Közfoglalkoztatás a mezőgazdaságban

Simple item page
dc.author.affiliationKÉTOhu
dc.author.mtmtid10013795
dc.contributor.authorKoós, Bálint
dc.coverage.mtmtmtmthu
dc.date.accessioned2016-11-24T08:19:51Z
dc.date.available2016-12-31T02:10:04Z
dc.date.issued2016
dc.description.abstractA magyar foglalkoztatáspolitika évtized eleji átalakítása, a workfare jelleg erősítése alapjaiban formálta át a közfoglalkoztatási rendszert. A közmunkából, amely eredetileg csupán egy volt az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökből, s amely átmeneti vagy részmunkaidős elhelyezkedési lehetőséget kínált a tartós munkanélkülieknek, így vált egy univerzális, majd minden álláskereső számára elérhető, majdhogynem garantált elhelyezkedési lehetőséggé. A közfoglalkoztatás új rendszerében kiemelt szerep jutott az ország legkedvezőtlenebb helyzetű térségeiben meghirdetett mezőgazdasági közfoglalkoztatási programoknak, amelyek a jó minőségű élelmiszerrel való ellátást biztosítják. A közfoglalkoztatás fizikai termékek előállításával való összekapcsolása nemzetközi szinten ritka, de nem példa nélküli. Argentínában és Indiában, ahol a közfoglalkoztatási programok keretén belül mezőgazdasági tevékenységek is megjelentek, hivatalosan nem kerülnek piaci forgalomba a megtermelt mezőgazdasági termékek, hiszen maguk a közmunkások, illetve a rászorulók étkeztetésére használják azokat. A hazai gyakorlat e tekintetben legalábbis kétarcú, hiszen egyrészt határozott elvárás a piaczavarás elkerülése, ugyanakkor cél a fejlesztési projektek saját lábra állása, önfenntartóvá válása, ami végső soron a valódi piacra való kilépést jelenti. A politikai célok érthetőek, ugyanakkor nem jött létre egyetértés a tekintetben, hogy miként lehetne ezt elérni. A magyar mezőgazdasági közfoglalkoztatási programok népszerűvé váltak, az érintettek számára ugyanis biztos, különösebb képzettséget nem igénylő munkalehetőséget teremtenek, még ha a piaci és a hivatalos minimálbérnél is alacsonyabb fizetést nyújtanak. A 2012–2013. évekre vonatkozó teljes körű adatok alapján látható, hogy a hátrányos helyzetű térségekben meghirdetett mezőgazdasági közfoglalkoztatási programokba leginkább a hátrányos munkaerő-piaci helyzetűek – azaz nők, pályakezdő fiatalok, alacsonyan képzettek– kerülnek be. A mezőgazdasági közfoglalkoztatási programok foglalkoztatási reintegrációs hatása csekélynek mondható, az érintettek alig 9,9 százaléka tudott a munkaerőpiacon elhelyezkedni, legnagyobb valószínűséggel ismét közfoglalkoztatottakká váltak.hu
dc.description.accessszabadon elérhető / open accesshu
dc.format.extentfirstpage40hu
dc.format.extentlastpage62hu
dc.format.extentvolume30hu
dc.identifier.citationTér és Társadalom 30:(3) pp. 40-62. (2016)hu
dc.identifier.doihttp://dx.doi.org/10.17649/TET.30.3.2793
dc.identifier.issn2062-9923hu
dc.identifier.mtmt-recordid3104122
dc.identifier.urihttp://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/2793
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/11155/1323
dc.identifier.urihttp://real.mtak.hu/47399
dc.languagemagyarhu
dc.relation.ispartofjournalTér és Társadalomhu
dc.relation.ispartofjournalissue3hu
dc.rightsCreative Commons Attribution Non-Commercial No Derivatives (CC-BY-NC-ND-4.0) Nevezd meg!-Ne add el!-Ne változtasd!hu
dc.subjectközfoglalkoztatáshu
dc.subjectmezőgazdaság - Magyarországhu
dc.titleKözfoglalkoztatás a mezőgazdaságbanhu
dc.typejournalArticleen
dc.type.descriptionfolyóiratcikkhu
Files
License bundle
Now showing 1 - 1 of 1
Thumbnail Image
Name:
license.txt
Size:
1.71 KB
Format:
Item-specific license agreed upon to submission
Description:
Download
Collections
Folyóiratcikkek - magyar nyelvű (RKI)