A kapcsolathálózatok szerepe a migrációban egy cigányfalu perspektívájából.

Loading...
Thumbnail Image
Date
2018
Authors
Virág, Tünde
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
Abstract
Kutatási kérdésünket, hogy kik és miért indulnak el külföldre munkát vállalni, a dél-baranyai térség beások lakta, „cigányfaluként” elhíresült településén élő és az onnan elköltöző, a térség környező településein élő családok körében vizsgáltuk. Kutatásunk alapján a cigányfaluban és tágabb térségében élő roma családok két jellemző migrációs hálózatát tártam fel, amely más és más etnikai és osztálypozíciókat feltételez és mozgósít, illetve más kapcsolathálózatra támaszkodik. (1.) A magasabb társadalmi státuszú családok kapcsolathálózata rendkívül differenciált, jellemzően a térség más településein élő, hasonló társadalmi helyzetben levő roma és nem roma családokkal azonos migrációs stratégiát követnek, és a külföldi munkavállalás során magukról mint magyarokról beszélnek. Ezzel szemben (2.) a legszegényebb roma családok alapvetően csak a zárt, etnikai alapon szerveződő hálózatokon keresztül tudnak külföldön munkát vállalni, jellemzően informálisan, ami tovább erősíti kirekesztett és kiszolgáltatott helyzetüket. Legfőbb állításom, hogy a romák külföldi migrációja nem etnikai alapon, hanem társadalmi helyzet alapján szerveződik, amelyet meghatároz az adott család (egyén) kapcsolatrendszere. A család/egyén társadalmi helyzetén túl, a migráció formáját (kik és miért indulnak el) meghatározza a helyi társadalom története, elsősorban a különböző társadalmi és etnikai csoportok korábbi (gazdasági, társadalmi) együttműködése vagy annak hiánya, illetve a helyi (formális és informális) intézmények működése.
Description
Keywords
roma lakosság - Magyarország , roma lakosság , kapcsolatrendszer , migráció , etnicitás
Citation
Socio.hu : Társadalomtudományi Szemle 2018:(1) pp. 163-179. (2018)