Széchenyi István Egyetem

Permanent URI for this community

https://regscience.hu/handle/11155/628

Browse

Now showing 1 - 20 of 53

Az állam megváltozott szerepe és a városfejlesztés viszonya
(2014) Somlyódyné Pfeil, Edit
A tanulmány „Az állami szerepek átalakulása és azok hatása a területi szerkezetre” című alapkutatás előzetes eredményeit vázolja. A téma aktualitását a városok szerepének európai és globális dimenziójú átértékelése adja, amit elengedhetetlen figyelembe venni Győr város helyzetének megítélése, gazdasági pozíciójának erősítése szempontjából is. Így a vizsgálat a nagyvárosi térségek, régiók intézményesülésében az utóbbi mintegy másfél évtizedben lezajlott gyökeres változásokat ragadja meg néhány állam és városrégió példáján. A tanulmány e változások hátterét és összefüggéseit kísérli meg megvilágítani, történetesen azt, hogy megváltozott a nemzetállamok viszonyulása városaikhoz és városi térségeikhez, azok ma már a gazdaságpolitika eszközeiként aktiválódnak. Az európai városhálózat az EU kohéziós politikájának célpontja, abban súlypontozódik a versenyképességi elem. Ennek következtében modernizálódott a területi tervezés rendszere, a városi térségek széles körben olyan, tervezési jogosultsággal bíró téregységekké váltak, amelyek alkalmasak az új típusú, a közszférát a magán- és a civil szférával összekapcsoló kormányzás megvalósítására. E változási folyamat nem értékelhető azon hatalmi decentralizációs folyamat nélkül, amely a szubnacionális szintek javára zajlott le a legtöbb fejlett országban. A decentralizáció a kompetenciák szétterítéséhez vezetett, míg a többszintű kormányzás ösztönzésével az EU a területi szintek és a különböző szektorok közötti kooperáció létrehozásával azok ismételt integrációját kívánja megvalósítani. A folyamat kulcselemei a kooperáció és a koordináció, kiegészülve a téregységek közötti versennyel. A létrejövő kooperatív és partneri állam azonban új szerepfelfogásában is megőrizte szabályozó és ellenőrző hatalmi jogosítványait. Tehát a keretfeltételeket ő szabja meg, így támogathatja vagy blokkolhatja a városi térségek fejlődését, versenyképességét.
Az autonóm járművek társadalmi-gazdasági hatásai
(2019) Rechnitzer, János
Cincér-háború - Esettanulmány egy gyárbővítésről és a környezetvédelmi-társadalmi felelősségvállalásról
(Universitas-Győr Nonprofit Kft., 2015) Honvári, Patrícia
Development processes of regional centres in Central and Southeast Europe - From state socialism to dependent market economies
(2019) Rácz, Szilárd
The background of the current research is that despite the existence of a vast amount of literature devoted to the study of post-socialist transition processes, there is a relative scarcity of international comparative analyses on Central and Southeast European metropolises. The research seeks to explore FDI-driven transformation and development processes in Central and Southeast European regional centres in the posttransition period. The geographical focus of the analysis is limited to Central and Southeast European postsocialist states, while the scale of the analysis targets the metropolitan and regional level. The present study provides a brief summary of the first phase of the research constituted by literature review.
Dialógus a regionális tudományról
(Magyar Regionális Tudományi Társaság, 2012) Rácz, Szilárd (szerk.); Rechnitzer, János (szerk.)
A Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola a Magyar Regionális Tudományi Társasággal együttműködésben egy olyan kötetet kívánt közreadni, amely a regionális tudomány művelőinek dialógusát mozdítja elő. Ennek érdekében mindegyik generációból gondolatközlésre kértünk fel szerzőket. A kötet koncepciója, hogy a regionális tudomány jelenlegi helyzetét, jövőbeli kutatási irányait és lehetséges kihívásait felvillantsa. A tanulmányok inkább töprengések, gondolatok, meglátások, a jelen irányainak értékelései és a jövő trendjeinek, vízióinak vázolásai. Olyan eligazodást segítő munkák, amelyeket a fiatalabb kutatók éppúgy használhatnak, mint az idősebbek, s értékes információkkal szolgálhatnak a társtudományok művelői számára is. Mindannyiunk számára elgondolkodtatóak lehetnek, vitákra serkentenek, ezáltal előbbre viszik a tudományterületet, annak jövőbeli megújításához adalékot nyújtanak. A kötet mozaikszerűen, tizenhét kutató által készített pillanatfelvétel segítségével kíván áttekintést nyújtani a regionális tudományról.
Economic growth paths similarities in European Union
(2014) Rechnitzer, János; Tóth, Tamás
This study is to give an insight into the regional growth theories and explore the single growth paths of the member states of the European Union based on an extraction statistical methodological analysis. According to the judgment that the European Community (28 states, since 2013) does not follow a single growth pattern, based on their history and actual economic relationships, different national economies form economic blocs and these blocs follow diverse growth patterns within the Union. At the first step we tried to discover the mainstream of modern economic growth theories, and found some relationship between these theories and the empirical analyses. In the empirical part of this study we identified different growth paths and classified growth groups for the 28 EU member countries with a cluster analysis. At the final step we applied regression method to find some correlation between historical growth rate and current nominal GDP level.
