A hazai COVID–19-járványhullámok területi különbségei
Loading...
Date
2021
Authors
Uzzoli, Annamária
Kovács, Sándor Zsolt
Páger, Balázs
Szabó, Tamás
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
Abstract
A COVID-19-járvány 2019 végi megjelenése, majd világméretűvé válása 2020 első negyedévében egyértelművé tette, hogy a vírusfertőzések a XXI. században is képesek világjárványt okozni, amellyel alapvetően befolyásolni tudják az egyes országok megbetegedési és halálozási viszonyait. A járvány visszaszorítására tett korlátozó intézkedések súlyos társadalmigazdasági következményekkel jártak együtt, az összefüggések összetettek és mélyrehatóak. A járvány okozta válság eltérő módon hatott az egyes országokra és gazdasági ágazatokra, emiatt a járvány földrajzi elterjedésében és a válság területi megjelenésében is a térbeliség az egyik fontos magyarázó tényező. A tanulmány célja a hazai járványhullámok jellemzőinek és területi különbségeinek összehasonlítása epidemiológiai (járványtani, népegészségügyi) adatok segítségével. A statisztikai vizsgálatok mellett az elemzés kitér a járvány várható egészséghatásaira és egészségügyi következményeire rövid, közép- és hosszú távon. A szakirodalmi feldolgozás bemutatja egyrészt a koronavírus-járvány fontosabb területi jellemzőit, másrészt a világjárvány lehetséges szerepét a krónikus betegségek jövőbeli alakulásában. A tartalomelemzés áttekinti a járvány megfékezésére hozott intézkedéseket és azok területi relevanciáját is. A kutatás főbb eredményei rávilágítottak arra, hogy a hazai eddigi három járványhullámban alapvető különbségek vannak az esetszámokban, a területi koncentrációban, és ezek alakulásában meghatározó szerepet játszottak a korlátozó intézkedések. A tavaszi és az őszi járványhullám között hosszabb átmeneti időszak volt 2020 nyarán, de a második hullám még le sem csengett, máris megkezdődött a harmadik. Míg az első járványhullám lapos görbe volt, addig a másodikban az esetszámok heteken keresztül meredeken emelkedtek, majd magas szinten stagnáltak a járványplatón: lassú javulás indult meg, majd rövid stagnálás után az emelkedő esetszám már a harmadik hullám kezdetét jelezte. Az első hullám alatt a fertőzések többsége főként a földrajzi (Budapest, Pest megye) és intézményi (kórházak, idősek otthona) gócpontokhoz kötődött, a második és a harmadik hullámban országon belüli fertőzési láncolatok alakultak ki. A vizsgálati eredmények felhívják a figyelmet a járványügyi intézkedések területi relevanciájára. A kézirat tartalmának véglegesítése idején (2021. március 4.) a járvány még nem ért véget Magyarországon, tehát annak értékelése nem teljes körű a tanulmányban. 2021. március elején a harmadik járványhullám felszálló ága az új vírusmutációk elterjedésével magyarázható.
Description
Keywords
COVID-19 járvány , területi különbségek
Citation
Területi Statisztika 61:(3) pp. 291-319.(2021)