Kelet- és Közép-Európa nagyvárosainak néhány jellegzetessége
Loading...
Date
2022
Authors
Rechnitzer, János
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
Abstract
Kutatási program keretében 10 Kelet- és Közép-Európában található ország 95 db
100 ezer fő feletti nagyvárosának egyes alapvető sajátosságait mutatjuk be. A nagyváros fogalom és értelmezés indítja a tanulmány, egyben annak kellő adaptációra a nagytérségre. Az országok városhálózatának csomópontjait tekintjük nagyvárosnak, s ezt a népesség számot kötjük. 100 ezer fő feletti centrumokban már létrejönnek olyan funkciók és azokat kifejező intézmények, amelyek regionális hatásokat képesek generálni. Kutatásban ennek a centrum körnek négy csoportját alakítottuk ki, így kisnagyvárosokat, a multiregionális szereppel bíró városokat, a makroregionális befolyással rendelkezőket és az országos, esetenként nemzetközi hatással is rendelkezőket. Ezekre a típusokra végzett elemzéseink két metszetét mutatjuk be tanulmányunkba. Az első az urbanizációs szinthez szoros kapcsolódó népességszám változás. Kimutatható, hogy eltérő urbanizációs szintek vannak a nagytérségben, de összességében a megkésettség felismerhető a nyugat-európai trendektől. A jövedelmek alakulásánál szintén a megosztott, az erő különbségek tűnnek fel. A méretnagyság és a jövedelmek kapcsolata egyértelmű, de ezt befolyásolja a nagyváros elhelyezkedése, kitűnik a nyugat-keleti különbség. Fontos szerepe van a vonzáskörzet szerkezetének, valamint a nagyváros gazdaságában a különféle szektoroknak. Például a járműipari központok nagyobb dinamikát mutatnak a jövedelem termelésben. A perifériákon lévő nagyvárosok erősen leszakadtak az európai, de az országos szintektől is. Az elemzések segítik megérteni függő piacgazdaságok nagyvárosainak átalakulását és fejlődési pályájának leírását.
Description
Keywords
városok - Kelet-Európa , városok - Közép-Európa , városfejlődés , városok - Kelet-Közép-Európa , Kelet-Közép-Európa , nagyvárosok , urbanizáció - Kelet-Közép-Európa , jövedelem különbségek
Citation
City.hu: Várostudományi Szemle 2:(2) pp. 7-27. (2022)