Az egyetemi vállalkozók Magyarországon - feltáratlan kutatási irányok
(Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola : Magyar Regionális Tudományi Társaság, 2012) Erdős, Katalin
Az egyetemi vállalkozókkal és az egyetemek vállalkozói fordulatával kapcsolatos irodalom bővelkedik új tudományos eredményekben, azonban a magyar-országi vizsgálatok köre meglehetősen szűk. Ez azért is sajnálatos, mert szá-mos tanulmány rávilágított, hogy az országonként eltérő intézményi környezet döntő befolyással bírhat a vállalkozói tevékenységek elfogadottsága és elterjedése szempontjából. Jelen rövid írásban először az irodalmi háttér segítségével szeretném felvillantani, hogy melyek a magyarországi egyetemi rendszer azon sajátosságai, amelyek az angolszász és a kontinentális európai országokhoz viszonyítva nagyságában és módjában is eltérő vállalkozói aktivitást sugallnak. Ezt követően felvázolom, hogy mely ígéretes kutatási területeken tartanám kiváltképp fontosnak a hazai helyzetre vonatkozó vizsgálódás intenzitásának növekedését a téma kapcsán.
Előszó
(L'Harmattan Kiadó, 2016) Rechnitzer, János
Az Észak-Dunántúl kisvárosainak fejlődési irányai az ingázó adatok alapján
(2015) Hardi, Tamás
In our research we are going to examine the changes of the small towns (less than 50 thousands inhab.) and we are going to analyse and compare the data of the 2001 and 2011 censuses on commuting. The places of residence and work of the respondents are known, thus, based on this data we calculated the member of employees hiving in the given settlements, as well as the number of people travelling to work in the given city and the number of people travelling, from these cities to work elsewhere. The current significance of commuting in Hungary is shown by the data of the 2011 census: approximately 35% of the 4 millon employes work in a different settlement, then where they live, and the number of commuters and their proportion referred to the total number of employees have also increased significantly. Where the member of employees increased by 7% on national level between 2001 and 2011, the respective figure in case of commuters was 25%. The majority of the employees living in smaller settlements travel to work elsewhere: the smaller a settlement is, the higher the proportion of commuters to other settlements is (in settlements with less than 2,000 inhabitants this proportion exceeds 60%). The role of economically developed territories is getting more important in the employment of rural spaces. But there are large zones from where these big centres aren't easy to approach. The small and medium sized centres offer an alternative for emplo ment, maintenance of life quality, thus, their role is significant in conserving the local population. The small towns have very different development paths. Some of them develop successfuly but the majority have lost their population and workplaces during the last decade. The decrease in the number of locally employed people is not followed everywhere by the decrease in the number of commuters. In case of Pápa, beside the slight fall in the number of locally employed people, both outward and inward commuting had gained ground significantly. However, we could see in other, smaller centres as well that besides an increasing outward commuting the other two indicators show strong decrease (e.g. Mór). The lessons these examples teach us are the following: important district .centres like Pápa. have maintained their position as important commuting destinations, while the surrounding settlements are not in the transport geographical situation that would facilitate for the inhabitants to commute towards larger and more distant centres. On the other hand, several smaller employment centres, where mainly commuter manpower based mobile assembly activities are organized, typically in an industrial park, might see a quick decrease too. Generally the big centres and their agglomerations have more and more higher role in the employment, there is a visible process of concentrations of population and workplaces. The success of small towns depends on the geographical position considerably.
Európai országkép kutatások a mentális térképezés módszerével
(International Research Institute, 2015) Uszkai, Andrea
The extension of complex gravity zones and manpower catchment areas in North Transdanubia
(Universitas-Győr Nonprofit Kft., 2014) Hardi, Tamás; Szörényiné Kukorelli, Irén
The features of the good and bad functioning closed inner courtyards – trough a Hungarian example
(2015) Jóna, László
