasonló hosszú távú területi stratégiai terveit követve, a Kárpát-medence is képezzen olyan új transznacionálís makrorégiót, amelyben a magyarlakta területek közös gazdaságstratégiai tér részévé válhatnának. A kezdeményezés élére állva, sajátos geopolitikai helyzeténél fogva érdemi együttműködések rendszerén alapuló lehetőségeket kínálhatna többek között a Trianon okozta dilemmák és hátrányok kölcsönösen előnyös kezelésére is.
  • Thumbnail Image
    Item
    Integrált területfejlesztés
    (Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, 2013) Baranyi, Béla
  • Thumbnail Image
    Item
    Reflexiók a határmentiség és a perifériajelleg értelmezésének kérdéséhez Magyarországon
    (Regionális Tudományi Társaság/Društvo za Regionalne Nauke, 2015) Baranyi, Béla
    A tanulmány a határ menti perifériák kialakulásának okait, jellemzőit és a területi felzárkózás lehetőségeit elemzi röviden az európai integrációs folyamatok alakulásával szoros összefüggésben. Megállapítja, hogy a határon átívelő kapcsolatokban zajló paradigmaváltás, az interregionális együttműködés új típusú, intézményesült szervezeti, elsősorban lokális, kistérség- és településközi, kvázi mini eurorégiós formái hozzájárulhatnak a vidékfejlesztési szempontból halmozottan hátrányos helyzet és a perifériajelleg felszámolásához Magyarországon. Az elemzés a Kárpát-medence gazdasági-társadalmi kohéziójának erősítését kívánja szolgálni.