Magyarország és a globális közlekedési tér

Simple item page
dc.author.affiliationATOhu
dc.author.mtmtid10007934
dc.contributor.authorErdősi, Ferenc
dc.coverage.mtmtmtmthu
dc.date.accessioned2018-06-12T10:06:52Z
dc.date.available2018-06-12T10:06:52Z
dc.date.issued2018
dc.description.abstractA nyitott gazdaságú országok számára fontos, hogy mennyire képesek integrálódni a világgazdaságba és az azt kiszolgáló globális közlekedési rendszerbe. A távoli kontinensekkel folytatott kereskedelemből (a megfelelő peremfeltételek mellett) a komparatív előnyök kihasználása révén extra haszon származhat. Magyarország gazdasága már a 20. században is igen erősen az európai exportra orientált volt. Az utóbbi évtizedekben végbement szerkezetváltás növelte a távoli (főként kelet-ázsiai) beszerzési piacok jelentőségét. Ezért a magyar gazdaság működése szempontjából sem közömbös, hogy mennyire képes bekapcsolódni a globális áruszállítás rendszerébe, melynek meghatározó eszköze (Oroszország nagy része és Közép-Ázsia kivételével) csak a tengerhajózás lehet. A különféle opciókat vizsgálva a szerző áttekintést ad a hátrányos tenger nélküli helyzet enyhítését szolgáló korábbi magyar Duna-tengerhajózásról és „mélytengeri” hajózásról, megszűnésük okairól és következményeiről, továbbá a korunkbeli (szállítástechnológiai korszakváltás által is befolyásolt) kikötőválasztás lehetőségeiről. A tanulmány bemutatja a hazai tengerhajózás szükségességéről, a nemzeti flottához való ragaszkodásról vallott különböző nézeteket. Miért és hogyan ütköztek egymással az ágazati (a hajózási szakembergárda és a – kisebb tengeri hajók fogadására alkalmas – csepeli kikötő által képviselt) parciális érdekek a nemzetgazdaságinak minősített érdekkel a fennmaradás versus megszüntetés dilemmájában? A korábbi megszüntetést kényszer szülte „kváziracionális” opciónak értékeli a szerző, mivel a konténerhajók vásárlásához szükséges tőke hiánya volt a meghatározó tényező a döntéskor. A mai gazdaságossági számítások tükrében már több érv szól a külföldi hajózási társaságokkal való szállíttatás mellett. Kedvezőbb helyzetben van Magyarország a globális légi közlekedési tér eléréséhez. A nemzeti légitársaság (MALÉV) megszűnése ellenére Budapestről közvetlen távolsági járatokkal több desztináció érhető el, mint a környező nyugat- és kelet-balkáni országok fővárosaiból. Viszont a regionális hub szerepét továbbra is Bécs (és részben Prága) tölti be. A jövőben az Isztria-közeli kikötők szerepe Magyarország külkereskedelme számára erősödik, viszont a direkt globális légi vonalak száma számottevően nem növekszik.hu
dc.description.accessSzabadon elérhető / Open accesshu
dc.format.extentfirstpage27hu
dc.format.extentlastpage49hu
dc.format.extentvolume32hu
dc.identifier.citationTér és Társadalom 32:(1) pp. 27-49. (2018)hu
dc.identifier.mtmt-recordid3340996
dc.identifier.urihttps://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/2896
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/11155/1687
dc.identifier.urihttp://real.mtak.hu/80640
dc.languagemagyarhu
dc.relation.ispartofjournalTér és Társadalomhu
dc.relation.ispartofjournalissue1hu
dc.rightsCreative Commons Attribution Non-Commercial No Derivatives (CC-BY-NC-ND-4.0) Nevezd meg!-Ne add el!-Ne változtasd!hu
dc.subjectlégi közlekedéshu
dc.subjectglobális közlekedési térhu
dc.subjectMagyarországhu
dc.subjectelérhetőséghu
dc.subjectmobilitáshu
dc.subjecttengerhajózáshu
dc.subjectkikötőkhu
dc.titleMagyarország és a globális közlekedési térhu
dc.type.descriptionfolyóiratcikkhu
Files
License bundle
Now showing 1 - 1 of 1
Thumbnail Image
Name:
license.txt
Size:
1.71 KB
Format:
Item-specific license agreed upon to submission
Description:
Download
Collections
Folyóiratcikkek - magyar nyelvű (RKI)