The UN in the World Urbanization Prospects The Revision 2014 titled report calls attention that the a growing part of the world’s population lives in cities. And this trend is also true to those countries which population is decreasing. Because in spite of all this more and more people moving to the cities. Therefore the cities of the future will have to face significant demographic and sociological problems. Due to this the role of the public spaces will be more prominent than currently. Because the public spaces are those areas where in the cities living people independently from gender, age, religion, qualification, etc. could meet with each other. However the sizes of the public spaces resulting from their nature are bounded, therefore in the case of the cities the alternative routes providing possibilities for their expansion. Such an alternative route could be functioning the buildings with inner courtyard. Because the inner courtyards similar to the squares could have street furniture or playgrounds. But stores or restaurants also could operate inside there, as around the larger urban squares. However it raises the question that this is true in any cases to the inner courtyards? Or which criteria must be taken into account that an inner courtyard will be used by the pedestrians? Is it count at all, that where is located such a courtyard in the city? This study I’m looking for the answers to these questions through the example of two inner courtyards located in the downtown of Győr. During my research I have made traffic count in both courtyards and with the VISSIM program pedestrian simulations. From the results clearly turned out, that the traffic of the inner courtyards depends not only from their size, but their location in the city, from the traffic of the surrounding public spaces, and the there located stores, functions, and street furniture also.
A few characteristics of the problems in the private life and in the social relationships and of the resulting conflicts
(L'Harmattan Kiadó, 2015) Csizmadia, Zoltán
Geopolitikai tér a 21. században
(Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola : Magyar Regionális Tudományi Társaság, 2012) Bernek, Ágnes
The Győr Automotive District
(Universitas-Győr Nonprofit Kft., 2014) Csizmadia, Zoltán (szerk.); Dusek, Tamás (szerk.)
Győr hatótere és környezetének szubcentrumai
(2015) Szörényiné Kukorelli, Irén
The aim of the paper is to identify the impact area of Győr by theoretic and empirical researches. In the first part of the paper we define the gravity zones of 31 centers of the Northern-Transdanuhian, including Győr, by using a gravity model. When idententifying the impact field, we based our research on Reilly's gravitation model; however, we used a modified version in our calculations, i. e. we used a calculated (complex) indicator as weight. While Reilly's model delineates the zone of gravity between two points (cities), in our model we determined zones of gravity for 31 settlements in the Northern-Transdanubia. The extension of the spaces of gravity illustrates the magnitude of the cities, so there are no surprises at the first sight: Győr has the largest zone of gravity, followed by Székesfehérvár, Szombathely and Veszprém but it is fact. that Győr's gravity zone is open to south-west reaching the Lake Balaton however, from South-East direction. Veszprém and Székesfehérvár set limits. The 31 cities can be classified into four groups based on the extension of their zones of gravity. In the second part of the study we analyze the data of questionnaires to define functional connections between settlements based on the direction and number of space paths. The results point to different functional impact areas of Győr and designate the subcentres of the research area. In the end we compare theoretical and empirical results for analyzing the differences and the similarities.
Győr térkapcsolatainak alakulása a képeslapokon keresztül
(Nyíregyházi Egyetem Turizmus és Földrajztudományi Intézet, 2016) Rechnitzer, János
A győri gazdaság pályapontjai a rendszerváltozástól napjainkig
(Universitas-Győr Nonprofit Kft, 2014) Rechnitzer, János
A tanulmány célja, hogy bemutassa egy ipari körzetközpont gazdaságának fejlődési pályáját meghatározott történelmi szakasztól napjainkig. Győr, mint ipari központ Magyarországon jelentős gazdasági bázisnak számít, így a szerkezeti átrendeződése példaértékű, egyben jelzi a magyar gazdasági fejlődés sajátosságait. A város gazdasági szerkezetét a szervezeti átalakulásokkal és a telephelyválasztás kritériumaival jellemeztük és ennek alapján hat csoportba rendeztük. A vizsgálatokhoz időszakokat is kapcsoltunk, hiszen egy-egy fejlődési típus köthető az elmúlt 25 évhez, annak szakaszaihoz. A privatizált vállalatokkal kezdtük, folytattuk az azokból kivált merészek és megújítók csoportjával, kitérünk a nemzetközi nagyvállalat megtelepedésére, annak hatásaira, a helyi erőforrások által motivált betelepülőkre, a leépült gazdasági infrastruktúrát is hasznosító fogyasztási terekre, illetve vállalkozások által vonzott szolgáltató (pénzügyi) szervezetek megjelenésére, s végül röviden foglalkoztunk az újgazdaság képviselőivel a város gazdaságában. Az elemzéseinkhez példákat, eseteket adunk részben illusztrációként, részben pedig igazolásként. A győri ipari körzet központja sajátos fejlődési pályát írt le az elmúlt 25 évben, ennek a modellnek az elemeit kíséreltük meg rendszerezni és értékelni.
A Győri Modell – Az egyetem, az ipar és a város együttműködési dimenziói
(JATEPress Kiadó, 2016) Rechnitzer, János; Kecskés, Petra; Reisinger, Adrienn
A határ menti együttműködések konstruktivista nézőpontjai
(Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola : Magyar Regionális Tudományi Társaság, 2012) Fábián, Attila

Browse

Browsing Széchenyi István Egyetem by Title

Results Per Page

Sort Options