A bizalom kultúrájának próbatétele. A fizikai és lelki egészség, továbbá a társas kapcsolatok és a szubjektív jólét összefüggései a bizalommal járványidőszakban

Simple item page
dc.author.affiliationDTOhu
dc.author.mtmtid10014703
dc.author.mtmtid10025786
dc.contributor.authorGrünhut, Zoltán
dc.contributor.authorBodor, Ákos
dc.coverage.mtmtmtmthu
dc.date.accessioned2020-09-11T13:40:38Z
dc.date.available2020-12-01T02:10:06Z
dc.date.issued2020
dc.description.abstractA tanulmány kiindulópontja az, hogy a koronavírus miatti járvány fokozottan érinthették azokat, akik már a krízisperiódus előtt is fizikai/lelki egészségi problémákkal küzdöttek, társas kapcsolataikat tekintve elszigeteltek voltak, és/vagy az anyagi lehetőségeik tükrében megélhetési nehézségekkel birkóztak. Az ezen élethelyzetetekben lévők okkal tekinthetők veszélyeztetetteknek, különösen egy olyan járványidőszakban, amely az említett nehézségeket fokozza. Evidencia, hogy ezen élethelyzetek megterhelőek az egyének számára, miként az is könnyen belátható: a nevezett problémákkal küzdők társadalmi szintű aránya hatással van az adott ország kilátásaira. Ez az egyéni és társadalmi hatás természetesen értelmezhető közvetlenül, de megragadható úgy is, mint ami befolyásolja az egyén bizalmát, társadalmi szinten a bizalom kultúráját. Kézenfekvő annak a magyarázata, hogy miért a bizalmat kívánja a nevezett problémákkal összefüggésbe hozni a tanulmány: a fizikai és lelki egészség, a társas kapcsolatok, illetve az anyagi boldogulás terén mutatkozó egyéni nehézségek káros hatással vannak a társadalmi együttélés szövetére, holott éppen igényelnék azt, mint a segítő támogatás alapját. Ezen elméleti feltételezést teszi megragadhatóvá a bizalom, egész pontosan Sztompka érvelése a bizalom kultúrájáról, amely koncepciót felhasználva empirikusan is vizsgálható kérdéseket kapunk. A tanulmányban közölt eredmények megerősítik, hogy a nevezett kedvezőtlen élethelyzetek valóban aláássák az egyén bizalmát, miközben az is világosan kiderül: azon társadalmakban, ahol magas az ilyesféle problémáktól érintettek aránya, ott alacsonyabb a bizalom szintje. Noha az elméleti összefüggések igazolására használt adatok még a járvány előtti időszakból valók, ám a tanulmány okfejtése alapján bizonyosan állíthatjuk: ha közben növekedett a veszélyeztetettek száma, e tendencia mindenképpen káros hatással van az egyén bizalmán túl a megfelelő társadalmi működéshez szükséges bizalom kultúrájára is.hu
dc.description.accessKésleltetett elérésű / Embargoedhu
dc.format.extentfirstpage26hu
dc.format.extentlastpage45hu
dc.format.extentvolume34hu
dc.identifier.citationTér és Társadalom 34:(3) pp. 26-45. (2020)hu
dc.identifier.doihttps://doi.org/10.17649/TET.34.3.3287hu
dc.identifier.issn0237-7683hu
dc.identifier.mtmt-recordid31523960
dc.identifier.urihttps://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3287
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/11155/2263
dc.languagemagyarhu
dc.relation.ispartofjournalTér és Társadalomhu
dc.relation.ispartofjournalissue3hu
dc.rightsCreative Commons Attribution Non-Commercial No Derivatives (CC-BY-NC-ND-4.0) Nevezd meg!-Ne add el!-Ne változtasd!hu
dc.subjectbizalomhu
dc.subjectCOVID-19 járványhu
dc.titleA bizalom kultúrájának próbatétele. A fizikai és lelki egészség, továbbá a társas kapcsolatok és a szubjektív jólét összefüggései a bizalommal járványidőszakbanhu
dc.typejournalArticleen
dc.type.descriptionfolyóiratcikkhu
Files
License bundle
Now showing 1 - 1 of 1
Thumbnail Image
Name:
license.txt
Size:
1.71 KB
Format:
Item-specific license agreed upon to submission
Description:
Download
Collections
Folyóiratcikkek - magyar nyelvű (RKI)