Tájváltozások társadalmi hátterének vizsgálata alföldi példákon

Simple item page
dc.author.affiliationATOhu
dc.author.mtmtid10003246
dc.author.mtmtid10014635
dc.contributor.authorKovács, András Donát
dc.contributor.authorFarkas, Jenő Zsolt
dc.coverage.mtmtmtmthu
dc.date.accessioned2020-01-21T12:53:37Z
dc.date.available2020-03-01T02:10:07Z
dc.date.issued2019
dc.description.abstractTársadalmi életünk összetett mechanizmusok révén jelentős hatást gyakorol a tájakra. Úgy véljük, hogy ezen összetett földrajzi területi egységek állapotában az állami elképzelések, fejlesztési irányelvek, az intézményesült struktúrák, valamint a közösségi és egyéni érdekek és cselekvések is egyaránt megnyilvánulnak. Feltevésünk szerint a kultúrtájakban nyomon követhető események jól tükrözik az adott társadalom környezethez való viszonyát, így a tájak használatával összefüggő folyamatok, avagy a „tájtermelés” az „új környezeti paradigma” egyfajta indikátorának tekinthető. E folyamatok alaposabb megértéséhez − kritikai, strukturalista megközelítésekre, kvalitatív és kvantitatív, térinformatikai elemzésekre támaszkodva − a földhasználati módokban bekövetkezett változásokat és az ezek mögött rejlő társadalmi hajtóerőket vizsgáljuk meg. Az elmúlt fél évszázadra vonatkozóan megpróbáljuk érzékeltetni, hogy a tájgazdálkodásban jelentős szerepet játszó természetvédelem és a mezőgazdaság miként alakította a hazai, alföldi térségek jellegét, ehhez kapcsolódóan pedig melyek voltak az egyes korszakok meghatározó mozzanatai. Továbbá feltárjuk, hogy hogyan értékelik az említett ágazatok szereplői az ökológiai szempontokat és az agrárium jelentőségét, valamint az ezeket befolyásoló beavatkozásokat. Duna‒Tisza közi mintaterületeinken − a természetvédelem által eltérő mértékben érintett kunsági, illetve bácskai példákon – bemutatjuk azt is, hogy milyen konfliktusok keletkeznek és milyen dilemmák feloldása lesz szükséges a természetközeli állapotok megőrzése és az ezzel gyakran ellentétesen ható mezőgazdálkodás között. Végül az eredmények alapján megállapítjuk, hogy az új paradigma megerősödését eltérő társadalmi érdekek akadályozzák. A környezettudatos elvek ugyan megjelentek, de a tájgazdálkodásban átfogó előrelépés, illetve a tájak állapotában javulás, az elmúlt évtizedekben összességében nem történt.hu
dc.description.accessSzabadon elérhető / Open accesshu
dc.format.extentfirstpage157hu
dc.format.extentlastpage161hu
dc.format.extentvolume33hu
dc.identifier.citationTér és Társadalom 33:(4) pp. 157-161. (2019)hu
dc.identifier.doihttps://doi.org/10.17649/TET.33.4.3169hu
dc.identifier.issn0237-7683hu
dc.identifier.mtmt-recordid30814595
dc.identifier.urihttps://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3169
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/11155/2121
dc.identifier.urihttp://real.mtak.hu/107651
dc.languagemagyarhu
dc.relation.ispartofjournalTér és Társadalomhu
dc.relation.ispartofjournalissue4hu
dc.rightsCreative Commons Attribution Non-Commercial No Derivatives (CC-BY-NC-ND-4.0) Nevezd meg!-Ne add el!-Ne változtasd!hu
dc.subjecttájhasználathu
dc.subjecttermészetvédelemhu
dc.subjectKiskunsághu
dc.subjectBácskahu
dc.subjecttársadalmi reakciókhu
dc.subjectföldhasználathu
dc.titleTájváltozások társadalmi hátterének vizsgálata alföldi példákonhu
dc.typejournalArticleen
dc.type.descriptionfolyóiratcikkhu
Files
License bundle
Now showing 1 - 1 of 1
Thumbnail Image
Name:
license.txt
Size:
1.71 KB
Format:
Item-specific license agreed upon to submission
Description:
Download
Collections
Folyóiratcikkek - magyar nyelvű (RKI)