Folyóiratcikkek - magyar nyelvű (SZE RTKT)
Permanent URI for this collection
Browse
Recent Submissions
- ItemA járműipar kihívásainak társadalmi és gazdasági dimenziói(2019) Rechnitzer, JánosA járműiparhoz kapcsolódó kutatásokban egyre nagyobb jelentősége van a társadalmi és gazdasági hatások elemzésének. A radikális technikai fejlődés mellett azzal hasonló ütemű átalakulás figyelhető meg a járművek használatában és az előállításokban is. Ezek megváltoztatják a nevezett jószágokkal kapcsolatos korábbi megítélésünket, értékelésünket. A jövő nagy változásait a járműiparnak fel kell dolgozni, be kell építeni a komplex rend-szereibe. Ugyanakkor maga a járműgyártás is erősen befolyásolja az élet minden területét. A tanulmány ezt a kettősséget helyezi előtérbe, ösztönözve a kutatókat és az olvasókat arra, hogy ezen jelenségsorozatnak a tanulmányozása a társadalomtudományokban új megközelítéseket igényel.
- ItemA jövő terei, a tér jövője(2016) Rechnitzer, János
- ItemGyőr hatótere és környezetének szubcentrumai(2015) Szörényiné Kukorelli, IrénThe aim of the paper is to identify the impact area of Győr by theoretic and empirical researches. In the first part of the paper we define the gravity zones of 31 centers of the Northern-Transdanuhian, including Győr, by using a gravity model. When idententifying the impact field, we based our research on Reilly's gravitation model; however, we used a modified version in our calculations, i. e. we used a calculated (complex) indicator as weight. While Reilly's model delineates the zone of gravity between two points (cities), in our model we determined zones of gravity for 31 settlements in the Northern-Transdanubia. The extension of the spaces of gravity illustrates the magnitude of the cities, so there are no surprises at the first sight: Győr has the largest zone of gravity, followed by Székesfehérvár, Szombathely and Veszprém but it is fact. that Győr's gravity zone is open to south-west reaching the Lake Balaton however, from South-East direction. Veszprém and Székesfehérvár set limits. The 31 cities can be classified into four groups based on the extension of their zones of gravity. In the second part of the study we analyze the data of questionnaires to define functional connections between settlements based on the direction and number of space paths. The results point to different functional impact areas of Győr and designate the subcentres of the research area. In the end we compare theoretical and empirical results for analyzing the differences and the similarities.
- ItemAz Észak-Dunántúl kisvárosainak fejlődési irányai az ingázó adatok alapján(2015) Hardi, TamásIn our research we are going to examine the changes of the small towns (less than 50 thousands inhab.) and we are going to analyse and compare the data of the 2001 and 2011 censuses on commuting. The places of residence and work of the respondents are known, thus, based on this data we calculated the member of employees hiving in the given settlements, as well as the number of people travelling to work in the given city and the number of people travelling, from these cities to work elsewhere. The current significance of commuting in Hungary is shown by the data of the 2011 census: approximately 35% of the 4 millon employes work in a different settlement, then where they live, and the number of commuters and their proportion referred to the total number of employees have also increased significantly. Where the member of employees increased by 7% on national level between 2001 and 2011, the respective figure in case of commuters was 25%. The majority of the employees living in smaller settlements travel to work elsewhere: the smaller a settlement is, the higher the proportion of commuters to other settlements is (in settlements with less than 2,000 inhabitants this proportion exceeds 60%). The role of economically developed territories is getting more important in the employment of rural spaces. But there are large zones from where these big centres aren't easy to approach. The small and medium sized centres offer an alternative for emplo ment, maintenance of life quality, thus, their role is significant in conserving the local population. The small towns have very different development paths. Some of them develop successfuly but the majority have lost their population and workplaces during the last decade. The decrease in the number of locally employed people is not followed everywhere by the decrease in the number of commuters. In case of Pápa, beside the slight fall in the number of locally employed people, both outward and inward commuting had gained ground significantly. However, we could see in other, smaller centres as well that besides an increasing outward commuting the other two indicators show strong decrease (e.g. Mór). The lessons these examples teach us are the following: important district .centres like Pápa. have maintained their position as important commuting destinations, while the surrounding settlements are not in the transport geographical situation that would facilitate for the inhabitants to commute towards larger and more distant centres. On the other hand, several smaller employment centres, where mainly commuter manpower based mobile assembly activities are organized, typically in an industrial park, might see a quick decrease too. Generally the big centres and their agglomerations have more and more higher role in the employment, there is a visible process of concentrations of population and workplaces. The success of small towns depends on the geographical position considerably.
- ItemAz állam megváltozott szerepe és a városfejlesztés viszonya(2014) Somlyódyné Pfeil, EditA tanulmány „Az állami szerepek átalakulása és azok hatása a területi szerkezetre” című alapkutatás előzetes eredményeit vázolja. A téma aktualitását a városok szerepének európai és globális dimenziójú átértékelése adja, amit elengedhetetlen figyelembe venni Győr város helyzetének megítélése, gazdasági pozíciójának erősítése szempontjából is. Így a vizsgálat a nagyvárosi térségek, régiók intézményesülésében az utóbbi mintegy másfél évtizedben lezajlott gyökeres változásokat ragadja meg néhány állam és városrégió példáján. A tanulmány e változások hátterét és összefüggéseit kísérli meg megvilágítani, történetesen azt, hogy megváltozott a nemzetállamok viszonyulása városaikhoz és városi térségeikhez, azok ma már a gazdaságpolitika eszközeiként aktiválódnak. Az európai városhálózat az EU kohéziós politikájának célpontja, abban súlypontozódik a versenyképességi elem. Ennek következtében modernizálódott a területi tervezés rendszere, a városi térségek széles körben olyan, tervezési jogosultsággal bíró téregységekké váltak, amelyek alkalmasak az új típusú, a közszférát a magán- és a civil szférával összekapcsoló kormányzás megvalósítására. E változási folyamat nem értékelhető azon hatalmi decentralizációs folyamat nélkül, amely a szubnacionális szintek javára zajlott le a legtöbb fejlett országban. A decentralizáció a kompetenciák szétterítéséhez vezetett, míg a többszintű kormányzás ösztönzésével az EU a területi szintek és a különböző szektorok közötti kooperáció létrehozásával azok ismételt integrációját kívánja megvalósítani. A folyamat kulcselemei a kooperáció és a koordináció, kiegészülve a téregységek közötti versennyel. A létrejövő kooperatív és partneri állam azonban új szerepfelfogásában is megőrizte szabályozó és ellenőrző hatalmi jogosítványait. Tehát a keretfeltételeket ő szabja meg, így támogathatja vagy blokkolhatja a városi térségek fejlődését, versenyképességét.